Bérmunkás, 1945. július-december (33. évfolyam, 1379-1404. szám)
1945-08-04 / 1383. szám
1945. augusztus 4. BÉRMUNKÁS 5 oldal AMIT NEM HAGYHATUNK SZONÉLKÜL ___CS...Ő MEGJEGYZÉSEI AZ ANGOL VÁLASZTÁSOK Valószínű irótársaim is foglalkoznak a most lefolyt angol választásokkal, amelyeknek feltétlen nagy kihatásai lesznek, nem csak az európai, hanem az egész világ fejlődésének a mikéntjére, de ezek megvitatását rábízom a kollegáimra, magam más szempontokból vizsgálom meg a kérdést. Beismerem, hogy ez esetben rossz jósnak bizonyultam, amikor beszélgetések alkalmával Churchill fölényes győzelmét jósoltam meg. A jóslatom alapja az volt, hogy Churchill a koalíciós kormány felmondása után, rögtön kiirta az uj választásokat, nyilvánvalóan azzal a célzattal, hogy kihasználja maga mellett azt a hangulatot, amit a németeken elért fölényes győzelem idézett elő. Az elgondolásom az volt, hogy egy győzelmes háború szükség- szerüleg éleszti a nacionalista hangulatot és igy, úgy a civilek ,de főleg a hadsereg tagjai, arra adják a szavaztukat, aki a győzelemnek az irányitója és vezére volt. Churchillék is erre az elgondolásra építettek és amint az események mutatják nem csak én, hanem ők is alaposan tévedtek, de amig én nagy megelégedéssel veszem tudomásul a tévedésemet, addig Churchill és az angol, nemkülönben a nemzetközi nagytőke, aligha ilyen megelégedett. Nem túlzóm a választások fontosságát, de jóleső érzés az, hogy nem csak az angol munkásosztály, de a katonaságot sem kapta el a náiconalista érzés, nem kicsinyük le a nácizmus leverésének a fontosságát, de jól tudják, hogy azt csak kollektiv összefogással érték el, Amerika és főleg Oroszország segítségével. Jóleső érzés, hogy Anglia népe nem helyesli azt a reakciós irányzatot, amelyet Churchill igyekezett ráerőszakolni a “felszabadított” európai országokra, nevezetesen Spanyol, Bolgár, Olasz s Görögországokra, valószínűnek tartom, hogy a munkás kormány nem tartja szükségesnek, hogy az angol hadsereg tartsa meg a trónján a fenti országok kiebrudalt uralkodóit és diktátorait. Amerikai szempontból még reménykeltőbb az, hogy miként az angol, úgy az amerikai katonaság sem lesz mindenre kapható eszköze a nemzetközi reakciónak. Tisztultabb légkört, nagyobb nemzetközi megértést és a reakciónak egy csatavesztését látom az angol munkáspárt győzelmében, Churchill bukásában. KEZDIK MÁR A kereslet és kínálat törvénye akkor is érvényesül, ha azt magunk nem vesszük, vagy nem akarjuk észrevenni. Most háborús szükségletek és pusztítások folytán a kereslet emelkedett óriási mértékben a kínálat felett. Nincs, vagy csak nagyon kevés hús, csirke és más fontos élelmiszer a piacon. A katonaság nem csak hallatlan mennyiséget használ fel, hanem rengeteget pusztít is el, igy hozzávéve a háború folytán előálló munkerő hiányt, a polgári lakosság nem jut kellő mennyiségű nélkülözhetet 1 e n élelmi és más közszükségleti cikkekhez. így áll elő, hogy nagyobb a kereslet, mint a kínálat ,amelyet a spekuláció még fokoz azzal, hogy a meglevő készletet is visszatartja, elrejti, hogy a nagy kereslet folytán felemelhesse az árakat. A legmagasabbra megállapított árakon nem kapsz csirkét, de a black marketon, ha megfizeted a kétszeres árat, akár csömörlésig ehetsz csirkét. 