Bérmunkás, 1945. július-december (33. évfolyam, 1379-1404. szám)
1945-08-18 / 1385. szám
b >iaai BÉRMUNKÁS 1945. augusztus 18. w fww>«B>Ba, •mrtsJi w"*»wrain ~— in » —— —— — —— ■ —[——I Clement R. Attlee Az angol választások egyik legkimagaslóbb alakja Clement R. Attlee. Tipikus munkásvezér persze nem Green és Lewis fajtából. Ha hinni lehetne a politikai párt tehetségében, ha tényleg hiszi az angol munkás- osztály, mint ahogy föltételezem hiszi azt, hogy ezen politikai választása utján elfogja érni célját, ha hisz a vezéreknek, ha a vezéreitől várja sorsának jobbrafordulását, akkor másképpen nem választhatott. Clement R. Attlee múltja nem a csillogó-villogó opport- nista munkásvezér múltja. Nem alulról törtetett föl oda, ahol most van, nem a szegény proletár sorsból emelte ki a londoni munkásosztály, hanem mint Marx, Engels és Lassale tette, középosztálybeli pozícióját cserélte el a proletársors mozgal- mos küzdelmeiért. Otthagyta a nagy jövőt Ígérő ügyvédi irodáját, amelyhez legmagasabb iskolázottságot kapott. Otthagyta London fényes negyedét és átköltözött a piszkos “East End Slum”-ba. Attlee 1883-ban született egy tory ügyvéd családból Putney- ban. Iskoláit az ország egyik legjobb iskoláiban végezte Hai- leyburgban és Oxfordon. Hu- szonkétéves korában előtte állt mint tory ügyvéd előtt, jól jövedelmező ügyvédi iroda. Elvei konzervatív és vámreformer volt, ami természetes is, hiszen az apja is, tory ügyvéd volt. Egyszer' belépett hozzá a Haileybury klub titkára és elIn Limehouse, in Limehous hivta a fiatal Attleet, hogy nézzék meg London East End piszkos városnegyedét. Attlee kötélnek állt és mindjárt el is indultak, Attleen fehér nyakkendő, cilinder kalap és frakk volt .Ez a megjelenés valóságos forradalmat idézett elő az East End en. A küzdelemben elvesztette a cilindert, de nyert valami mást. Ez a fejtapoga- tás fölhívta figyelmét a társadalmi problémákra. Ekkor elkezdte tanulmányozni a brit szocialista irodalmat. Belépett a Fabian Socety-be, amely akkor a Webb házaspár magas tudásu vezetése alatt volt. Azonban a forradalmi maxista megoldást ugylátszik erősnek találta részére, mert később átment az éppen csak megalakult Labor pártba. Azonban cselekedeteiben szélsőséges lett, habár elveiben nem. Áthurcolkodott az atyai házból a szegény East Endre, két szobába a földszintre. Egy kezdő, társadalmi kérdésekkel foglalkozó társaságnak (Toynbee Rali) lett a titkára és előadásokat tartott a londoni köz- gazdasági iskolákban. Hamar megismerte London szegény munkásnegyede szőttes ujjasban és az elmaradhatatlan füstölgő pipával szájában. Itt ismerkedett meg a nyomorral közvetlen közelről és lett jártas munkás kérdésekben. Limehouse nyomora még versírásra is inspirálta, ami a Socialist Review-ben jelent meg e, before the break of day, I hear the feet of many men who go upon their way Who wander through the city The grey and cruel city Through streets that have no pity The streets where men decay. In Limehouse. in Limehouse, by night as well as day I hear the feet of children who go to work and play Of children born to sorrow, The workers ot tomorrow, How shall they work tomorrow Who get no bread today? A parlamentbe 1922-ben lett beválasztva, azóta állandóan tagja. Az 1924-es Labor kormánynak is tagja volt, amelyben a dicstelen MacDonald elnökölt. Úgy hírlik erős befolyással van rá Harold J. Laski profesz- szor, aki már ki is jelentette, hogy a Labor-kormány oda fog hatni, hogy Európa “dögvész foltját” kifogja törölni — különösen Francot értette alatta. . . . tudja Pál . . . Körülfáncolt kérdések n (Vi.) A potsdami konferencián is csak félmunkát csináltak. Legtöbb fontos kérdést csak körül táncolták, mint a macska a forró kását. Ezek között az olasz, görög, spanyol, osztrák és kínai kérdéseket, nem akarták, vagy nem tudták megoldani, igy a függő kérdésekhez tették át. Vagy helyesebben mondva a jégre tették, hogy hüljön le egy kicsit. Csak annyit határoztak el ezen említett országokban felmerült és égető kérdésekről, hogy majd a jövőben a három, esetleg öt nagy országnak a külügyminiszterei fogják tárgyalni és esetleg határozni. De azt is megtudtuk, hogy ezen égető kérdéseket, még Chureh- hill jelenlétében tárgyalták és helyezték a jégre. De ugyan akkor Attlee a spanyol kérdést újból tárgyalás alá vette és szigorúbb határozatot hozva, tették vissza a függő ügyekhez. E szerint Francoékat egyszerűen csak kirekesztették az Egyesült Nemzetek