Bérmunkás, 1945. július-december (33. évfolyam, 1379-1404. szám)

1945-08-25 / 1386. szám

bérmunka.';

5 oldal

1945. augusztus 25.

AMIT MÉM HAGYHATUNK SZÓHÉLKÜi-----CS. . .0 MEGJEGYZÉSEI

TALÁN ŐK ÉRNEK

ELŐBB ODA?

A cél egy, csak az ut, a módszerek mások és ha ők komolyan, becsületesen indulnak neki a célnak, az ő módszereikkel amelyek lényegesen elütnek a miénktől, nem gáncsolom őket, ha célba érnek, akkor boldog örömmel üdvözlöm azt a tényt, hogy megelőztek bennünket és az ő útjukon előbb értek a cél-, hoz.

A munkásosztály felszabadításáról van szó. amikor a mi életünkben már másodszor szenvedtünk át egy világháborút, amikor a világ összes népei és kultúrái, a jelenünk, a jövőnk függ attól, hogy mi fog t.örténni a közeljövőben. Amikor az atombomba fel van találva és iszonyatos hatalmat jelenthet egy reakciós uralom kezében, akkor le kell szállnunk az elefántcsont toronyból, be kell látnunk azt, hogy mi és senki sem vett ki patentot arra, hogy csak az ö útja viszi el a munkásosztályt felszabadulásához’és mindazok, akik más utón mennek és közelitik meg a nagy célt, azok nem csalók, árulók, hanem testvérek, fegyvertársak, kiknek a sikerei, az egész munkásosztály sikerei.

Akik a mai nagy világfordulat küszöbén mindig a maguk “egyedül üdvözítő” szektáriá- nus álláspont fanatikusai, nem különbek a zsidó, vagy katóli- kus hívőktől, kik szintén azt hirdetik, hogy csak az ő előírásaik alapján élők jutnak el a mennyországba, mind a többi, vallás hívői, a poklok mélységes fenekére fognak jutni.

A munkásosztály a mi időnkben már két Ízben bizonyult felkészületlennek, egységtelen- nek, amikor milliókat uszítottak egymás ellen, hogy öljék, pusztítsák egymást. A náci- fasizta veszélyt csak azért tudta a világra zúdítani az uralkodó profitrendszer, mert felkészületlenek voltunk és ha a következő időkben nem teremtő-1 dik meg a munkásosztály egysége, nem történik meg a szervezkedése világméretekben, úgy az katasztrofális lehet az egész emberiségre.

Itt Amerikában a nagytőke teljes egységbe, hatalmas gazdasági erejét látba vetve, veszi fel a küzdelmet abba az irányba, hogy a munkásosztálytól visszavegyen mindent, amit kiverekedett, hogy összetörje a szervezeteit, biztosítsa a korlátlan uralmát. Jól tudja, hogy ehez nem elégséges, hogy itt legyen korlátlan a profit uralma, hanem a tőke nemzetközisége folytán azt az egész világon helyre akarja állítani és ha itt kezébe kerül a korlátlan hatalom, az atombombával együtt, úgy talán ezzel fogja a profit ellen lázadó világot arra kényszeríteni, hogy az uralmát elismerje.

Ma nem babra megy a játék, ma nem várhatjuk óbégatva a messiást, amelynek el kell jönnie, mert az úgy van megírva a csalhatatlan bibliában, pártprogramban, vagy elvinyilatkozatban, ma cselekedni kell, ma az eredmény számit az, hogy milyen nagy területen semmisült meg, vagy gyengült meg a nagytőke hatalma.

Még ha megátkoznak is érte, még ha megtagadnak is érte, én mégis lélegzet visszafojtva figyelem a fejleményeket és nem titkolom az örömet ha fegyvertársak sikert érnek el, még ha az nem is az általam helyesnek vélt utón lett elérve. Még ha nem 100 százalékosan Ipari Demokrácia alapján történt is az. A fő, hogy haladjunk, hogy mind nagyobb területeket és tömegeket szakítsunk le a világ reakció karmaiból.

Ezért kívántam szivvel-lé- lekkel a nácizmus bukását, hittem és reméltem, hogy a náci iga alól felszabaduló Európa balra fog tolódni. Nem csalódtam. Nem az én álmom szerint, de az egész Európa megy balra ,nem gáncsolom, nem kritizálom a rettenetes körülmények között történő nehéz harcukat csak biztatom őket, hogy bátrabban.

