Bérmunkás, 1946. január-június (34. évfolyam, 1405-1430. szám)
1946-04-13 / 1419. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1946. április 13. Kétségkívül a világ egyik legkimagaslóbb munkásmozgalmi egyéniségét vesztette el a spanyol munkásosztály Francisco Largo Caballeroban. Nemcsak a spanyol munkásosztály gyásza Largo Caballero halála, hanem a világ összes dolgozó népeié. Akik ismerik Largo Caballero munkálkodását, mind megegyeznek abban, hogy a legbecsületesebb munkásmozgalmi egyéniség volt, akire még az ellenség sem tudott mocskot szórni. Nehéz párhuzamot vonni Largo Caballero és a többi korabeli kiemelkedett munkás- mozgalmi nagyok között, mint Lenin és a többiek. Nehéz az összehasonlítást megtenni azért, mert Largo Caballerot nem a “magasabb iskolai végzettsége” nem az egyetemek padjai emelték föl, hanem a munkás- mozgalom termelte ki magából. Mint kömives segéd 24 éves korában kezdett el szocialista tanokkal foglalkozni, a castiliai Pablo Iglesias szocialista újságon keresztül. Amidőn a marxista eszmékkel a múlt század utolján megismerkedett, sohasem szűnt meg harcolni. Sohasem szűnt meg munkástársaiban fölébreszteni a szocialista szellemet. Largo Caballero nem azon munkásvezérek táborához tartozott, akik bársonyszékben ülve, vastag szivarok füstölése közben, bankelnökökhöz hasonló zsíros fizetéseket vesznek föl. Largo Caballero fizetése, mint kortásáé Leniné, állandóan a börtön és az üldöztetés volt. Az 1917-es általános sztrájkból kifolyólag életfogytiglani börtönre ítélte a reakciós papi Spanyolország. Csak midőn a spanyol nép a Cortes-be beválasztotta, engedték szabadon. 1930- ban újból forradalomra hívta a spanyol munkásosztályt, amiért a spanyol kormány újból le- csukatta. Azonban 1934 évben az asturiai lázadó bányászok élén találjuk, amiért újból a börtönbe került. Largo Caballero nem azért állt az építőipari munkások élére, hogy jó fizetéses állást szerezzen magának, hanem, hogy őket állandóan nevelje, tanítsa és szervezze a szocialista eszmék részére. A madridi építő munkások elnöke volt élete korábbi szakában. Később pedig az “Union de Trabajadores” (UGT) spanyol munkászerve- zetet építette föl 1,500.000 taglétszámra. Largo Caballero nem azon munkásvezérek közül való volt, akik fölülről ereszkedtek a munkásosztály sorai közé, hanem magából a népből ,a dolgozó spanyol népből való volt. Meg is tett érte a spanyol munkásosztály mindent, mikor börtönbe került. Nem azért választotta be a “Cortes”-be a spanyol dolgozó nép,mert sok füt- fát ígért, hanem mert tudta, hogy ezzel nyitja meg börtöne ajtaját legnagyobb és legharci- asabb vezető emberének, Largo Caballeronak. Amidőn az asturiai bányászok lázadásából kifolyólag 1934-ben újból letartóztatták és ismét börtönbe dobták, megint csak munkástestvérei segítségével szökik meg a börtönőrök kordona közül. Ugyanis felesége hirtelen halála módot nyújtott neki a szökésre. Megengedték, hogy börtönőrök kíséretében megjelenhet felesége koporsójánál, ahol vagy hatvan ezren voltak jelen. Egy pillanatig sem hagyták magára börtönének éber kutyái, mig végre mentő ötlete támadt. Ismerve az épületet ,ahol felesége volt fölravatalozva, tudta, hogy a koporsó mögött egy hátsó ajtó nyílik az uccára. Felesége koporsójának nézegetése közben, sikerült az őrök figyelmét elvonni magáról és a koporsó mögé jutva ,a hátsó ajtón kiosont az uccára. Amidőn őrei föleszméltek és rájöttek a szökésre, rögtön üldözni akarták, de hatvan ezer fenyegető ökölbe szorult kéz állta el útjukat és Largo Caballero megszabadult börtönéből. Később a kormány is belátta, ha tovább folytatja az üldözést, nem