Bérmunkás, 1945. július-december (33. évfolyam, 1379-1404. szám)
1945-07-28 / 1382. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1945. julius 28. SZEMELVÉNYEK Magyarországi Lapokból A "J eTrG L I" A toloncház régen a szegények börtöne volt. Elegendő volt, hogy egyszerűen rongyos legyen valaki ahhoz, hogy bekerüljön ebben a börtönbe. A törvény szerint ugyan az őrizetes csak néhány napig maradhatott itt, de a valóság az volt, hogy akadtak emberek, akik évekig ültek bent. A termekben abban az időben egymás hegyén-hátán csufolódtak a rongyosok ,akiknek nyolcvan százalékban valóban nem volt más bünük, mint hogy szegények és szerencsétlenek voltak. Hírhedt volt a földszint négyes számú terem, ahol egy óriás foghíjas, nemibajos, nyilas csavargó tartott rendet vastag seprőnyéllel a félőrült öreg koldusok között. A toloncházban ebben az időben valósággal meg lehetett gazdagodni azoknak, akik “ügyesek” voltak, így éppen a fent említett szélhámos, az ebéd-vacsora kiosztásnál ötszörös, hatszoros adagokat vett fel, amelyeket később hatalmas uzsoraáron adott el az éhségtől tántorgó őrizeteseknek. Rövid idő alatt ezreket keresett, majd pedig minden esetben “szabadulva” elverte a koldusoktól összecsalt pénzeket. Itt találkoztak ■ egymással_ az állampolgárságnélküliek, akiket különböző fasizta országok hires csendőrei, rendőrei, nálunk, a hírhedt KEOK kergetett végig egyik határtól a másikig. Akadtak olyanok, akik évtizedekig bolyongtak, mert nem voltak “megfelelő” okmányaik. A szerencsétlen sorsoknak, a társadalom ostobasága miatt tönkrement életeknek olyan halmazát láthatja itt a szemlélő, amely mintegy jelképezte az egész Európát elborító fa- sizta-kapitaista zsarnokságot. Az épület harmadik emeletén volt a nők terme. A női őrizetesek hangossága és látszólagos nemtörődömsége mögött Dosztojevzskij tollára méltó sorstragédiák rejtőztek. Tehát Magyarország képmutató erkölcse feltartózhatatlanul züllesz- tette le azokat a szerencsétlen, rendszerint vidékről feljött és munkanélkül maradt lányokat, akik a “jergli”-be, a toloncház- ba kerültek. Minden őrizetbe vett első állomása az “egeres”, vagy a “vicsorgó” volt. Alig van a mi mozgalmunknak olyan közkatonája ,aki ne töltött volna egy éjszakát az “egeres”-ben, ahol fojtó bűzben szörnyű szennyben a puszta földön aludtak az őrizetesek. A falakon itt is, ott is felbukkantak a mozgalom hőseinek • jólismert nevei. . . . Azóta nagy viharok jártak erre. Az “egeres” romokban hever. A százszor átkozott köveken óriási sebeket ütöttek a fölszabadító Vörös Hadsereg ágyúi. A falak előtt törmelék hever. A tetőgerendák kopáran és-csontosán nyúlnak a magasba ... Az egyik épület előtt apró kosarakban áll a foglyoknak hozott étel. Az egész épületen, az udvaron, mindenütt látható az igyekezet, hogy helyrehozzák azt, ami megrongálódott. — Igen — mondja Temes- váry László rendőrtanácsos, a toloncház jelenlegi parancsnoka, — a demokráciát meg kell védeni és meg is fogjuk védeni! Részemről tudom, hogy a hazámat szolgálom itt, ezen a poszton és mint a független, szabad, demokratikus Magyar- ország rendőrségének egyik tagja, hivatásnak fogom fel feladatomat. Az épület súlyosan megrongálódott a háború