Hogy ezt a balratolódást ne akadályozza az angol imperializmus fegyvere, azért vettem örömmel azt, hogy a Labor Party került ott uralomra. Nem, ők még nem jelentenek szocializmust, de remélem és hiszem, hogy elősegítik a munkásosztály nemzetközi megértését.

Oroszországban sok mindent szeretnék másként látni, mint ahogy ott ma történik, de végtelenül fontosnak tartom a . munkásosztály szempontjából hogy a Szovjetek hatása ma már 300 millió lélekre terjed ki és remélem, hogy a közel jövőben nem csak Európa, de Ázsia, a kínai, indus népek száz milliói is a hatásuk alá kerülnek, nlert csak az őrült, vagy tudatos ellenség az, amely nem látja azt, hogy az orosz prole- táriátus növekvő hatalma, a világ munkásságának az egységét és felszabadulását egyen- 1 geti.

Ma a nagy vilégégésből két hatalom került ki megerősödve, soha nem ismert hatalotnmal és ez Amerika és a Szovjetek. Az emberiség jövője, szabadsága, boldogsága szempontjából döntő fontosságú, hogy ez a két ország, ez a két világhatalom békében, barátságban éljen egymással. Ezért tartom végtelesül fontosnak azt a kifejlődő barátságot, amelynek tanúi vagyunk az orosz és az amerikai CIO szervezet között.

Ma Európa munkásai másként látják a szervezkedés célját mint a háború előtt, megszűnt a széthúzás, az egymás elleni acsarkodás. Amint az osztrák szakszervezeteknél látjuk, nemzetközi és ipari uniók formáján építik újjá a széttagolt szakmai szervezeteiket.

Az osztrák munkásság mindig irányadóan hatott az európai munkásmozgalomra és kétségtelen hogy a sokat próbált és minden szenvedésen keresztülment európai munkásság az uj osztrák irányt veszi át, igy közelebb kerülnek a mi elgondolásunkhoz és igy ideje annak, hogy mi is másként nézzük a vajúdó, forrongó európai és velük rokonszenvező amerikai munkásmozgalmat.

A mi kis lapunk a Bérmunkás, a most lefolyó világháború folyamán, nagy előrelátással, hozzáértéssel kezelte az eseményeket, az igazi munkásirányzattól semmiféle gáncsos- kodás el nem téritette, remélem és hiszem, hogy most, amikor egy uj világ van kialakulóban, megtartja a helyes irányát és nem esik bele a szektá- riánusok nem annyira tragikus, mint tragikomikus szerepébe, hogy magyar példánál maradjunk, mint az SLP Munkása, amelyhez kapcsolódnak a nézeteik az európai kérdésekben. Amerikában az uniók és más felfogású munkás csoportok elleni acsarkodás, ezt a szerepet náluknál jobban és nagyobb hozzáértéssel végzik el a klerikális lapok, a Magyarok Vasárnapja, a Mi Lapunk. A Bérmunkás nem fog ebbe a társaságba belezülleni.

A magyar és más nemzetiségi lapok ideje meg van számlálva, nem hosszú idő az, amikor az olvasóikkal együtt nekik is el kell mulniok. De a mi Bérmunkásunk addig is teljesítse a hivatását, az uj időkhöz, viszonyokhoz alkalmazkodva hirdesse a munkásosztály igazát, hirdesse az Ipari Demokráciát, de ápolja a munkás- osztály egységét, megértését, magyar és nemzetközi méretekben.

A jövőnk, értve alatta a munkásosztály jövőjét, attól függ, hogy a munkásosztály mennyire érti meg egymást, milyen irányú és erősségű munkásszervezetet tud kiépíteni nemzetközi méretekben, a közel jövőben. A mi kis erőnket állítsuk ennek a szogálatá- ba. Ha ennek sikere lesz, akkor az atombomba nem a rombolás, a szolgaság, hanem az emberi boldogság, szabadság eszköze lesz.

Minden munkásszerve z e t, amely ennek a szolgálatába áll, fegyvertársunk és ha nem mi, hanem egy másik szervezet, vagy uj alakulat ér el a nagy cél végére, akkor minket nem az irigység, hanem a harcos társunk sikere feletti öröm fog fűteni.

