Bérmunkás, 1945. július-december (33. évfolyam, 1379-1404. szám)

1945-09-01 / 1387. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 Az IWW magyar tagjai, a Bérmunkás fentartói SZEPTEMBER 2-án, VASÁRNAP D. E. 9 ÓRAI KEZDETTEL ORSZÁGOS ÉRTEKEZLETET tartanak Cleveland, O.-ban, 11213 Buckeye Roadon levő Ifjú­sági teremben. Minden közlekedési akadály dacára hisszük, hogy a ma­gyar nyelvű ipari unionisták most is megtalálják a módját, hogy szeptember 2-án Clevelandon legyenek, hogy további irányát megszabják az ipari unionizmust hirdető Bérmun­kásnak. Munkástársi üdvözlettel, a Bérmunkás Lapbizottsága. így néz ki az angol munkás párt királyi diszpompával fel­avatott győzelme Kiáltvány a munkásokhoz A második világháború végén, az atom-korszak hajna­lán, mi, az Industrial Workers of the World Egyetemes Vég­rehajtó Bizottságának tagjai újból kinyilatkoztatjuk a világ munkássága ügyéhez való hitünket és ragaszkodásunkat. Azt tartjuk, hogy ezt a háborút meglehetett, — meg kellett volna akadályozni a világ munkásainak nemzetközi szolida­ritásával. A világ bérmunkásai, ha tudásuk és akaratuk lett volna azon rettenetes szenvedéseknek, amelyek ezzel a há­borúval a munkásságra szakadtak világszerte. A világ munkásai elmulasztották ennek a világháború­nak a megakadályozását. MÉG EGY ILYEN MULASZTÁST NEM SZABAD ELKÖVETNIÜK! Ha a munkásság még most sem ismeri fel hivatását, akkor a jelenlegi modern hadieszközökkel megsemmisítik mindazt a haladást amelye­ket az emberiség hosszú évszázadokon át nehéz küzdelmek­kel vívott ki. Azt állítjuk határozottsággal, hogy az emberek között folyó háborúknak alapvető oka maga a BÉR-RENDSZER. Ez a rendszer szüli minden országban az emberek közötti egyenlőtlenséget, elnyomja az emberi szabadság minden re­ményét, ennélfogva logikus az a feltevés, hogy amig ez a rendszer fenáll, a jövő még borzalmasabb háborúkat hoz. A most végétért háború alatt, éppen úgy, mint az első világháború idején is a tudománynak az iparokban való al­kalmazása óriási haladást ért el. Ebben a tekintetben az emberiség már annyira haladt, hogy meg van az eshetősége arra, hogy szegénység helyett mindenki kényelemben élhes­sen; meg van az eshetőség arra, hogy már itt, a földön, olyan mennyországot teremtsünk, aminőről a múltban csak álmodoztak az emberek. Az atom-energiának háború és békés célokra való fel- használása a munkásosztályt nagyobb problémák elé állítot­ta, mint amilyenekkel küzdeniök kellett a múltban. Ez az uj, határtalan energia a munkáltatók kezében olyan fegyver lehet, amellyel az emberiséget abszolút rabszolgaságba sü- lyeszthetik; a dolgozók kezében viszont a nagyobb mérvű szabadságot, egyenlőséget és haldokló múltúnk legfantasz­tikusabb álmainak a megvalósítását jelenti. Ellentmondást nem tűrő módon állítjuk, hogy a világ népeinek szabadságát, egyenlőségét, boldogságát és testvé­riségét csak a minden javakat megtermelő munkások és munkásnőknek az egész világra kiterjedő szervezete valósít­hatja meg. Ennek a világszervezetnek OSZTÁLYTUDA­TOSNAK kell lenni, amely a munkásság érdekközösségén alapszik és amelyet az a szilárd eltökéltség irányit, hogy a munkásmozgalom felette áll minden más társadalmi erőnek. Az Industrial Workers of the World elvinyilatkozata ezt a szellemet tükrözi vissza. Felhívjuk tehát az összes iparokban s bármely országban dolgozó bérmunkásokat, hogy csatlakozzanak hozzánk azon elvek megvalósítására, amelyeket elvinyilatkozatunkban oly tisztán kifejtünk. Egyesitett, szervezett erőnkkel képesek leszünk megszün­tetni a bérrabszolgaságot, amelynek helyébe felépítjük az IPARI DEMOKRÁCIÁT, amely felszabadítja az emberisé­get a múltak gyötrelmei alól és megvalósítja az évszázadok óta óhajtott TESTVÉRISÉGET AZ EMBEREK KÖZÖTT. General Executive Board Industrial Workers of the World VOL. XXXIII. ÉVFOLYAM (f.) Az