Bérmunkás, 1946. január-június (34. évfolyam, 1405-1430. szám)

1946-04-20 / 1420. szám

NUMBER 1420 SZÁM HETI KRÓNIKA A szolidaritás szép példája A CLEVELANDI DRAPER GYÁRBAN MEGKEZDTÉK A MUNKÁT. — TELJESÍTETTÉK A MUNKÁSOK KÖVETELÉ­SEIT. — ÁLTALÁNOS 25 CENTES JAVÍTÁST KAPTAK. Lapunk multheti számában már jeleztük, hogy a Jones ana Laughlin acélvállalat tulajdo­nát képező clevelandi Draper acélhordó gyárban .amelynek munkásait a gyár vezetősége kizárta, a munkások és a gyár­igazgatóság közötti tárgyalá­sok indultak meg. Ezen tárgya­lások eredményre vezettek és ezeri sorok Írásakor a gyárban már újból folyik a munka. Mint annak idején ismeret- tűk, a Draper gyár munkásai, akik az IWW-hoz tartozó Metal and Machinery Workers Indus­trial Union 440-es ipari szerve­zetének a tagjai, az acélgyárak sztrájkjának idején csaknem egyhangú szavazással úgy dön­töttek, hogy az acélgyári mun­kásokkal együtt ők is sztrájk­ba mennek, amennyiben ez az ipartelep is ugyanazon munkál­tatók tulajdonát képezi. Azon­ban ugyanakkor az acéliparban azt a határozatot hozták a töb­bi szervezetek, hogy csak a nyersanyagot készítő gyárak­ban kell kimondani a sztrájkot, amennyiben a többi, — az úgy­nevezett fabrikáló gyárakban a munka úgyis megakad anyag­hiány következtében­Viszont a Draper gyár igaz­gatóságától a munkások azt az ígéretet kapták, hogy nekik is megadják az acéliparban elért általános béremeléseket. A sztrájk után meg is adták az óránkénti 18 és fél centes bér- javitást, de ugyanakkor be­szüntették azt a bonusz rend­szert, ami óránként átlagos 12 centet jelentett a munkások­nak, akik nem voltak hajlan­dók ily feltételek mellett dol­gozni és igy magukat a gyárból kizártnak tekintették. A gyárat természetesen pi- ketvonallal vették körül, azon­ban a piketelés inkább csak jel­képes volt, amennyiben a mun­kások száz százalékos összetar­tása miatt a gyárigazgatóság meg sem kísérelte a sztrájktö­rők alkalmazását és inkább azt próbálta ki, hogy vájjon az IWW-hoz tartozó munkások kitartanak-e a harc mellett. Az, IWW tagjai természetesen szerte az országban készülőd­tek arra, hogy a harcban álló munkástársaik segítségére sies­senek. A nagyobb családdal bí­ró munkásokat vagy elhelyez­ték ideiglenesen más munkára, vagy financiálisán segítették, hogy az ily családok szükséget ne szenvedjenek. Talán ezt az összetartást vet­te figyelembe a gyár vezetősé­ge, — amelyik előbb 3 évi munkabeszüntetéssel fenyegető­zött — avagy az elmaradt pro­fit térítette őket észre, de vég­re is tárgyalásra kérte a szer­vezet vezetőit és kiegyeztek 25 cent általános órabér javítás­ban, továbbá olyan bonusz rendszerben, amely meghozza a még hányzó pár centet a pro­dukciós vonalon dolgozóknak. A Draper gyári munkások most befejezett bérmozgalma az IWW által hirdetett szolida­ritás szép példáját mutatta. ATOMBOMBA próbát akar CHICAGO — Dr. Carl T. Compton fizikus, az atombom­ba feltalálóinak egyike “ostoba állításnak” mondotta Alexan­der Seversky őrnagy repülő technikus azon állítását, hog^ az atombomba egy olyan acél­szerkezetű városban, mint New York, nem sok kárt tenne. Dr. Compton azt ajánlja, hogy ne csak hajókon, hanem egy erre a célra épített városon is próbálják ki az atombombát és akkor meglátják, hogy az atombombával milyen könnyű szerrel lehet elpusztítani még az acélból épített városokat. CSAVARGYÁRI MUNKÁSOK SZTRÁJKJA CLEVELAND, — A Natio­nal Screw and Manufacturing Co- telepén a munkások sztrájk­ba mentek. Pár évvel ezelőtt, még a depressziós években, — ennek a gyártelepnek a munká­sai az IWW vezetése alatt vív­tak hosszabb bérharcot. Jelen­leg a sztrájkoló munkások a CIO-hoz tartozó United Auto­mobil Workers tagjai. A szervezet vezetőinek állítá­sa szerint a gyár veztősége már 16 hónapja halogatja, hogy a béremelésre vonatkozó­lag tárgyalásokat kezdjenek. Mindig arra hivatkoztak, hogy várják, mennyivel emelhetik fel az árakat. Most az OPA megengedte az árak 7 százalé­kos felemelését, mire a társu­lat hajlandónak mutatkozott hét centes órabér emelésre, amit a munkások nem fogadtak el, mert követelik az acélipar­ban elért 18 és fél centes bér- javitást. ÖSSZEGYŰJTI . . . -<f.) . . . j Már ismét kivégzés hírét közük Magyarországról- Csak a múlt napokban láttuk lógni az amerikai lapokban közölt képe­ken három-négy, magyar ban­ditát. Az egyik képen még azt is mutogatták, hogy