Bérmunkás, 1946. január-június (34. évfolyam, 1405-1430. szám)
1946-04-27 / 1421. szám
HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 NUMBER 1421 SZÁM A SZOVJETELLENES PROPAGANDA HÁTTERE. — A BIRTOKUKAT ÉS KIVÁLTSÁGAIKAT ELVESZTETT EGYÉNEK PROPAGANDÁJA. — AZ ANGOL-AMERIKAI TŐKE VESZTESÉGEI WASHINGTON — Az iráni- ai kérdés felett még el sem simultak a hullámok és máris újabb krízist említenek az itteni politikai körökben. A mai politikai eseményeket hasonlíthatjuk azon rémregényekhez, amelyeknek Írói minden fejezetben egy-egy nagy katasztrófát készítenek elő, amely azonban a másik fejezet elején valahgy elsimul ugyan, de csak azért, hogy megint egy újabb krízissel végződjön. V-J (Japánok feletti győzelem) nap óta politikusaink egyik krízist a másik után csinálják. Ha a krízisek geográfiái központját vesszük figyelembe ,akkor Görögország, Szíria, Románia, Belgium, Palesztina, Triest, India, Manchuria, stb- mind ilyen válságokat jeleznek. Ezek egy részét már elsimították, másik része pedig még csak a jövőben éri el legmagasabb fokát. Mint láttuk, ezen válságok csaknem mindegyikében a Szovjet Unió szembetalálta magát Angliával és az Egyesült Államokkal. Az anglo-amerikai részről azért azt hangoztatják, hogy a kríziseket a Szovjet Unionnak nyugatra való terjeszkedése váltja ki. A Szovjet Union hívei viszont úgy vélik, hogy a szétesőben levő angol világbirodalom görcsös törekvése a régi rendszer visszaállítására a válságok igazi oka. És mint ahogyan az utóbbi évszázadok alatt mindig, úgy Anglia most is másokkal akarja kikapartatni a tüzből a sült gesztenyét. Ezúttal az Egyesült Államok az, amelyet széteső hatalmának további összetartására fel akar használniA SZOVJET HATALOM A második világháború alatt óriási világhatalommá lett Szovjet Oroszország terjeszkedni akar úgy politikailag, mint gazdaságilag. Most már kétség kívül Európa legnagyobb hatalma és az Egyesült Államokon kívül semmi más hatalom nem vetekedhetik vele sem gazdaságilag, sem katonailag. Egy ily ország természetesen nem tűrheti, hogy a körülötte elterülő országok népei ellenséges érzelmű kormányok vezetése alatt álljanak. De mikor és miért ellenséges valamely kis ország kormánya a hatalmas Szovjet Unionnal szemben? Amikor Oroszország és a környező kisebb államok ! valamelyike közötti ellentét nyilvánosságra kerül, az angol propaganda kapva az alkalmon, csufolódva mutatja be a kis báránykát, amelyik meg akarja támadni a borzas, nagy medvét. így akarják gúny tárgyává tenni azt az állítást, hogy az oroszoknak volna valami okuk a kis országoktól való félelemre. A valóság minden ilyen esetben az, hogy a szóbanforgó kis ország kormánya olyan emberek kezében van, akiknek egyéni gazdasági érdeke az orosz befolyás kizárása. Ezek rendesen az angol-amerikai tőke érdekszférába tartoznak és a borzos medvével nem az ártatlan bárányka áll szemben, hanem az angol-amerikai tőkés érdekeltség. Láthattuk ezt az irániai kérdésnél is. Az irániai kormányt a nagy földbirtokosok uralják, akik az angol-amerikai tőkének akarják szállítani az olajat, mert azoktól először is többet kapnak, másodszor pedig félnek, hogy az orosz befolyás meghozza a földreformot, elveszítik nagybirtokaikat és akkor nem ők, hanem az iráni nép kapja az olaj források jövedelmeit. Az ilyesmit az iráni nagybirtokosok hazafisága nem tűrhet el és természetesen az angol-amerikai politikusok is segítségükre sietnek. A MAGYAR SZERZŐDÉS Avagy nézzük azt az esetet, ami még csak’majd a közeljövőben jut kenyértörésre, de már vajúdásban van annyira, hogy tisztán láthatjuk. Ez az eset annál is inkább érdekelhet, mert szintere leginkább Magyarország. A lapokban most arról olvasunk, hogy a Szovjet Union és a magyar kormány egyezséget kötöttek a Duna hajózására vonatkozólag. A hírek szerint a Duna hajózás kihasználására a két kormány 50-50 százalékos alapon társulatot alakított- Már azt is halljuk, hogy Anglia és Amerika tiltakozni fognak és nem fogják elismerni az ilyen szerződést. A nagy amerikai kereskedelmi lapok vezécikkekben szólítják fel Byrnes külügyminisztert, hogy ebben a kérdésben legyen állhatatos és ne engedjen, bármi történjék is. (Egyik másik gyenge célzást tesz az atombombára). De Kát miért (Folytatás a 8-ik oldalon) j Mint már többször jeleztük, | a magyar segély akció egységfrontja