alatt és most, amint mindenki láthatja, mindent megteszünk, hogy ismét felépüljön. Bár a nehéz viszonyok miatt pénzügyi támogatásban ez az intézmény úgyszólván nem részesül. Lent, a fertőtelenitőben nyoma sincs a régi piszoknak és bűznek. Ott, ahol egykor valamelyik kinzókamrából átcipelt kommunisták haját vágta le a toloncház borbélya, most tiszta és üres a helyiség. Most is szegények, nyomorultak és elesettek börtöne a toloncház ? Az egyik rendőr nemet int. Most leginkább azok vannak bent, akik ellenségei a magyar szabadságnak, akik kiszolgálAz Országos Újjáépítési Kormánybiztosság elnöke, Fischer József az elmúlt tapasztalatokról és a jövő lehetőségeiről a vetkezőket mondta: — Hétszáz szakemberünk egy hónap alatt díjazás nélkül elkészítette a kimutatásokat a háborús károkról. Megtudtuk, hogy Budapest tetőinek rende- hozásához 20 millió darab cserépre van szükség. Budapesten 15.000 háztető rongálódott meg és ablaküveg alig maradt épségben. Három millió négyzetméter üvegre van szükség. Ma már a négy legfontosabb budapesti téglagyár üzemben van, kizárólag tetőcserepet gyárt és pedig havi 4 millió darabot. Tehát öt hónap alatt, azaz őszig a tetőfedés befejeződik. Eddig csak ötszáz ház tetőzetét hozhattuk rendbe, mivel a nagy téglagyár csak most indulhatott meg. Az üvegkészletünk a 3 millió négyzet- méter szükséglettel szemben 350.000 négyzetméter volt. Ebből csak a középületek, az orvosok és a közellátási üzemek kaphattak. Újabban a MADISZ vállalta és végzi az üvegcserepek összegyűjtését. A közeli napokban indul az első 50 vágón a miskolci üveggyárba. Ez a gyár áttetsző üveget gyárt majd ebből az anyagból ötven ták a németeket .akiktől meg kell védeni az ország sok vérrel és mérhetetlen áldozattal kivívott függetlenségét. A folyosókon léptek zörögnek, felfegyverzett rendőrök járkálnak. Az egyik terem, amelyben internáltak vannak, majdnem teljesen üres. — Hol van a többi őrizetes ?' — Valahol a Józsefvárosbanj dolgoznak, — válaszolja az egy őrizetes, aki talán teremfe- j lügyelőnek maradt vissza. — Maga miért van itt? Az ember vállatvon. — Nyilas voltam. — Mit csinált? összenéz a másikkal és kelletlenül ismét mondja: — Nem csináltunk mi semmit. Csak éppen . . . olyan marhák voltunk, hogy engedelmeskedtünk. Kényszeredetten nevet. Általában mindenki ezzel érvelt. A foglyok közül egyetlen egy sem akad ,aki nyíltan be- vallana valamit. De szemükben, tartásukban egyébként sincs semmi abból a törhetetlen hitből, harcvágyból, ami elvtársainkat annakidején jellemezte itt, ebben a komor épületben. Közönyösek, vagy megtörtek. A sokat emlegetett bátorság és a hit ereje teljesen hiányzik belőlük. Lent, a fürdőben, éppen kádakban ülve mosakodik néhány ember. Az egyk rendőr befelé mutat és kicsit mosolyogva mondja: — Mosakodnak a nyilasok. — Hát mosakodhatnak is. — A viz ,amely a fürdőterem padlóján árad, valóban piszkos. Nagyon piszkos . . . Kovái Lőrinc (“Szabad Nép”) vagon üvegtörmelékből mintegy 80.000 négyzetméter üvegtábla készül. FÉLMILLIÓ NÉGYZETMÉTER ÜVEGET KAPUNK Az üvegtáblákat egy hónap múlva Budapestre szállítják. Legörvendetesebb az, hogy megállapodtunk egy szomszéd állammal az üveg behozatalára. Ez részben