17 centért nincs cigaretta, de 20- 30-35 centért felfüstölheted a tüdődet annyit kapsz. De a kereslet-kinálat törvénye nem csak a fentiek alapján érvényesült, hanem a munkaerő piacán is ,ahol a nagy munkáshiány miatt, sokkal kedvezőbb áron adhatod el a munkaerődet, mint amikor a hosszú sorok álltak a gyárak előtt munkát kérve. Ha szervezethez tartoztál, akkor még sok más előnyt is elérhettél a a tömeg erő kifejtésével, igy kedvezőbb munka körülmények tisztább munka hely, a hajcsárkodás csökkentése, fizetett sza-' badság, seniority, stb. stb. Kétségtelen, ha a kormányzat nem tartaná magát olyan szigorúan a befagyasztott bérekhez, a szervezett munkásság még nagyobb eredményeket tudna elérni ezen a téren. A nagytőke tisztában van ezzel a törvénnyel, tudja azt, hogy bármennyire fázik is tőle, meg kell adni a magasabb fizetéseket, el kell tűrnie a munkás védő törvényeket, szervezkedési jog, társadalmi biztosítás, kötelező kollektiv szerződés, stb., de készül és mindig készült arra az időpontra, amikor a kereslet-kinálat törvénye megváltozik, amikor a béke iparra való átszerelés és részleges munkanélküliség áll be, amikor a hadseregből milliók térnek vissza, akkor látja elérkezettnek az időt arra, hogy a kicsikart előnyöket visszavegye a munkásosztálytól és főleg letörje a munkások tömegszervezeteit, az unionokat. Egy ilyen elkeseredett harchoz elő kell készíteni a közvéleményt és ebben a munkában, rendelkezésére áll a sajtó, a rádió, a templom, amelyek mind nagytőkés vállalkozások és oly mértékben folyik az uszítás az unionok, a szervezett munkások, a radikálisok ellen, hogy azt kell hinnünk, hogy a nagytőke közeinek látja a háború végét és a belső háború megin- inditását. Ami előre látható volt, a nagytőke a volt katonákat kívánja felhasználni az unionók és a munkásvédö törvények szétzúzására. Miként a múlt háború után, úgy most is a leszerelt katonákat akarják befogni a reakció szekerébe. Miután a nagytőke kezében van a közvélemény irányítása és megfelelő erők állnak a rendelkezésére a kedvező jelszók kitalálásra, el kell készülnünk arra, hogy ez a próbálkozása a nagytőkének sikerrel fog járni, ha csak a szervezett munkásság nem áll szigorúan a meglevő jogai mellé és nem hajlandó azt minden erővel megvédeni és a leszerelt katonákat felvilágosítani arról, hogy az ő érdekeik teljesen azonosak a munkásosztály érdekeivel. Ahogy Anglia munkássága szembeszállt a reakcióval, ahogyan az angol katonaság egynek érezte magát a civil munkásokkal, úgy kell, hogy Amerika civil és katonaruhában élő munkásai összefogjanak a reakcióval szemben és ne hagyják magukat kijátszani egymás ellen, mint azt megpróbálják most megtenni,a hírességből lassan hírhedtté váló clevelandi Jack and Heintz hadiszer- gyárban .amelynek a szereplési viszketegségben szenvedő igazgatója Jack, ki örökös job- ot ígért a “társainak”, ahogy a munkásait nevezi, de a háborús rendelések csökkenése miatt, le kell tennie 2000 munkást, az unióval kötött kollektiv szerződés szerint, a seniority alapján. Ebben a 2000 munkásba beleesett 3 volt katona is, ezt a tényt most kijátszák a lapok, felhasználják az unió és a munkások elleni uszításra, követelik, hogy a leszerelt katonák, katonák feleségei, kivételes elbánásba részesüljenek, rájuk ne vonatkozzon a seniority. Természetesen, hogy az unió ellenzi ezt a kivételezést, annál is inkább, mert ezzel megdőlne a munkásságnak az az előnye, hogy a bósz nem teheti le ké- nye-kedve szerint. Maga Bili Jack is a veteránok kivételezése mellett foglalt állást, de ő éppen úgy mint a lapok, csak azért, hogy az union ellen uszíthassák a veteránokat. A munkásságnak mindenütt fel kell venni a harcot az ilyen törekvésekkel szemben-és meg kell értetniök a veteránokkal is azt, hogy a seniority, a szervezett gyár a munkásosztály közös érdeke, tehát a veteránoké is, kik amikor levetik a mundért, éppen olyan