Bérmunkás, 1945. július-december (33. évfolyam, 1379-1404. szám)
1945-08-25 / 1386. szám
1945. augusztus 25. BÉRMUNKÁS 3 oldal MUNKA KÖZBEN-------------------------------(gb) ROVATA--------------------------TÁRSADALMI BIZTOSÍTÁS A “mi” gyárunkban nem sok időt engednek az ebéd elfogyasztására, de azért egyesek mégis lopnak pár percet arra is, hogy a reggeli újság “headline”-] ait átnézzék. Amint elmegyek az egyik ilyen munkás mellett, aki nagyon beletemetkezett az újságjába, meglököm és kérdem: — Nos, mit tanulmányozol olyan szorgalmasan? — Ezt olvasom itt ni, — válaszolja és ujjával rámutat egy cikkre, amely felett ezt a ci- met olvastam: “Tenth Birthday of Social Security”. Ebből aztán én is megtudtam, hogy most van tízéves évfordulója a társadalom biztosítási törvények elfogadásának. — Bizony ez jó dolog, — mondom, hogy éppen valamit szóljak. Az emberem vállat vont, majd száját is a megvetést kifejező módon elcsucsoritotta, aztán mondta: — Mi volna benne olyan nagyon jó? Egy ismerősöm éppen a multkorában lett 65 éves, betegeskedik, hát kérte a nyugdiját. Tudod mennyit kap? Tagadólag intettem a fejemmel. — Huszon-négy dollárt egy hónapra! Huszon-négy dollárt! Rát lehet abból megélni ?Szigorúan nézett rám, jelezve, hogy jaj lesz nekem, ha , igennel merek felelni. » — Hát bizony abból nem lehet megélni, — feleltem — különösen nem a mai szörnyű nagy drágaságban. De hát tiz évvel ezelőtt mit kapott volna hasonló helyzetben az ismerősöd? — Tiz évvel ezelőtt? — ismételte meg a kérdésemet, majd felelt is rá: — Úgy hiszem, hogy semmit sem. — Úgy van, — feleltem, — semmit sem. És habár tiz évvel ezelőtt nem volt ugyan ily nagy a drágaság, de azért a semmiből még akkor sem lehetett megélni. A beszélgetés többi része már nein fontos. Mert ebben a rövid párbeszédben valójában kifejeztük a társadalmi biztosítás lényegét. Mert a lényege ennek a problémának az, hogy igen jó dolog, de jelenleg nem kapunk belőle eleget. ÍNSÉGBEN PUSZTULTAK EL Az ember életében általában három korszakot különböztetünk meg. Az első a gyermekkor, amikor mások támogatására szorulunk, másképen elpusztulnánk. Ezután következik a felnőtt kor, majd megint az aggkor, amikor megint csak a mások támogatására szorulunk. A természet kitermelte az emberben a fajfentartási ösztönt és annak egyik megnyilvánulása a szülői szeretet. A szülők gondoskodnak gyermekeikről, amig azok képesek lesznek eltartani magukat. Ez a korhatár annál tovább tolódik ,minél civilizáltabb valamelyik nép. | Az öregekről való gondoskodás évezredeken át szintén a családra, a gyermekekre maradt. És szégyen bár, de a civilizáció haladásával mindinkább nagyobb és nagyobb tömegek hagyták magukra a már keresetre képtelen öregeket, akikről részben a magán, részben pedig az állami jótékonyság gondoskodott, ha ugyan gondoskodott, de a legtöbb esetben milliók és milliók fejezték be ínség és szenvedések között a nehéz munkában eltöltött életüket. Az aggkori nélkülözés enyhítésére kezdték úgy másfél évszázaddal ezelőtt a különféle életbiztosításokat. A biztosítás üdvös voltát világszerte felismerték és a biztosítás a világ egyik legjobb üzletága lett. Az amerikai biztositó társulatok például akkora vagyonra tettek szert, hogy ha még egy évszázadig ilyen tempóban növekednének, csaknem az egész ország az övék lenne. Az utóbbi pár évtizedben a magán biztosítók minden ellenzése dacára is számos