csak Largo Caballeroval találja magát szemben, hanem a spanyol munkásosztállyal is. Tehát tárgyalásra vitte az ügyét és fölmentették. A dicső, de szomorú emlékezetű Magyar Tanácsköztársaságnak egy kőmives segéd volt az elnöke. A szintén szomorú emlékű, vérben és szenvedésekben gazdag spanyol népköztársaságnak is egy kőmives segéd lett az első elnöke és az Francisco Largo Caballero volt. A magyar nép fölfelé törekvésének egy állástalan lovas tengerésztiszt volt a hóhéra, mig a bátor spanyoloké Hitler és Mussolini segítségével, szintén egy tengerésztiti család elvetemült sarja, Francisco Franco generális volt. Horthy Miklós, a pólai matrózok lázadásának leverésével és megtizedelésével érdemelte ki tisztségét, Francisco Franco az örökké gyűlölt spanyol hóhér pedig az asturiai bányászok lázadásának kegyetlen vérbefojtásával érdemelte ki a diktátorságot. Largo Caballero tehát nem először állt elnöki székbe jutásakor a véreskezü Francoval szemben. Harcolt Franco ellen már Asturiában is .amidőn a lázadó bányászok élére állt. Ha egységes tudott volna lenni a spanyol munkásosztály, ha fölismerte volna a veszély pillanatában azt, amit Largo Caballero fölismert, a közös veszedelmet Francoban, akkor nem für- dött volna hiába a saját vérében a spanyol nép. Madrid védelmét is Largo Caballero szervezte meg. Fegyverekkel szerelte föl a munkásszervezeteket és azt mondotta a kőmiveseknek, hogy munkaközben mindenki oldalán csüngjön a fegyver ,akkor az ellenség soha nem bir erőtvenni rajtuk. Maga is kék zubbonyt öltött, puskát akasztott vénségé- re a vállára és amidőn meglátogatta a fronton küzdő testvéreit .elesett fiának holtteste keresésében, a legveszedelmesebb frontszakaszra ment ki és forgatta a halott spanyol katonákat azon reményben, hogy még egyszer halott fiát viszontláthatja. Ott fényképeztek le az újságírók, a bátor vezért. Amidőn a képre nézek, nehezen tudom elhinni, hogy egy zömök termetű, magyar kubikos kinézésű öreg ember volt a Spanyol Népköztársaság első elnöke. Nehezen tudom elhinni, hogy egy paraszt kinézésű, alacsony termetűnek kinéző emberben, annyi dac legyen, hogy több mint ötven éves küzdelemben sem fogyott el. Nehezen megy a fejembe, hogy egy harcos, aki annyi viszontagságon ment keresztül mint Largo Caballero “ágyban párnák között haljon meg”. Nem esett kétségbe és nem vesztette el lélekjelenlétét, midőn látta, hogy az osztályharc nem követi az általa hitt és tanított békés folyamatot, amit a szocialista politikai neveléssel szívott magába. Nem habozott egy pillanatra sem. Tudta mi forog kockán. A harc, a tett embere volt. Utálta a fecsegő, nyelvöltögetőket, de hive volt az őszinte kritikának. Miniszterelnöksége idej é n nem haragudott meg kritizáló- ira, hanem megköszönte egy amerikai újságírónak (Louis Fisher) amidőn kritikus észrevételeit levélbén megírta neki (lásd “Men and Politics” 372 oldal). Magához kérette az érdemes kritikust, megbeszélte vele a legsürgősebb föladatokat és végül meghagyta neki, hogy máskor is szívesen fogja látni kritikus megjegyzéseit. A köztársaság leverése után, francia földön keresett menedéket Franco elől. Ott találták meg a nácik az öreg harcos munkásvezért. akit Oranien- burgba küldtek a koncentrációs táborba. Múlt tavasszal talált rá a vörös hadsereg dicsőségesen előnyomuló lengyel osztaga .amidőn Oranienburgi haláltábort fölszabadította, de súlyos betegen. Mihelyt szállítani lehetett, Párisba küldék az oroszok repülőgépen, (ezt figyelmébe ajánlom minden munkás- mozgalmi russzophob iának) hogy beteg veséjét eltávolítsák. Levágták a fogolytáborban el- üszkösödött lábát is. Bámulatot keltő