bérmunkásokká válnak, mint a gyár többi robotosai. Nem a veteránokér fáj a nagytőke és lapjainak a szive, csak felakarják használni őket a munkásosztály letörésére. A • munkásságnak viszont nem szabad lekicsinyelni a veszélyt, mert Mussolini, Hitler, Franco, Horthy, stb. az uralmuk alapjául mindenütt a volt és a tényleges katonaságot tette. MAGYAR-E? A legprostituáltabb amerikai magyar újságíró, ki egyszerre adja el magát a liberálisoknak és a szélső reakciósoknak, Gondos Sándor, most a hozzá méltó szerkesztőjéhez, Chernitzky atyához tesz fel nagyon ostoba kérdéseket arra vonatkozólag, hogy ő jó magyar-e, mert gyűlöli mindazt, ami ma odahaza történik, a népbiróságtól kezdve a földosztásig, mert ő csak a dicső szentistváni múltba hisz. A vén pap a tőle megszokott, gyerekes módon válaszol, mint aki nem tudja mit beszél, csak fecseg össze-vissza. Hogy a feltett kérdései válasz nélkül ne maradjanak, mi megtesszük azt a szívességet, hogy Chernitzky atya helyett, megadjuk Gondos urnák a nyílt, érhető választ. Magyar mivoltunkat nem az jellemzi, hogy magyarul beszélünk és írunk, hanem az, hogy vele érzünk-e, a kifosztott, lei- gázott, megnyomorított magyar néppel ,amely most indult el azon az utón, hogy ezer éves rabság után végre ember legyen. Nem magyar az ,aki azt a gyalázatos nép és hazaárulással telitett múltat akarja visz- szaállitani, amelyben a magyar úri rend rabolta, nyúzta a magyar népet, amely a hazát annak adta el, aki többet adott érte. Árulták olasznak, töröknek, lengyelnek, főleg a németeknek, sőt legutóbb már a románoknak is. Nem magyar az, aki a képességét arra használja, hogy a magyar népet butítsa, félrevezesse, hazugságokkal tömje tele. Aki lemeri írni azt a förtelmes hazugságot, hogy Romániában kommunizmus van, hogy a templomokból birka istálókat csináltak, hogy az imádkozásért öt évre a szibériai ólombányába küldik el a hívőt. Nem uram, ön nem hiagyar. ön csak nagyon alázatos, de rosszul fizetett cselédje azoknak, akik a magyar népet egy ezer éven át rabságban tartották. Nem áltatom magam azzal, hogy ezt a kivénhedt urasági cselédét meg lehet javítani, fel lehet benne ébreszteni az emberi, a tisztesség érzését. Kutyából szalonna, öreg prostituáltból tisztességes iró soha sem lesz. ELŐFIZETÉST KÜLDTEK 1945. julius 28-ig: J. Hudik, Cleveland ............. 1 J. Buzay, Cleveland ...... 3 A. Doszpoly, Cleveland ___ 5 A. Gonda, Long Island City 1 D. Majlák, Bridgeport ......... 3 Gross-Krajnik, Trenton ..... 1 J .Gulyás, Cleveland ......... 1 J. Bischof, Akron ............... 2 J. Feczkó, New York ........... 3 A. Lelkó, Pittsburgh ........... 1 L. Fishbein, Ne wYork ....... 1 G. Deme, Akron ................... 1 Mrs. J. Fodor, Cuy. Falls .... 2 J. Bognár, Cleveland ........... 1 Irma Phillips, So. Bend .....- 2 N. Buday, Windber ............... 1 Mrs. J. Herold, Bridgeport .. 2 A. Kucher, Pittsburgh ....... 1 I. Barna, Newark ........._... 1 L. Lefkovits, Cleveland ....... 5 J. Kollár, Cleveland ............. 3 B. Tályai, Milmont Park ___ 2 J. Kutasi, Pittsburgh .......... . 1 J. Kish. Los Angeles .......... 1 A. Molnár, Cleveland ...... 3 J. Benyei, Cleveland ........... 1 A. Heim, Los Angeles ........... 1 J. Zombay, Los Angeles __ 2 A. Refy, Lodi ....................... 1 P. Stupar, Rahway ............. 1 E. Soos, Newark ................... 1 St. Visi, Detroit ................... 1 Nézze meg a lapot csomagoló papiroson, hogy a Bérmunkás előfizetése lejáratban van-e. Ha igen ne várja lapkezelőhket, hanem az önnél levő' barna borítékban küldje el az előfizetését is.