kompenzációs alapon, részben pengőért történik. Ezer négyszetméter üveget várunk, amely teherautókon jön Budapestre és az első nagyobb tétel, mely körülbelül félmillió négyzetméter üveg, néhány héten belül várható, őszig az összes ablakok beü- vegezése biztosítva van. A tetőzethez szükséges faanyagot részben az óvóhelyeken fellelhető faanyagokból fogjuk pótolni. A tetőfedéshez szükséges bádoganyag előteremtés éhez üzembe helyezzük a váci lemezgyárat és ennek indulása már a legközelebbi időben várható. Nemrég állt munkába a légiószolgálatosok első 1200-as csoportja. A közmunkaváltságból fizetjük és élelmezni is tudjuk a légiósokat Vas Zoltán közellátási kormánybiztossal történt megállapodás alapján. Ezek a munkások Buda első kerületében dolgoznak most, ahol a romházak alatt legtöbb a hulla. Kitünően dolgoztak az alagút megtisztításán is. Buda lakosságának nem kell már a Várhegyet megkerülni. MUNKÁSOKAT KÉPEZNEK ÁT ÉPÍTŐIPARRA A magyar Épitőmunkások Országos Szövetsége nevében Somogyi Miklós nyilatkozott: — A munkaerő felosztása és felhasználása a legfontosabb kérdés. A főváros helyre állításán jelenleg mintegy 1200 kőműves dolgozik. Ez rendkívül alacsony létszám, de a közeljövőben megsokszorozódik a Budapesten dolgozó épitőmunkások száma, mert vidékről hozunk fel Budapestre munkáso- | kát. Az Alföldről 1508 munkást, a Nyírségből ugyanennyit. A részükre már helyet biztosítottunk. Számuk növekedni fog, mert egyes iparágaknál munkásfeleslegek mutatkoznak és ezeket rövid utón építőipari munkássá képezzük át. Elsősorban ezer tetőfedőre van szükség. A leálló üzemek embereit (például bőripar) képezzük át erre az iparra három hét alatt. MOZGÓ BÉRRENDSZER A munkaerő elosztása a szervezés komoly kérdése. Lehetetlen az, hogy az anyaghiány miatt szünetelő, vagy a fegyverszüneti egyezmény miatt leállított gyárak munkásai lézengjenek és a munkáserkölcsöt rombolják, mig egyes iparágakban munkáshiány mutatkozik. A munkabérek megszabásánál szem előtt tartottuk az ország anyagi leromlását, szem előtt tartjuk a pénz vásárlóerejének változását is és igy mozgó, illetve a közszükségleti cikkek áraihoz igazodó bérrendszer alapján áll az épitőmunkások szakszervezete. (“Szabad Nép”) EGYENLŐSÉG ERDÉLYBEN Miron Bélén, a román Ekés Front főtitkára beszédet mondott az erdélyi román és magyar földművesek közös sorsáról : — Az elmúlt évtizedekben és évszázadokban az erdélyi román és magyar földmüvesség nagy szenvedéseken ment keresztül — mondota Bélén. — A román és magyar földmüvessé- get évszázadokon keresztül egyaránt kizsákmányolták. Mialatt a magyar földbirtokosok és a román bojárok jó barátságban éltek egymással, a román és a magyar földműveseket, egymás ellen uszították. Mind a magyar, mind a román földmüvesség az egymás elleni harcban igen sokat szenvedett. Ez a szenvedés akkor vált különösen súlyossá, amikor Erdély sorsának irányítást a hitleristák vették kezükbe, Erdélyt kettészakították és ezzel még nagyobb viszályt szítottak a két nemzet között. A hitleristák a Szovjetunió elleni háborúba kergették a magyar és a román népet. Ezt a háborút a magyar és a román nemzet az emberéletek százezreivel fizette meg. Megindult Budapest újjáépítése