a hóhér, hogy tekeri ki az elitéit nyakát. Néhány ezer ember tolongott a Markó utcai fogház udvarán a díszes látványt megtekinteni. Most pedig arról jelentenek, hogy Jáross Andort, aki végig­szolgált minden fasizta kor­mányt és aki a Szálasi kor­mány alatt is miniszter volt, sortüzzel kivégezték. Ez azt jelenti, hogy csak hivatali bű­nös volt és egyénileg nem vett részt a rablógyilkosságokban. A magyar népbiróság szorgos munkában van, amit mi nem is akarunk kifogásolni utóvégre az ítélkezés azokat illeti, akik végigszenvedték és látták a borzalmas terror uralmat. Csak az Ítélkezés módja körül volna néhány szavunk, mert mi akik “a hazátlan bitangok” csoport­jához voltunk besorozva, félt­jük Magyarország jó hírnevét. E sorok írójának, többen tet­tek megjegyzést amerikaiak, hogy nem is gondolták, hogy a magyar nép ilyen barbár szín­vonalon áll, ahol az emberek­nek úgy tekerik ki a nyakát, mint itt a csirkéknek- Három, négy, tiz akasztófa egymás mel­lett adja az okot az ilyen véle­ményekre. Persze ezek az ille­tők nem is gondolnak arra, hogy hogyan nézne ki egy egész millió akasztófa egymás mellett, mert különben ennyi magyar emberéletet pusztítot­tak ki a Horthy, náci-nyilas banditák, ők azonban nem mu­togatták az akasztófákat, az égető kemencéket és a Dunába folytogatásokat a nagyvilág­nak. Sőt még a titokban levett fényképeket is hamisított pro­pagandának bélyegezték meg. Nem azt akarom ezzel mondani, hogy Magyarország érdekében a kivégzéseket egyszerűen ta­gadják le, csak ne mutogassák annyira kérkedve a nagyvilág­nak. Utóvégre a poloska irtás­hoz még senkisem invitált ven­dégeket. Miért volt annyira fontos ezres tömegeket csődite- nr az akasztáshoz? A bíróság részére az Ítélet végrehajtása a fontos és nem a tömegek tap­solása. Végezze hát a népbiró­ság a munkáját, pusztítsa ki a férgesét az utolsó szálig, de ameddig szebb építményt nem tudnak a magyar nép részéről bemutatni, úgy az akasztófá­nak a mutogatását is hagyják csak meg a hivatalos bírósági I tanuknak- Ahogyan nem bán­tuk, hogy hazátlan bitangok­nak neveztek bennünket, ugyan úgy nem törődünk azzal sem, ha most magyar hazafiaknak léptetnek elő bennünket, de Magyarország jövője érdeké­ben nem akarjuk azt, hogy a bitófából nemzeti jelvényt fa­ragjanak. * * * Sokat hallunk mostanában a tröszt uralom elleni akciókról, melyet bizonyos kormánykörök az antitröszt törvény alapján mozgásban tartanak. Olyasva­lami ez a törvény, mint az an- ti-sztrájk törvény, amióta tör­vénybe hozták több a sztrájk mint azelőtt. A tröszt uralom is erőteljesebb most mint bármi­kor ezelőtt és a trösztök urai megtalálják a kibúvó utakat a törvény kijátszására és nyu­godtan zsebelik be a milliókat és most már a milliárdokat is. Most van egy nagy akció folya­matban a gyufatröszt ellen. Gyufatröszt. Ugyebár úgy hangzik ez mintha csak valami semmit jelentő vállalkozásról volna szó, vagy mintha azt ír­nánk le, hogy fogpiszkáló tröszt. Pedig egy hatalmas, az egész világ gyufa iparát kont­roláló vállakózásról van szó- Mind az öt világrész bármelyik kis falucskájában gyújtanak ki egy szál gyufát, az ugyanazon gyufatrösztnek jelent hasznot, ők szabják meg a gyufa árát a földkerekségén mindenütt. Ez pedig törvényellenes és megin­dítják az eljárást ellenük, eset­leg megbüntetik őket néhány ezer dollárra. Aztán más név alatt átszerveződik valahol a társulat és szépen tovább tart a tröszturalom hatalma addig, mig újra meg nem csípik őket. Aztán ismét folytatódik ugyan­az a játszma, de a milliós ha­szon szüntelenül halmozódik föl tovább a tröszt urainak a zsebeiben. A mostani gyufa­tröszt elleni vádaskodásnál egy olyan hirt is jelentenek, amit persze csak pletykaságnak mi­nősítenek, hogy állítólag a gyu­fatröszt megvásárolt egy olyan gyufa patentot, amellyel egy szál gyufát, háromezerszer le­het meggyujtani. Persze a gyu­fatröszt ezt eldugva őrzi, ne­hogy forgalomba kerüljön, mert ezáltal egy csapásra elesnének a sok miliós profittól. Akár igaz ez a hir akár nem, jellem­ző a trösztök működésére, mely- lyel nem a nép érdekével és jó­létével törődnek, hanem kizáró­lag azzal, hogy a népből hogyan lehet még több profitot kisaj­tolni- A tröszt uralom ellen csak egyetlen hathatós akció HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 CLEVELAND, 1946 APR. 20 VOL. XXXIV. ÉVFOLYAM

Next

/
Thumbnails
Contents