Bérmunkás, 1945. július-december (33. évfolyam, 1379-1404. szám)
1945-08-11 / 1384. szám
íhi h E R M Ü N K Á S 1945. augusztus 11. Berlin félelmetes éjszaka Irta: Pat Frank BERLIN (ONA) < — Berlin éjjel dzsungel, épp oly félelmetes és olykor épp oly veszélyes mint Holland New Guinea mérges zöld pokla. Én láttam mindkettőt, éjjel is és azt hiszem, szívesebben aludnék a fejvadászok földjén egy fedezékben, mint a világ negyedik városának romjai között. Nem tanácsos Berlin uccáin járni a sötétség beállta után, azonfelül, ez tilos is. A záróra rendelet szigorú. Néhány nap előtt a záróra az uccán ért és én órákon át bolyongtam a romok között, amig végre egy jeep-pel találkoztam, amely elvitt az újságírók táborába. Aznap este éjjeli mulatóban voltam. Talán furcsa,, hogy az éjjeli mulatók nappal működnek. Délután kettőkor nyílnak és fél tizenegykor zárnak azért, hogy a szereplők és a katonák a tizenegy órai záróra előtt hazaérhessenek. Persze ez nem megy mindig simán. Először az orosz zónában jártam, figyelve, hogyan takarítják el a romokat a német nők. Az oroszoknak ugyanis az a nézetük, hogy aki eszik, annak dolgoznia is kell. Azután a Kurfürstendam- mon sétáltam, amely válami- kor Berlin Broadway-ja volt. Hihetetlenül össze van lőve, mégis, a lokáltulajdonosok újra itt nyitották meg mulatóhelyeiket. Először a Rio Ritában voltam, majd a Feminában. Mikor a Feminában zártak, még világos volt és gyalog indultam el. De húsz percen belül eltévedtem a növekvő sötétségben. Az uccák elnéptelenedtek és vaksötét lett. De a csönd csak rövid ideig tartott. A berlini éjszaka, mint dzsungel éjszakája, teli van hangokkal és neszekkel. Hirtelen hatalmas robbanást hallottam, talán pár száz méternyire. Valószínűleg a sok el- takaritatlan, fel nem robbant bombák egyike explodált. Téglák hulltak le a megtépett falakról, porfelhő csapott a magasba .azután csönd lett. Nem volt kiabálás, nem volt sziréna, mentőkocsi, senki se nézett ki az ablakokon. Mintha a hatalmas robbanás a Holdban történt volna. Továbbmentem, megfélemlítve. Olyan sötét volt, hogy lép- ten-nyomon nekimentem a fáknak, belecsúsztam a gödrökbe. Egyszer nehéz csizmák csikorgását hallottam a közelemben és egy távoli sikoltást, de nem láttam semmit. Egy utkeresztezéshez értem*, ahol kissé világosabb volt. Néhány lövést hallottam egy kézi gépfegyverből és néhány revolverlövést. Azután megint csend támadt. Ez a lövöldözés a közelemben történt, de semmi vágyat sem éreztem, hogy megtudjam, hogy ki lőtt kire és miért. Ellenkező irányban elsiettem. Az egyik sarkon egy fehér sapkát és fehér övét vettem észre. Feléje mentem, valaki hullámzó tenger vad haraggal nekimenne a fejlődés útját álló aranysziklának ,amit ő rakott oda emberöltőkön át tudatlanul, bután. Mi volna, ha a verejték, a kiizzadt munka része az övé is volna és a tátogó, vánnyadt kis szájacskák nem az éhségtől pityerednének, hanem a jóllakottság boldog mosolya ébresztené őket. Szántam őket és csodáltam erejüket. Hiszen ekkora erő kifordíthatná a földet a sarkából. És egyszerre dühödt haraggal .ingerülten rohantam előre ,utat törve akadályokon. Markomban a súlyos kalapács. Hatalmasat, nagyot vágtam az olavsztókcmence ércfalára. Millió szikra csapódott föl nyomban. Pillanatra megakadt a munka vad zenéje. Lehullt a sok fáradt kar; megegyenesedett a görnyedt hát és réveteg, fénytelen szemek zavartan kutatták a .hang útját. — Le a szerszámmal emberek! — ordítottam. — Le a szerszámmal! A munka megszűnt. Rúgjátok föl ki utatok állja! Gyertek velem! Isszonyu moraj támadt. Nem is volt az emberi hang. Orkánszerü vad zugás volt az, mintha erdők ezer meg- ezer vadja az éhségtől fölkorbácsolva hördült volna. — Gyertek velem, emberek. Elvezetlek benneket rózsákkal tslehintett utón a boldogság földjére. Gyertek velem, ti meggyötört, ti évezredek óta szenvedve alkotó óriások, ti néma megteremtői az aranyborjúnak, gyertek velem. Gyertek velem a tövises utón tovább, hogy még jobban megvérezze testeteket az élet. Gyertek velem ! . . . Megnyitom előttetek a világosság kárpitját, hogy lássátok szemeitekkel merre is van a boldogság útja. Gyertek velem, ti rongyosai az emberiségnek