Bérmunkás, 1946. január-június (34. évfolyam, 1405-1430. szám)
1946-04-20 / 1420. szám
1946. április 20. BÉRMUNKÁS 5 oldal Labor Party kormány Londonból jövő hírek szerint a British Labor Party tagsága nyílt lázadásba ment Ernest Bevin külügyminiszternek külügyi politikája miatt. A Labor Party junius havában fogja tartani évi nagy-gyűlését- 'Az erre a konferenciára eddig beérkezett 49 vidéki osztály határozatából 46 elitéli és csak három dicséri Bevin működését. A 46 elitélő határozat között 15 nyíltan kimondotta, hogy Bevin és Churchill külpolitikája között semmi különbség sincsen. Számos osztály panaszkodott, hogy Bevin bennhagyta a külügyi hivatalban a szociálís- ta-faló hivatalnokokat, mások viszont azt tették szóvá, hogy Bevin dacára a Labor Party állásfoglalásának, igen türelmes a spanyol Francoval szemben. Az angol Labor Party kormányra vonatkozólag eddig csak a külföldi szemlélőktől hallottuk azt a kritikát, hogy koránt sem fellelt meg annak a nagy várakozásnak, amit hatalomraj utásához fűztek. Most azonban, mint látjuk, már magának a Labor Partynak egyen osztályai is éppen igy nyilatkoznak és a labor kormányhoz fűzött mithosz szétesőben van. Ez nem is lehetett másképpen, hiszen meg kell gondolnunk, hogy az a kis szigetország képtelen eltartani lakóit nagyarányú külső úgynevezett “trade” nélkül, ami alatt nemcsak a kereskedelmet, hanem a külföldről behozott nyersanyagoknak a feldolgozását is értik. Anglia agrártermelése nem sokat számit. Az angol nép az iparok és a kereskedelemből él- Az iparához a nyersanyagot a gyarmatokból, avagy az anyaországhoz más néven fűzött külső területekről nyeri. Ez az ipar és kereskedelem az utóbbi pár évszázad alatt hihetetlen magas angol tőkét termelt ki, ÉPITŐGÁRDA 1945-46 ÉVRE: Alakszay S. Hollywood .... 2.00 J. Bercsa, Los Angeles .... 8.00 J. Buzay, Cleveland ......... 8.00 L. Decsi, Akron ............... 3.00 J. Engli, Cleveland ......... 6.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls 10.00 L. Gáncs, Carolina ...........12.00 J. Geréb, Cleveland ........ 6.00 J. Gulyás, Cleveland .. 1.00 J. Farkas, Akron ........ 3.00 L. Fishbein, New York ....12.00 P. Hering, Buffalo ......... 6.00 J. Kanchar, Bay City .... 1.00 J Kollár, Cleveland ........ 1.00 E. Kovách, Cleveland ..... 6.00 J. Kozsány, Saratoga Sp. 12.00 A. Kucher, Pittsburgh .... 6.00 A. Lelkó, Pittsburgh ....... 7.00 L. Lefkovits, Cleveland .. 6.00 J Mácsay, Detroit ......... 1.00 Ä. Molnár, Cleveland ..... 6.00 J. Mogor, Cleveland ......— 6.00 J. Pataky, Brooklyn .......10.00 L. Pall, Ambridge ........... 6.00 A. Patchy, Montrovia ..... 7.00-P. Pika, Chicago ...............3.00 J. Policsányi, Elmgrove .. 5.00 J. Reppman, Detroit ....... 2.00 A. Székely, Cleveland ..... 2.00 J. Szilágyi, Cleveland ..... 1.00 St. Visi, Lincoln Park ..... 1.00 J. Vizi, Akron ............— 3.00 G. Wiener, Oceanville ....... 6.00 J. Zára, Chicago ............. 