országban bevezették a kötelező állami biztosítást. Különösen a skandináv országok jártak elől jó példával. Végre 1945-ben Roosevelt “New Deal” adminisztrációja az Egyesült Államokban is bevezette. AZ ÁLLAM FELELŐSÉGE Az amerikai társadalmi biztosítás azon alapelv elismerésén nyugszik, hogy az állam felelőséggel tartozik azokkal szemben, akik saját hibájukon kívül képtelenek eltartani magukat. Ilyenek tehát a kiskorúak, az öregek, a munkanélküliek, a vakok, stb. Éppen azért a törvénynek mai neve nem is “Social Security”, hanem “Old- age ad Survivors Insurance”, vagyis “öregek és hátramara- dottaik biztosítása”. Az eredeti törvényt 1935 augusztus 14-én fogadták el. Már 1939-ben javítottak rajta, az elnök (tehát a kormány) most újból javítást sürget. A jelenlegi törvény értelmében minden, — a törvény alá eső munkás keresetének egy százalékát fizeti a biztosításra. A többit a munkáltató és az állam fedezi. Ez tehát nem jótékonyság, hanem éppen olyan biztosítás, mint a magántársulatoknál kötött, csak éppen jóval előnyösebb a munkásra nézve. Ezért a befizetett egy szálék keresetért (a háború miatt elmaradt az emelése), ha 65 éves lesz és bizonyos összeget már befizetett, élete végéig tartó nyugdijat kap. De nyugdijat kap a felesége is, ha elérte a 65 évet, avagy az özvegye, kiskorú gyermekei, esetleg a szülei, ha még életben vannak. Ezért nevezik ezt a törvényt aggkori és hátramaradottak biztosításának. Tekintettel arra, hogy ez a törvény nem régi és igy az idősebb emberek nem fizethettek be eleget, mire elérték a 65 évet, ezek számára bizonyos skálát állítottak össze. De azon- ! i kivül is a biztosítás utáni járulék nagyságát a biztosított által befizetett összeg adja meg. Ennek részletes ismertetésére majd más alkalommal visszatérek, mert fontos, hogy minden munkás tudja, mi jár neki, ha elérte a 65 évet. A TÖRVÉNY FOGYATÉKOSSÁGAI Most csak nagy általánosságban foglalkozom a törvénnyel és fel akarom említeni azon adatokat, amelyeket a tiz éves évforduló alkalmából nyilvánosságra hoztak. A törvénynek három hibája van, amit lehetőleg orvosolni kell.. Az első, hogy még mindig nem terjesztették ki a munkások bizonyos rétegeire, mint a farm munkásokra, házimunkásokra, stb. A másik rövidsége, hogy a pihenési életkor igen magas. Hatvanöt évet sok munkás nem ér meg. És ha megéri is, nem sokáig élvezheti a pihenést. Ezt a korhatárt fokozatosan lejebb kell szállítani. És végre a harmadik baj az, hogy a biztosítási járulék igen kicsi, amiből jelenleg tényleg nem lehet meg- éln. Annak legalább is a létminimumot kellene elérni. Természetesen a fiatalabb munkások, akik több éven át fizetik majd a biztosítást, nagyobb járulékot fognak kapni. Mindazonáltal jelenleg ez a leggyengébb oldala az amerikai társadalmi biztosításnak. De azért mindezen rövidségei dacára sem szabad lekicsinyelnünk a dolgot. A Social Security törvények jeleleg 70 millió munkásra terjednek ki. Már eddig, vagyis az első tiz év alatt a biztosítás különböző ágaira kifizettek 8,750,000,000 (8 és háromnegyed billió) dollárt. Ez év julius elsején 1,285,000 munkás szerepelt az aggkori biztosítást húzók lisz- táján. Aggkori segélyre az elmúlt évben 285 millió dollárt fizettek ki a havijárulékokban és azonkívül 91 milliót végkielégítés gyanánt. Az aggkor biztosításra a munkások és a munkáltatók által befizetett összeget külön alap, úgynevezett “trust