ma és én fölruházlak benneteket az élet minden gyönyörűségével. Gyertek velem. De ne nézzetek vissza, ahonnan elindultatok. Bután, meret szemekkel néztek rám. Nem volt a szónak ereje. Nem értették. És megrohantak. Leköptek, meglőkdös- tek, fenyegettek, kigunyoltak. Akadt köztük egynéhány, aki félénken megvédelmezett — megvérezték. Aztán dühödt energiával sújtották oda nehéz kalapássukat a parázsló vasra és huzták-nyujtották az acélt. A megbóditó munka folyt tovább, tovább — öntudatlanul. káromkodott. “Amerikai vagyok, eltévedtem,” mondtam. Az őr skót kiejtéssel mondta, hogy a záróra rég elmúlt és menjek vissza az én zónámba. Megkérdeztem, merre van az amerikai zóna. Megmondta. Elindultam. Rövidesen egy jeeppel találkoztam ,amely hazavitt a sajtótáborba. Mikor szállásomra értéin, már szürkült és az uccák megvilágosodtak. A berlini éjszaka júliusban nem hosszú, de — határozottan eseményteljes. SZEMELVÉNYEK Magyarországi Lapokból A polgármester elrendelte azoknak az állandó foglalkozásnélküli budapesti lakosoknak az összeírását, akik életkoruk következtében közmunka végzésé re kötelezfettek. Az összeírás a lakóházakban történik, a tömbmegbizottak és a házmeg- bizottak bevonásával. A munkanélkülieket tartós közmunkára veszik igénybe. Uj nyilas internálótábor a Budaörsi utón. A főkapitány a Budaőrsi-uton levő gyalogsági laktanyában “Buda-dél” elnevezéssel uj internálótábort létesített .amelybe elsősorban a Bö- szörményi-uti internálótábor olvad be. Szemelvények a Budapesten május óta megjelenő “Ludas Matyi’ szatirikus hetilap vicceiből: Két Koca beszélget — Ez szörnyűség! Élve fognak megnyuzni minket. — Ne ijessz! Miért? — Mert elsejétől a vágás tilos, de szalonnát és zsírt forgalomba lehet hozni. Papagájkor — Miért van lakat a papagá.i száján? — Mert a tulajdonos urat már igazolták, de a papagáj még most is Kitartás és Éljen Szálasit kiabál. A Bérmunkás Női Gardába befizettek 1944-45-re befizettek: Helen Alakszay, Van Nuys 9.00 Bischof Józsefné, Akron 12.00 Buzay Jánosné, Clevaland 6.00 Deák Jánosné, Akron .....12.00 Detky E.-né, Phila ........... 6.00 özv. Farkas I.-né, Akron 12.00 if j. Farkas Imréné, Akron 12.00 Fay Vilmosné, Akron ......12.00 Feczkó J.-né, New York ..12.00 Fodor J.-né, Cuyahoga ....12.00 Ganch L.-né, Carolina .....12.00 Helen Kanchar, Bay City 12.00 Kern Péterné, Akron .......12.00 Kollár Józsefné, Clev. ..... 8.00 Kucher Andrásné, Pittsb. 12.00 Lefkovits Lajosné, Clev. 12.00 Mary Mayer, Phila. ........10.00 Molnár A.-né, Cleveland 9.00 Schwindt Gy.-né, Canton 12.00 Székely S.-né, Cleveland 11.00 Udvarnoky K.-né, Flint ....12.00 Visi Istvánná, Detroit ....12.00 Vizi Józsefné, Akron .......12.00 | Zára Jánosné, Chiiago .. .12.001 A hét legszomorubb vicce ' — Nahát Lajos, hogy te milyen könnyelmű vagy! — Miért? Mi van? — Egy kockacukor van a Misiké kezében. És ha lenyeli? Quisling Quisling sem épeszű — közlik Hosszú ez a lista már is, Rövidebb lesz, ha azt közlik Melyik náci volt normális. Eladó ing — Van egy eladó ingem. Mit kaphatok érte? — Milyen szinü? — Zöld. — Akkor két évet. Viz Fizetni kell majd a vízért. A szegény férj busán itt áll, Korholja a felesége: Te vén korhely, vizet ittál!? Jó üzlet — De mit adjak én cserébe, nagyságám, ezért a cipőért, mikor esupa lyuk? — Adjon érte — sajtot. VISZONTLÁTÁS Irta: Gábor Andor Ifjúkorom kávéháza, Hires-neves Edizon, Bebotlottam, elmélázva, Csarnokába, de bizony. Attól féltem, rosszul járok S bubánatra fakadok, Várnak ott rám roppant árak S annál törpébb adagok. De nem igy lett. Nincs ott semmi, Törmelék és romfalak. Nincs mit inni, nincs mit enni Se egy korty, se egy falat. öreg tulaj, Weingruber ur, Agg főpincér, Pista bá, Elvonultak hangtalanul Kerepesi hant alá. Erre persze, negative Reagál kissé a szív, De mig él az ember szive, Maradjon csak pozitív: Nincs ebben a kávéházban Reggeli és uzsonna, Nem lobog espresso’lázban, Nem gyalázza uzsora. I Van hát egy kávéház Pesten S jártam büszke arccal ott: Kávéház, mely jóra képes, Kávéház, mely tisztességes, Tisztességes, mert halott. ^ "Szervezés7* — "Nevelés77 — "Felszabadulós" ^ w ! w Az Ipari Forradalmárok Szentháromsága W ^ W |