volt életragaszkodása. Nem adta föl a küzdelmet a halállal sem, mint ahogy a spanyol nép fölszabadításáért sem adta föl a harcot egy pillanatra sem. Az utolsó óráiban is a Spanyol Népköz- társaság visszaállításáról beszélt a látogató spanyol munkástestvéreinek, amelyben már tudta, hogy nem vehet részt. Március utolsó napjai egyik reggelén, örökre lehunyta szemeit a dacos munkásvezér. Hetvenhat évet élt. Ebből ötvenkét évet harcos és mozgalmas évet küzdött végig azok között, akiket legjobban szeretett ,akik közül maga is való volt, a spanyol munkásosztály között. Hetvenhat évének öreg napjait a Dante poklában töltötte, a náci “supermenek” haláltáborában. Testben összetörték az öreg harcost, de lélekben sohasem tört össze a nagy forradalmár, a szociaálista Francisco Largo Caballero. . . . tudja Pál . . . A Department of the Interior jelentése szerint 1945-ben az Egyesült Államokban az ásvány és ásványtermékek 8.067,- 000,000 dollár értéket képviseltek. A DOHÁNYZÁS ÁRT A SZEMNEK ATLANTIC CITY — Dr. Charles K. Sheard, a hires Mayo Klinika biológistája, hosszas kísérletek eredménye képpen azt állítja, hogy a ciga- rettázás árt a szemnek. Dr. Sheard kísérleteinél a kísérleti alanyokat (cigarettázó és nem dohányzó egyéneket) világos szobából homályosba, vagy fordítva, a homályosból világos szobába vezette, ahol a szemvizsgálatnál szokásos betűket olvastatta velük. A kísérletek szerint a nem dohányzók szemei igen gyorsan igazodtak a fényváltozáshoz, amig cigarettát szívóknak 15-30 percre volt szükségük, hogy normális látásra képesek legyenek. Dr. Sheard kiséleteire azért volt szükség,^ hogy megállapítsák, mi hátráltatja egyes repülő pitóták látóképességét az éjjeli repülések alkalmával. Dr. Sheard azt is megállapította, hogy a cigarettázásnál a szemre vonatkozó káros hatást nem az okozza, hogy esetleg a füst a szembe megy, hanem az ópiumnak az idegekre való befolyása. NEM SOK IDŐT ÁD NEKI WASHINGTON — Sumner Welles volt Undersecretary of State, aki Cordell Hull betegsége idején sokáig az amerikai külügyi hivatal vezetője volt, vasárnapi rádió beszédében azt a kijelentést tette, hogy az angol birodalom szétesőben van és a teljes feloszlás már csak nagyon rövid idő kérdése. A floridai Claude Pepper szenátorra nagyon haragszanak a kollegái, mert a szenátusban azt mondotta, hogy Anglia és Amerika összefogtak (gang up) Oroszország ellen. ÉPITŐGÁRDA 1945-46 ÉVRE: Alakszay S. Hollywood .... 2.00 J. Bercsa, Los Angeles .... 8.00 J. Buzay, Cleveland ......... 8.00 L. Decsi, Akron ............... 3.00 J. Engli, Cleveland ......... 6.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls 10.00 L. Gáncs, Carolina ...........12.00 J. Geréb, Cleveland ....... 6.00 J. Gulyás, Cleveland ....... 1.00 J. Farkas, Akron ............. 3.00 L. Fishbein, New York ....12,00 P. Hering, Buffalo ......... 6.00 J. Kanchar, Bay City .... 1.00 J. Kollár, Cleveland ....... 1.00 E. Kovách, Cleveland ..... 6.00 J. Kozsány, Saratoga Sp. 12.00 A. Kucher, Pittsburgh .... 6.00 A. Lelkó, Pittsburgh ........ 7.00 L. Lefkovits. Cleveland .. 6.00 J. Mácsay, Detroit ......... 1.00 A. Molnár, Cleveland ..... 6.00 J. Mogor, Cleveland ......... 1.00 J. Pataky, Brooklyn ........10.00 L Pall, Ambridge ........... 1.00 A. Patchy, Montrovia ..... 7.00 P. Pika, Chicago ............. 3.00 J. Policsányi, Elmgrove .. 5.00 J. Reppman, Detroit ....... 2.00 A. Székely, Cleveland ..... 2.00 J. Szilágyi, Cleveland ..... 1.00 St. Visi, Lincoln Park ..... 1.00 J. Vizi, Akron .................. 3.00 G. Wiener, Oceanville ....... 6.00 J. Zára, Chicago ............. 6.00 Francisco Largo Caballero
