Bérmunkás, 1946. január-június (34. évfolyam, 1405-1430. szám)
1946-04-27 / 1421. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1946. április 27. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNG AR AIN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre ....................$2.00 One Year ........ $2.00 Félévre .......................... 1-00 Six Months .......... 1.00 Egyes szám ára ......... 5c Single Copy __________ 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ______ 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, ___________Ohio under the Act of March, 3, 1879.___________ Alájegyzett cikkek a szerzők véleményét fejezik ki és közlésük még nem jelenti azt, hogy az ily vélemények egyben azonosak a Bérmunkás Hivatalos felfogásával. Published Weekly by the BÉRMUNKÁS PRESS COMMITTEE Franco pártfogói A United Nations Bizottsági Tanácsa napokon át foglalkozott Francisco Franco spanyol fasizta diktátor ügyével, amelyet a lengyel delegátus, Dr. Oscar Lange vitt a Council elé. Dr. Lange azzal vádolta a Franco uralmat, hogy veszélyezteti a világ békéjét, amennyiben egyrészről olyan hadsereget tart fenn, amelyben több mint 100,000 német és francia fasizta nyert helyet, másrészről pedig a Spanyolországba menekült német fizikusokkal atombomba titkát kutató kisérleteket végeztet. A lengyel nagykövet számos dokumentummal bizonyította állításait. Sőt mint kiderült, ezen tényeket úgy az angol mint az amerikai kormányok is ismerik- És mindezek dacára nem fogadták el a lengyel delegátus által ajánlott és az oroszok által támogatott amaz indítványt, hogy a Franco által uralt Spanyolországot izolálni kellene. Dr. Lange ajánlata helyett a Security Council az ausztráliai delegátusnak azon javaslata felett tanácskozott, — amit az ünnepek utáni ülésszakon valószínűleg el is fogadnak majd, — hogy küldjenek ki egy bizottságot, amely “megvizsgálja” a Franco ügyet és a teljes tanács majd csak ezen bizottság jelentése alapján döntsön. Ez a politikai manővereskedés természetesen nem egyéb, mint a spanyol kérdésnek további eltusolása. A kuliszák mögött történő dolgokkal nem ismerős nagyközönség természetesen joggal kérdezi, hogy miért kell ezt a már annyiszor át meg átvizsgált kérdést újból meg újból elhalasztani? A válasz nem lehet más, mint az, hogy Franconak még ma is igen hatalmas pártfogói vannak. A Security Council vitáiból kitűnt, hogy annak a Franconak, akit Hitler és Mussolini segítettek hatalomra, aki az európai fasizmus megmaradt utolsó csillaga, ma ugyanazon kormányok fogják pártját, amelyek élet-halál harcot vívtak Franco fegyvertársaik leverésére. Ennek a hihetetlennek látszó ténynek magyarázatát az adja, hogy a Franco menesztése esetén a spanyol nép újra visszatérne ahoz a köztársasági formához és kormányhoz, melyet a fasizta hatalmak elpusztítottak. A spanyol nép 1931 április 12-én szabad választással úgy döntött, hogy nép- köztársaságot akar ,amely végetvet a papi és a földesúri feudális rendszernek- A földosztás és a bázikus iparok államosítása Spanyolországban is éppen olyan égetően fontos kérdés, mint a többi európai országokban. Ezen reformok megfosztanák a Franco által vezetett spanyol uralkodó osztályt és a főpapságot a mai nagy politikai és gazdasági hatalmától.. De az ily politikai és gazdasági reformok, — mint az addigi példákból láttuk, egyben megnehezítik a külföldi tőke kizsákmányoló eshetőségeit is. Ez a külföldi tőke pedig jelenleg tulnagy többségben az angol vagy az amerikai színeket viseli és igy nem csoda, ha ezen két nagyhatalomnak, meg a csatlós államoknak a delegátusai inkább a Franco diktatúrát, mint a spanyol nép szabadságát támogatják. Magyarországi hirek Magyorországról még ma is igen gyéren kapjuk az információkat. Régi munkástársainkkal, a forradami ipari unionizmus híveivel, a személyes kapcsolatot még mindg nem sikerült megteremtenünk- Azonban jól tudjuk, hogy a mai válságos időkben a Bérmunkás olvasóit szerfelett érdeklik a hazulról jövő hirek- Azért amennyiben terünk engedi, mi is hozunk ilyen híreket. . Azonban minden félreértés elkerülésére megnevezzük ezen hirek forrásait. A legfrissebb, csak egy-két napos híreket az angol nyelvű napi sajtóból vesszük. Ezeket a nagy hírszolgáltató vállalatok tudósítói táviratozzák. A hirek másik csoportját a Magyarországból szórványosan ideérkező lapokból közöljük. Lehetőleg minden esetben megírjuk, hogy a szóbanforgó közleményt melyik lapból vettük át. És végre legújabban a washingtoni amerikai magyar követség is ád ki híreket “Hungarian Information Service” név alatt. Az eddig hozzánk érkezett “értesítőkben” számos igen érdekes, gyakran számadatokat nyújtó híreket láttunk, amelyeket tehát közlésre érdemesnek tartunkMint más esetekben, úgy az ily híreknél is jelezni fogjuk a forrást, már csak azért is, mert egyes lapok úgy közük ezen híreket, mintha “saját tudósítóiktól” kapnák Magyarországról. Mi elitéljük a csalásnak ezt a nemét. De azonkívül úgy