6.00 amelyek ma a világ minden részéből hajtják az “évjáradékokat” az angol élősdiek nagy hadseregének. Az angol középosztály tagjainak a törekvése arra irányul, hogy a felsőbb osztályt utánozva ilyen év járadékra tegyenek szert. És ha a hivatali fizetésük nem elég a megélhetésre, akkor az ilyen járadékból pótolják. Ezzel természetesen részeseivé lesznek az angol tőkés osztálynak, ha mindjárt csak morzsákat kapnak is, de azért annak a politikáját követik. Az ilyen járadékot húzókkal van tele a külügyi hivatal is, akik ellen most a labor party osztályok panaszt emeltek. De eltekintve attól, hogy a kormányhivatalokban ugyanazon egyének maradtak meg, akik már igen régen ott vannak, a fontosabb ok, amivel a kormány politikájának változatlanságát megmagyarázhatjuk, az hogy magában a termelésben semmi lényeges változás nem történt. Angliában eddig a termelést teljesen a magántőke kontrolálta- Csak most készülnek kísérletet tenni egyes iparok államosítására. De még ebben az esetben is a régi tulajdonosokat kárpótolni fogják, akik az igy nyert nagy tőkével újabb befektetéseket eszközölhetnek valamilyen más iparágban. így az angol külpolitikának ennek megfelelőleg az angol tőke védelmezőjének kell l lenni, máskülönben megakadna a “trade”, beállna a nagy munkanélküliség s jönne mindaz a pestis, ami az ilyen krízisekkel velejár. Az angol Labor Party kormány esete fényes bizonyítéka Marx Károly azon elméletének, hogy a politika csak reflexe a gazdasági alapnak. Jelen esetben a termelés az az alap, mely maga után vonja az angol kormányok külpolitikáját bármilyen pártalakulathoz is tartoznak. Ha majd a szocializálás következtében változás áll be a termelési viszonylatban, akkor az angol kormány külpolitikája megváltozik tekintet nélkül arra, hogy melyik párt lesz kormányon. Kapitalista demokrácia a gyakorlatban (a.l.) Ha az osztálytudatos munkás szempontból bíráljuk, akkor szinte nevetségesnek hangzik, ha valaki a kapitalista társadalmi rendszerben demokráciáról beszél. Mert tudva azt, hogy a kapitalista rendszerben semmisem történik ténylegesen azért, hogy a népek életszínvonalát emeljék, hanem ha tényleg valamelyes reformot kénytelenek is életbeléptetni, teszik azt csupán azért, hogy a jelenleg fenálló rendszernek további létezését támasszák alá. A csökönyös és elfogult kapitalista sohasem látja szükségesnek a legkisebb reform életbeléptetését sem. Nagyon sokszor halljuk azt az argumentumot, hogy lássátok az vagy az az ország önnállósága milyen haladást mutathat fel és ez mind a kapitaizmusnak az érdeme. Arról azonban sohasem beszélnek, hogy minden fejlődéssel kapcsolatban mindig csak a profitot tartják szem előtt- Egyetlen egy kapitalista sem gyártat acélt, vagy bányásztát szenet, hogy a népeknek legyen automobiljuk, vagy meleg szobájuk, hanem kizárólag csak azért termeltet mindent mert már előre jó üzletet lát benne. Erre a legjobb bizonyítékot láttuk például a legutolsó háború kezdetén, amikor arról volt szó, hogy az ország védelmét biztosítani kell. Amikor az Egyesült Államok elnöke a képviselő háztól kérte, hogy a jelenlegi háború különbözzön minden előbbi háborútól abban, hogy ne legyen az a célja, hogy egy csomó uj milliomost termeljen ki, a háborús profit ne legyen magasabb 12 százaléknál, akkor a kapitalizmus megmutatta, hogy igenis csak úgy lesz hajlandó megvédeni a saját “demokráciáját”, ha abban elég profitot lát. Ma még ennél sokkal jobb bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy a kapitalista osztály nem ismer sem törvényt, sem istent, sem embert. Náluk csak a profit nagysága a fontos- Azért van az, hogy a bőség közepette a népek nem képesek húst, vajat és sok más szükségleti árui vásárolni rendes hton addig, amig az árszabályokkkal próbálják őket rendszabályozni. Addig inkább nemi termeltetnek- Azzal nem törődnek, hogy a “demokrácia” tőzsgyökeres hazájában kénytelenek sok mindent