úgy szétvágódott, hogy különleges szaktudomány kellene ahoz, hogy darabjait kellően összerakni lehetne. Kifelé csak kétfelé szakadt az egységfront, de bent ahányan vannak annyifelé húznak. Az egész társaság féltékeny egymásra, a reakciósok között vallási érdekek az ellentétek alapjai, az újságok képviselői a saját lapjuknak akarnak úgy mellesleg halászni, tiszta inggel nincs ott egyetlen egyén sem. Mi ismertük a múltból ezt a díszes társaságot, ezért irtuk meg jó- előre véleményünket, amit némelyek félreértettek és úgy értelmezték, mintha mi a magyar nép segélyzése ellen volnánk. Nem örvendünk annak, hogy minden úgy történt, ahogyan mi azt az egész segélyzési mozgalom kezdetén jövendöltük, sőt inkább nagyon sajnáljuk, mert a magyar nép issza meg a levét. Ha mi tudnánk változtatni az ügyek ilyen szégyenteljes menetén, úgy már rég változtattunk volna és a magyar népnek valóban számottevő segítségben lett volna része. A mi szavunkat azonban csak kis körben hallják meg és igy vajmi kevés hatással van az ügyek menetére. Szerencsénkre van azért még széles nagy Amerikában néhány magyar újság, melyek tisztes távolságban vannak a magyar reakció mocsarától, ezeket kérve kérjük, hogy a magyar nép érdekében vegyék át az alábbi ajánlatomat- Bővítsék vagy változtassák, de csak úgy, hogy a magyar népnek a javát szolgálja: 1. Tekintettel arra, hogy a Magyar Segélyakció ha majd eléri a félmillió dolláros összeget és azt az utolsó centig át- küldik Magyarországra, még akkor is alig közelíti meg a fejenkénti TÍZ CENTES segítséget. 2. Az ilyen majdnem semmit jelentő segítség érdekében a magyar élet vezérei mint valami legnagyobb jótevők nagyké- püsködnek, úgy pózolnak az amerikai magyarság előtt, mintha az Uj Magyarország épitői lennének. < 3. A Magyar Segély Akciót az amerikai magyarság amúgy is széthúzó társas életében még nagyobb viszálykodás szolgálatába állították. 4. A segély mozgalom azon az utón halad, melyen az általános magyar népre úgy itt, mint odaát, sokkal nagyobb szégyent hoz, mint a csekély segéíyzés jelentősége5. Még mielőtt ez nagyobb méretekben bekövetkezne, a Segély Akció, a magyar nép erkölcsi érdekében sürgősen oszoljon föl. Se az egyik, se a másik oldalon ne legyen alkalom adva a majdnem semmivel egyenlő gyűjtéseket, a veszekedések takarására fölhasználni. 6. A pénztárban levő összeget, két vagy három nagy egyesület megbízottai személyesen vigyék át és osszák ki az utolsó centig a magyar népnek. 7. A nagy magyar egyletek indítsanak mozgalmat az itteni kormánykörökben, egy nagyobb összegű kölcsön adására Magyarországnak, melynek kamatait a tagság fizesse meg. A magyar népnek tényleges segítség kell, nem veszekedés és még kevésbé olyan gyűjtési mozgalom, melyből a népnek még tiz cent sem jut, ellenben a titkár urak fejenként már ezreseket zsebeltek be* * * Ahogyan mondják, “nem zörög a falevél, ha nem fuj a szél” az infláció körül nem csak fuj- dogál a szél, hanem tombolva száguldozik és nem igen talál olyan végpontra, ahol megállni tudna. A múlt hét eseményei, melyek közé tartozik az OPA szárnyainak lenyirbálása igy az inflációs szél még nagyobb gyorsasággal halad tovább. De nem éppen csak az újságokban tárgyalják az infláció kérdését a washingtoni képviselő urak intézkedése alapján, bárhová nézünk, vagy megyünk, min- dennütt az infláció veszélyét látjuk. Még a borbély műhelyben is, ahol a hét jó zsíros vicceit szoktuk hallani, most még ott is az infláció a beszéd tárgya. Ahogyan mondják, pedig nincs mit félni, mert legfeljebb 4-5 száz dollárral lesz több a jövő évben egy négy tagú munkáscsalád megélhetése, de ez még mindig nem fogja azt jelenteni, hogy a pénzünk az értékét vesztette volna. Ez a borbélymühelyi matematika nem éppen stimmel, mert ha egy munkáscsalád 500 dollárral többet kell költsön a megélhetésre úgy a munkabérnenk a vásárló értéke annyival alább szállt. Szóval a megélhetési aránynál annyival kevesebbet ér a pénz, ami annyit jelent, hogy az élet standard annyival alacsonyabbra redukálódott. Ezért hát a legjobb ahogyan mondják ha már van valakinek pénze, ha ingatlanba fekteti beigen ám, de megint valahol nem pászol a borbélymühelyi Újabb krízisek a láthatáron H E TI KRÓNIKA ÖSSZEGYŰJTI . . . (f.) . . . VOL. XXXIV. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1946 APR. 27