tartjuk, hogy a hírforrás megnevezése nem ejti, hanem éppen ellenkezőleg, emeli a hir értékét.A reakciós papság Az Associated Press nevű hírszolgáltató vállalat rövid távirata szerint az orosz hatóságok nem engedték be Magyarországba az “American Catholic Conference” által küldött csomagokat, mert azokat Mindszenthy hercegprímásnak címezték. Az oroszok azt mondották, hogy a már Becsbe érkezett és állítólag 250 tonna súlyú csomagokat csak akkor eresztik be Magyarországba, ha azok szétosztását a népjóléti miniszterre bízzák, mint a többi ilyfajta csomagokat. Az Egyesült Államok Katonai Missziójának vezetője, — akinek ugylátszik utasítása volt arra, megírta Szviridov orosz altá- bornagynak, a Szövetséges Bizottság helyettes parancsnokának, hogy ha nem engedik be a küldeményt, akkor az American Catholic Welfare Agency Ausztriában fogja azt szétosztatni Ez a hir, amely az első pillanatra úgy látszik, mintha az oroszok kegyetlenségére mutatna rá, valójában azonban a ma már egész világra terjedő, mindinkább nagyobb vérszemet kapó kat- hoükus reakcióról rántja le a leplet. Mint előző távirati hirek alapján megírtuk, az ilyen ingyenes (nem privát egyének számára küldött) csomagok és másnemű segítségek elosztása a magyar miniszterelnök által kinevezett bizottság hatáskörébe tartozik, amelyben bennvannak mind a három pártnak (Kisgazda, Kommunista és Szocialista pártok) képviselői. így akartak gondoskodni arról, hogy a segítségből az ország ínséges lakóinak minden rétege egyformán részesüljön. A katholikusoknak azonban ez nem tetszik. A Mindszenthy bíboros vezetése alatt álló reakciós csoport azokat akarja segíteni, akik a régi rendszer visszaállítására törekszenek. Jó pár hónappal ezelőtt jeleztük, hogy ha ennek a fekete lelkű csoportnak alkalma lesz, akkor minden erejével támogatni fogja a még mindig Ausztriában meg Bajorországban bujkáló magyar nyilasokat. A katholikus reakció most ezeket a bestiákat nevezi “üldözötteknek” és olyan mártírokká akarja avatni őket, mint amilyen mártírokká lettek azon ártatlan milliók, akiket ezen bestiák gyilkoltak le. A katholikus egyháznak ily reakciós politikai aktivitása nem szorítkozik tisztán csak a magyarokra, kiterjed az az egész világra és a Vatikánból manapság sokkal több politikai, mint vallási “útmutatást” küldenek szét a hívőkhöz. A katholikus egyháznak politikai aktivitáskodása annyira feltűnő, hogy arról G. Bromley Ox man, bostoni methodista püspök, a “Federal Council of Christ” elnöke igy nyilatkozott: “A Római Katholikus Egyház politikai működése nagy veszedelmet jelent nemzetünk politikai és vallási szabadságára. Az a nagy nyomás, amit ez az egyház gyakorol a sajtóra, a rádióra és a közvéleményt informáló forrásokra, veszélyezteti minden ember politikai és vallási szabadságát, mert az a felfogás, hogy egy ilyen hierarchikus intézmény kezébe kell adni a végleges döntés jogát a szabad emberek politikai vagy vallási életét irányitó ügyekben, azonos a fasizmussal, mert a totalitär államokban is a politikai hierarchia kezében maradt a döntés minden joga.” Semmi kétség, hogy a következő évtized szabadságharcait a papság elleni harcok fogják alkotni. Ma már nyilvánvaló, hogy a háborút megelőzőleg a fasizmussal szövetkezett egyházak lesznek a fentartói annak a dögletes pestisnek, amelynek útját sir- halmok, ember-roncsok és füstölgő romok milliói jelzik. A szervezkedési forma A napokban egy kisebb sztrájkkal kapcsolatban igen szép bizonyítékát láthattuk annak, hogy a bérharcok sikeres vívására nem elég csupán a szervezkedés, hanem az is igen fontos, milyen az a szervezet, amelynek keretein belül a munkások harcbaszáll- nak a mindennapi előnyök kivívásáért. Cleveland városban az American Federation of Laborhoz tartozó Retail Clerks’ Union sztrájkba hívta a tagjait a Sterling and Welch Company üzleteiben. Az üzletet természetesen piket- vonal vette körül. Alig pár napi sztrájk után Seth Hurd biró tiltó parancsot adott ki a piketek részére. A biró eltiltotta a pike- teket attól, hogy az ugyancsak abban az üzletben dolgozó kárpitosokat megszólítsák, amikor azok munkába mennek. Ez a biró 19 oldalra terjedő végzésben indokolta meg a bírói tilalmát. Megtudjuk ebből a végzésből, hogy a tilalmat a kárpitosok és a kocsisok kérték arra hivatkozva, hogy nekik szerződésük van a fent említett céggel és igy a piketek a szerződés megtörésére biztatják őketEhhez már csak azt kell hozzáfűznünk, hogy úgy a kocsisok, mint a kárpitosok unionja szerves részét képezi annak az American Federation of Labornak, amelyhez a sztrájkolok is tartoznak. Azért van szüksége a munkásoknak az “Egy Nagy Union- ra”, hogy ilyesmik meg ne történhessenek. Ilyesmire vonatkozik az Industrial Workers of the World elvinyilatkozatának ez a mondata: “A szakszervezetek olyan állapotokat ápolnak, amelyek lehetővé teszik, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítják és ezzel elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le.”