családi köréből. De ezzel a bebörtönzött és száműzött köztársasági a k o n nem igen segítettek. Az aloszokkal gyorsan megakarják kötni a békét. Ezeket úgy Churchill, mint Truman kedvezményes előnyben részesítették. Mely azon követelések eredménye volt, hogy mivel azok a japánoknak is hadat- üzentek és az első volt, amely a nácik ellen fordult, első legyen a békét is élvezni. Ebbe az oroszok is szívesen belementek, mivel az azt is jelenti, hogy az általános választásokat ott is megejtik és az angol hadseregnek ki kell onnan vonulni. Az amerikai követelés között az is meg volt, hogy úgy gö rög mint jugoszláv területről is kivonuljanak, mert mint szövetséges nemzetek, akik nagy önfeláldozások árán állandóan harcoltak a nácik ellen, most megérdemelnék, hogy békén és saját magukra hagyják őket. De erre Churchill nemmel válaszolt és az első égető kérdés volt ,melyet a jégre tettek és elfeledkeztek róla. Az osztrák kérdésben azt határozták, hogy az oroszok által feállitott kormányt tanulmányozni és az angol-amerikai területről kibővíteni, felhiggitani fogják s talán akkor elismerik. A kínai kérdést ha tárgyalták is, nem jelentették, de azt tudjuk, hogy úgy a konferencia .előtt, mint mindjárt utána, T. V. Soong a kínai miniszterelnök Moszkvában tárgyalt, igy természetes, hogy arról még nem tettek jelentést, de amint látjuk, nagy eredményt értek el, mert a Szovjetek is hadat- üzentek a japánoknak és azok már békét kérnek . De mindezen jégre rakott kérdéseket, talán sokkal köny- nyebben és gyorsabban megfogják tudni oldani a potsdami konferencia által felállított s, felhatalmazott külügyminiszterek konferenciáján, melyet gyakran és kevesebb izgalommal, no meg az angol munkáspárt, nem az angol tory párt részvétele mellett, még talán a görög és spanyol népnek is fognak egy kis demokráciát adni. Berlini bazár BERLIN, (ONA) — Az is- tambuli és damaszkuszi bazároknál is sokkal furcsább piac működik a berlini Alexander- platz-on. Ez a tér Berlin cent ruma. A szövetséges katonák gyűlnek ide, cserélnek, vesznek és eladnak. Német polgárok is jönnek, dobozokkal és kézitáskákkal; nekik is van eladniva- lójuk. És végül lányok is jönnek, akik csak önmagukat bocsáthatják áruba. Délután öt órakor már nyüzsög ez a nemzetközi piac. Az árak fantasztikusak, aminthogy fantasztikus az egész piac. Karórák, fényképezőgépek, cigaretta és csokoládé a legjobban keresett árucikkek. Amerikai katonáknak eladtak huszonöt dolláros karkötőórát nem kevesebb, mint hat- száz dollárért. És egy igen jó fényképezőgépért két doboz cigarettát és egy szappant adtak cserébe. Hasonlóan nevetséges árat fizetnek emléktárgyakért. Rendszerint először az oroszok jelennek meg a piacon. Zsebük dagad a márkától. Ennek az a magyarázata, hogy az orosz katonák legnagyobb része akkor kapta meg fizetését, visszamenőleg, mikor Berlint elfoglalták. A fizetést márkában kapták,# amin szeretnének túladni, mielőtt visszatérnek Oroszországba. Az oroszok legszívesebben karórát vesznek és ennek is megvan a maga oka. Az orosz ipar az utolsó tiz évben nem ért rá órákat gyártani. És az orosz katona, aki 500 dollárt ad egy karóráért, nem is jár rosz- szul. Ha majd hazamegy, az órát becserélheti egy tehénre, vagy egy lovasfogatra. Az alkudozás kizárólag jelbeszéddel történik, de a felek kitünően megértik egymást. Az árakat, amelyek ezer márkákban,grtendők, az ujjaik számával jelzik. Tudomásom szerint ez az egyetlen piac a világon, ahol egy fél cigarettának határozott értéke van. És vannak németek, akik gondosan vizsgálják a kövezetét, cigarettavégek után kutatva. Ezen a piacon, a legkisebb tőkével a lányok rendelkeznek. Berlinben a nők olcsók, sokkal olcsóbbak, mint egy csomag cigaretta vagy egy darab szappan. A vásár éjjeli tizenegy óráig tart, amikor még mindig világosság van, mert Berlinben ma a moszkvai időszámítás szerint igazodnak. A BUDAPESTI UJSÁBÓL Tizenháromezer pengőt lopott a 6-os villamoson Drapák István rovottmultu zsebmetsző. A VII. kerületi kapitányságról megszökött, de a Dob utcában elfogták másodszor is. A főkapitányság átkisértette a bíróságra s egy óvatlan pillanatban innen is megszökött, immár harmadszor. A Fa-csoport egy detektív je ismerte a zsebmetsző Király utcai rejtekhelyét és előállította őt a főkapitányságra. A háromszor megszökött zsebtolvaj most már végérvényesen lakat alá került. ^lÍT ^ /7Szervezés7i — "Meveles77 — ^Felszabadulás77 W ’ W Az lpa»’i Forradalmárok Szentháromsága ^ ^