angol Labor Party bemutatkozása alaposan rácá­folt arra a közmondásra, me­lyet mint az “uj seprő jól se­per” ismerünk. Attlee minisz­terelnök, valamint Bevin kül­ügyminiszter bemutatkozó be­szédei, úgy néztek ki, mintha csak Churchill állította volna őket oda saját maga helyett, hogy a liberálisnak látszó, de lényegében a toryk világának kimúló rendszerét képviseljék. E sorok Írója a Labor Party győzelmének fényes ünneplésé­nél itt e helyen megírta, hogy nem vár semmi mást a politi­kai párt győzelmétől, csak any- nyit, hogy a munkás tömegek szabad szervezkedési mozgalma elé kevesebb akadályok legye­nek gördítve. A programbeszé­dek után most már ezt sem le­het tőlük várni s már nem sza­tirikusán, hanem határozott komolysággal állapíthatjuk azt meg, hogy nem balratolódás, hanem ellenkezőleg a dicstele­nül kimúlt McDonaldék sárga politikája kelt uj életre. Attleenek a parlament nyitó beszéde, annyira undorítóan alányaló volt His Majesty őfel­ségének, hogy nemcsak Church- hill, hanem még Chamberlain is inkább beillett volna mun­káspárti képviselőnek mint ő. Azt tudjuk, hogy a politikának a jellemvonása a megalkuvás és alkalmazkodás, de azt gon­doltuk, hogy ennek is van ha­tára. Attlee beszéde uj utat nyitott a megalkuvásban és azok, akik még mindig hisznek a politikai megváltók csodate­vésében, visszasírhatják a régi jó idők szociáldemokrata forra­dalmárait. Mert a mostani mun­káspárti képviselő urakhoz ará- nyitva, a régi szociáldemokra­CLEVELAND, 1945 SEPT. ták, rendfelforgató, tüzet oká­dó forradalmárok voltak. Bevin a “szocialista” külügy­miniszter, Churchill és Eden meleg kézszoritását érdemelte ki beszédével. A képviselőház, még mindig elég nagyszámú régi vágású képviselő urai pe­dig percekig éljenezték. De ne­hogy azt gondolja valaki, hogy talán a munkás jogok kiterjesz­téséről beszélt Mr. Bevin, de­hogy, csak bizonyos gyarmati kiterjeszkedést követelt beszé­dében és arról beszélt nagy hévvel, hogy olyan kormányo­kat mint amilyenek jelenleg a Balkánon vannak pl. Bulgária, Románia és Magyarországon, nem ismerik el. Nem ismerik el, még pedig azért, mert a nép rétegei nincsennek demokrati­kus formák között azokban képviselve. Azt nem mondta meg Mr. Bevin, hogy mit ért a demokratikus forma alatt. Csak nem olyan demokráciát gondolt ami királysági védjeggel van ellátva. Talán csak nem akarja az egyik vagy másik angol ki­rályi ivadékot odatenni diszki­rálynak azokba az országokba, a demokráca védelmére és min­den népréteg aránylagos kép­viseletére ? Az igaz, hogy ilyen értelem­ben nem nyilatkozott és Görög­országot is csak halkan emlí­tette, ahol elődei a királyi véd­jeggyel ellátott demokráciát ágyúzás és gépfegyver zenével akarták törvényerőre emelni. Nem beszélt Palesztináról sem, ami pedig fő jelszó volt a vá­lasztási kampány alatt és Indi­át úgy elfelejtette, mintha csak az atom bomba eltüntette vol­na a földszinéről. Pedig az in­diai népre is ráférne a minden népréteget felölelő kormány­zat, az angol imperialista ura­lom felügyelete nélkül. De ilyes­miről nem illik a szociálista külügyminiszter urnák beszélni mert a világért sem akarja az angol lordok nyugodt emész­tését megzavarni így néz ki ma, az angol munkáspárt győ­zelme, amelytől az európai uj éra bevezetését remélték azok, akik hisznek abban, hogy az uralkodó osztályt kiszavazni le­het uralmából. Az ipari unionizmus hívei ré­gen kiábrándultak az ily gye­rekes álomvilágból és évtizedek óta arra intik a munkásosz­tályt, hogy minden erejüket a társadalmi rendszer ipari épít­ményének meghódítására össz­pontosítsák. Azok az apró kis reformok, amiket a politikai pártszervezkedés terén nagy áldozatok árán talán el is ér a munkásság, az ipari szervez­kedés erejével a mindennapi küzdelemben sokkal könnyeb­ben elérhetők. A munkásosz­NUMBER 1387 SZÁM

Next

/
Thumbnails
Contents