fund” módra kezelik, amely kamatot hozó. A múlt junius havi zárlatnál ez az alap 6,613,400,000 dollárt tett ki. A háború következtében sok ember nem vette igénybe az aggkori segélyt, hanem tovább dolgozott. Ezeknek a számát 750,000-re becsülik. Ezeknek nagy része most, a háború befejezte után visszavonul a munkától. Ugyancsak a munkanélküliek száma is meg fog szaporodni. Ezért a Social Security iroda számítása szerint a következő két-három évben ez az intézmény körülbelül három és fél millió egyénnek vagy többnek fog fizetni járulékot. Ezen számadatok eléggé mutatják, hogy a társadalmi biztosítást nem szabad lekicsinyelnünk, ami viszont nem jelenti azt, hogy elégedjünk meg vele úgy, amint van, hanem törekedjünk arra, hogy tovább és tovább fejlesszük. KÉRJÜK OLVASÓINKAT, AKIKNÉL VANNAK KIS JEGYEK, HOGY AZOKAT SÜRGŐSEN KÜLDJÉK EL. BÚCSÚ ESTÉLY A magyar IWW-isták,és Bérmunkás olvasók clevelandi társas összejöveteleinek egyik legaktívabb munkása a Bercsa család Californiába készül letelepedni. Ebből az alkalomból SZEPTEMBER 1-én, szombaton este a Buckeye Roadi Ifjúsági teremben BÚCSÚ VACSORÁT tartunk, amelyre lapunk olvasóit ezúttal is meghívjuk. A résztvenni óhajtókat kérjük, hogy legkésőbb e hó 25-ig jelentsék be szándékukat, hogy a bevásárlást megtudjuk tenni. Ezen az estén üdvözöljük azokat a delegátusokat is, akik az ország különböző részeiből érkeznek a másnapi országos értekezletünkre. Köszönettel vesszük, ha a Munkástársnők egy-egy tányér süteménnyel segítik a két napi élelemezést. AZ OLASZ GYARMATOK LONDON, aug. (ONA) — Szövetséges körökben az a hir járja, hogy az angol kormány elkészítette tervét a volt olasz gyarmatok jövőjére vonatkozólag. E terveket akkor fogják a nyilvánosságra hozni, ha majd a postdami határozatok értelmében a Szövetségesek Olaszországgal megkezdik a béketárgyalásokat. Egy köb-incs víznek a súlya 0.03617 font. A múlt évben az amerikai vasutak 95 billió utas-mérföldet szolgáltattak és 737 billió tonna teher-mérföldet szállítottak. ÉPITŐGÁRDA 1944-45-re befizettek: A. Alakszay, Van Nuys .. 9.00 Barcza G., Bridgeport ..... 6.00 Buzay J., Cleveland .........12.00 Detky St., Phila ............... 6.00 Decsi L., Akron ............... 8.00 Engli J., Cleveland ...........12.00 Farkas I., Akron .............12.00 Fishbein L., New York ....12.00 Fodor J., Cuy. Falls .......12.00 Gáncs L., Carolina ...........12.00 Geréb J., Cleveland .........12.00 Hering P. Buffalo ...........12.00 Károlyi S., Bridgeport .... 2.50 Krajnik B., Trenton ....... 3.00 Kucher A., Pittsburgh ...12.00 Kollár J., Cleveland .......12.00 Kovách E., Cleveland ..... 4.00 Kanchar J., Bay City .....12.00 J. Kozsány, Saratoga .....12.00 Lefkovits L., Cleveland ...12.00 Lelkó A., Pittsburgh .......12.00 J. Lisszy, Phila...................10.00 Mogor J., Cleveland ......... 5.00 Munczy J., Cleveland ...... 5.00 Mácsay J., Detroit .......... 6.00 Molnár A., Cleveland .....12.00 Pataky J., Brooklyn ......15.00 A. Patchy, Duarte .......... 7.50 Pika P., Chicago .............10.00 J. Policsányi, Elm Grove 12.00 L. Rost. Phila.................... 6.00 J. Reppman, Detroit .......12.00 M. Stefankó, New York „12.00 Szilágyi J., Cleveland .... 8.50 Székely S., Cleveland ....... 5.00 J. Varga, Cleveland ...........5.00 Visi I., Detroit .................12.00 Vizi J.. Akron ................... 9.00 Zára J., Chicago ...............12.00