nélkülözni, különösen a munkások, akiknek amúgy is szűkén jut, mert a többszörösen megduplázott fekete piac árait képtelenek megfizetni. Annyi egészen bizonyos, hogy ebben az országban valahogyan baj van a nagy “demokrácia” körül. Mert azt mindenki tudja, hogy a fekete piacon mindent lehet kapni, magas árakon. Hiszen a napilapok úgyszólván kárörvendve hozzák az ily híreket. A honatyák mind ezt tudják és soha arról nem tárgyalnak, hogy drasztikus törvényt hozzanak a szívtelen árdrágítók ellen. Hanem inkább állandóan arról tárgyalnak a profitot képviselő “honatyák” hogy az árszabályozást kell minél előbb megszüntetni, hogy azután a “humanizmusra” épült kapitalizmus a fekete piaci áraknál is magasabb profitot harácsolhasson. így néz ki a valóságban a kapitalizmus demokráciája, mégis sokan azt mondják, hogy ez a rendszer a legjobbBizony, bizony, hát jó rendszer is ez, de csak azok részére, akik az élet javaiból a nagy tömegek kárára milliókat halmoznak fel. Hej de sokszor halljuk a népámitóktól: óvakodjatok a kommunizmustól, de arról sohasem beszélnek, hogy a valóságban az ipari kommunizmus — vagy ahogy mi IWW-isták nevezzük, az ipari demokráciától félnek A demokráciát nem a profit nagyságával mérik, hanem a társadalmi vagyon egyenletes szétosztása képezheti csak az igazi demokrácia alapját. Mert ahol ez nem igy van, hiába beszélnek bármilyen nagy hangon is demokráciáról, a valóságban az élet javait birtokukba tartó osztály rendelkezik a nagy tömegek létkérdésével és saját osztály érdekük szempontjából foganatosítják a SAJÁT demokráciájukat. JEGYEZD MEG Ajánlja: St. VisL kormányon levő másságok voltak. nagy hatalRockefeller egy millió dollárt adott a templomok tanácsának Council of Churches. Ezelőtt nagy és fényes baptista templomokat építtetett, mindazt nagyon jó befektetésnek találta. De ugyan akkor Ludlow coloradói bányászokat legyilkol tattá, mert nagyobb munkabért akartak kiharcolni a családjuk részére. Moszkvából jelentik, hogy az Ural hegységben levő VISIM vidéken nagyon fontos platinum felfedezéseket találtak, ezek között egy 3 fontos darabot majdnem tiszta állapotban. Ez emlékezetembe hozta, szegény jó anyámat, aki rólam és az apámról, mint Visim-ről szokott beszélni. Az amerikai újságírás is éppen olyan üzlet, mint bármilyen más dolgok gyártása. Amiben haszon van azt gyártják. Például azt, hogy az oroszok visz- szavonultak a dán Bornholm szigetről, mely nagyon is fontos hadibázis lehetne egy esetleges háborúban, nem Írtak csak egy pár sort, de, hogy még Iránból nem vonultak visz- sza nagy headlineokat és oldalakat írnak. A Jackson napi ünnepélyen, ahol 100 dollár volt egy teríték és csak három dollár értékben kaptak enni, szinte jellemezte az amerikai üzletet, a szabad kereskedést, melyet annyira dicsőítenek és most ezek az urak igy mutattak példát az árszabályozásra. Mert azok mind Az első háború utáni segélyakcióban Hoovernek Gregory kapitány volt a szárnysegédje, aki esküalatt vallotta, hogy az a segélyakció arra volt felhasználva, hogy a Hoovernek nem tetsző kormányokat megbuktassák és neki tetszőket állítsanak fel. Mi ehez csak annyit teszünk, hogy a “kutyából nem lesz szalonna” — Hooverből sem lesz demokrata, sem egy jótékony ember. JUGOSZLÁV ZSIDÓK NEW YORK — A Hebrew Sheltering and Immigrant Aid Societyhoz érkező jelentés szerint Jugoszláviában a háború előtti 80,000 főt kitevő zsidóságból csak 11,000 maradt életben.