LAKATOS LÁSZLÓ

HAZÁT MENT

Már régóta sajnálkozó mosollyal nézzük Lakatos László zavaros közéleti szereplését, nem zavartuk, kisded szórakozásaiban, elintéztük azzal, hogy az ilyen szereplési viszketeg- ség az öreg korral jár. Megnyugodtunk abban, hogy az óhazai és amerikai magyar munkásmozgalomban csak egy okos, becsületes ember volt, ez Lakatos László, csak egy helyes elvi irányzat van, a laka- toslászlóizmus. Igazán nem he- deritettünk volna az írásaira, ha azzal megmarad, az ilyen szellemi termékekre nagyon alkalmas “Munkás” hasábjain, a kudliki emlőn nevelkedett szegény SLP-istákat még Lakatos sem teheti zavarosabbá.

De Lakatos most kitör és ha nem is az egekbe, de legalább az össz-amerikai magyar sajtó és

egyletek fórumaira kívánkozik.

Először az amerikai magyar boldogságának a világégés közepette azt a hiányát fedezte fel, hogy nincs minden amerikai városban Rákóczi tér, vagy utca, tehát arra buzdította az egyleteket és egyházakat, hogy kezdjenek nagy akciót arra, hogy minden városban legalább egy utcát nevezzenek el Rákóczi Ferencről. Gondoltuk öreg ember a múltba néz, talán a jövőbe is és elképzeli azt az időt, amikor az utódaink azért harcolnak, hogy mindenütt legyen egy Lakatos László utca is. Bánja a kánya, ha szobrot is emelnek neki, ha az jót tesz az emésztésnek.

De a siker?! uj tettekre serkentette Lakatost, most sanda mészáros szerepét játsza nagy lelkesedéssel. Uj felhívásban azt kívánja, hogy az orosz, jugoszláv és cseh kormányok engedjék el a 300 millió dolláros hadisarcot Magyarországnak. Rendben van kérem, én igazán nem óhajtom, hogy Magyarország a mai nyomorúságos helyzetében kártérítést fizessen, de olyan sült bolond nem vagyok, hogy azt el higyjem, hogy ha én, vagy a “Cartereti kuruc 48- as férfi és női betegsegélyző, temetkezési és társalgó egylet” ir egy levelét Lakatos óhajtása szerint Mr. Gromika orosz nagykövetnek, akkor az orosz, cseh, jugoszláv kormányok sürgősen elengedik ezt a kártérítést.

De biztos vagyok abban, hogy ezt Lakatos se hiszi, de a cél nem is ez volt, ez csak egy szerény, de nagyon ostoba segítség nyújtás nem a magyar népnek, hanem a Szovjet ellenes kampánynak, amit igazol az is, hogy a Lakatos levelét sietve leközölte a Szovjet ellenes kampányvezér szólama a magyar vonalon a Magyarok Vasárnapja és a fő uszító Győrfi tisztelendő ur, már fennen hangoztatja Lakatos jelszavát, hogy az előre látható sikertelenség esetén, ezzel is lehessen uszítani a Szovjetek ellen.

Hogy Lakatos célja mennyire a Szovjet elleni uszítást szolgálja, azt igazolja az, hogy tudatosan hazudik is, amikor azt állítja, hogy Truman elnök a berlini beszédében kijelentette, hogy “Amerika nem akar semmiféle jóvátételt” holott az igazság az, hogy az elnök azt jelentette ki, hogy Amerika nem akar területi hódítást, ellenben köztudomású tény az, nogy a Szövetségesek beleértve Amerikát is, kemény hadisarcot vetettek ki Németországra és vetnek ki Japánra is.

Második füllentés: “A román király kitüntetést kap Oroszországtól, . . . Magyarország meg évi ötven milliót fizessen dollárokban.”

Nem disznóság kérem, mig a szintén ellenséges Románia királya kitüntetést kap, addig a magyarnak hadisarcot kell fizetnie, csak szerényen azt hallgassa el Lakatos, hogy Romániának is kell fizetnie hadikárpótlást, még pedig 400 millió dollárt ,amit már Románia meg is kezdett fizetni, mig Magyar- országnak élelmet, benzint, teherautókat, élő állatokat és te-