Bérmunkás, 1945. július-december (33. évfolyam, 1379-1404. szám)

1945-07-21 / 1381. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1945. julius 21. meke, tehát ezért választotta az egykori dajkáját, gyermeke nevelő anyjának. Borosné hamarosan egy kis örökséghez jutott és a gyer­mekkel együtt egy kis városba telepedett le. Ekkor Erzsiké nyomát vesztette gyermekének, amihez betegeskedése is járult. A jó módban nevelt, büszke nő, ki szerelméért elhagyta a szülői házat és fölcserélte sze­génységgel, egy darabig bírta a küzdelmet s a munkát, mig betegsége akaraterejét meg nem törte és kénytelen volt az atyai házhoz folyamodni. Tud­ta, hogy atyja meg fog neki bocsájtani, akinek elmondta a küzdelmes megpróbáltatását és gyermeke sorsát. Dénes Aladár Erzsikével ku­tatni kezdtek a gyermek után, de eredménytelenül. Erzsiké en­gedelmeskedve az atyai pa­rancsnak, férjhez ment a gaz­dag Galambos Imréhez, akit bár nem szeretett, de több évi házasság után összeszoktatta a sors. Azonban múlt évben el­vesztve férjét, azóta leánya El­vira fölkutatására szentelte minden idejét és erejét. Házior­vosukat, Antal főorvost kérte meg, hogy legyen segítségére. A főorvos nyomban megtud­ta a lánytól, hogy Balognénak nevelt leánya, csak az tartotta még kétségben, hogy Balogné- ban Borosnét ismerte-e föl, aki után eredmény nélkül kérde­zősködött a leánytól. Kétégkivül Elvira Erzsiké­nek az elveszett leánya. Alig várta Antal főorvos, hogy Ba- logné annyira felépüljön, hogy beszélni tudjon vele a leány fe­lől. Hetek múlva Balogné jobban lett. Antal főorvost midőn meg­látta kórházi ágya mellett, majdnem kiugrott a betegágy­ból örömében. Most nem érezte már belső zuzódását, minden gondolatát az újsághirdetés, Elvira, Józsi, a titokzatosság izgatta. Balogné elmondta szerencsét­lenségét Antal főorvosnak és nyomban belefüzte a “hirde­tést”, Elvirát és egész tragédi­áját. Most Antal főorvos ug­rott ki majdnem bőréből, mert a hirdetést ő tette a lapba, Ga- lambosné őt bízta meg, mint házuk barátját Elvira keresé­sével. Antal főorvos rögtön telefo­nált Galambos Imrénének, kö­zölte vele, hogy megtalálta Bo­rosnét, leányának nevelő any­ját a Dénes háznak ,a dajkáját és hogy Elvira is itt van. Volt nagy öröm. Elvira csak azért, nem sietett édesanyjához, hogy ő jöjjön meglátogatni nevelő­anyját, édesanyjának dajkáját, aki még nem hagyhatta el a kórházi ágyat. Galambosné nyomban besie­tett a kórházba, ahol keblére ölelte az elveszett leányt, a sa­ját leányát, tükörbeli képmá­sát, önön vérét, egyetlen éle­tét. Megköszönte volt dajkájá­nak nagylelkűségét és nyom­ban fölkérte őket, hogy saját SZEMELVÉNYEK Magyarországi Lapokból KOLOZSVÁRI VIZIT A május nyárözönében für­dő erdélyi metropolisban a fő­téren újabban nagy szönyeg- vááár zajlik, de csendesek a történelmi ereklyekiállitás ter­mei s a vármegyházán is na­gyon kevés látogatója akad a képkiállitásnak. ,Az alkalmi szobaárak erősen felszöktek. Egyik magánház­ban, melyet a szállodaportás ajánlatára kerestem fel, egy szobáért egy éjszakára 50 pen­gőt kértek, egy másik hasonló helyen pedig fekvőhelyért: dí­ványért, egyszerű pokróc taka­róért 35 pengőt akartak. Az édességre vágyó idegen, ha betéved valamelyik cukráz- dába, gasztronómiai élvezethez süteményenként 25 pengőért juthat. Kuriózum a kávéházakban, hogy ott minden kapható csak kávé nem. HUSZONEGY ALKALMAZOT­TAT UTALTAK MUNKA­TÁBORBA A fővárosnál működő igazoló­bizottságok előtt eddig 4041 igazoló-eljárás indult. Ebből be­fejeztek 1718-at. Az elintézett ügyek közül 1151 esetben iga­zolták az alkalmazottat, a töb­bi ügyben marasztaló határo­zatot hoztak. A központban és az üzemeknél összesen 244 al­kalmazott kapott fegyelmi bün­tetést. Az állásvesztések száma 94. Kényszernyugdijazás 105. Munkatáborba utaltak 21 kü­lönböző rangú alkalmazottat. A Népbiróság 103 ügyben fog­ja kimondani végső döntését. Érdekes, hogy az eddigi eljárá­sok során a bizottságok az elé­jük kerülő alkalmazottak 35 százalékát igazolták. 35 száza­lékát pedig elmarasztalták. A fővárosnál összesen 50.000 al­kalmazott kerül igazolási eljá­rás alá. , LETARTÓZTATOTT A REN­DŐRSÉG EGY RABLÓGYIL­KOS NYILAS VILLANYSZE­RELŐ ÁLFŐHADNAGYOT A politikai rendőrség letar­tóztatta Somogyi Endre hu- szonkétéves villanyszerei ő t, különböző, a nyilas uralom alatt elkövetett büncselekmé­gazdag házába költözzenek be és éljenek mindnyájan együtt. Még nagyobb lett Galambos­né boldogsága, amidőn Elvira bemutatta vőlegényét Kovács Jóskát, aki most érkezett szin­tén Balogné látogatására, és nyomban elvitte Kovács Józsi bemutatni anyjának menyasz- szonyát és jövendőbeli anyósát, aki most már örömmel adta a beleegyezését fia házasságába. nyékért. Október elején mint hadnagy a budapesti nemzet­őr alakulatba állt be, amely­ből _ később Prónay-alakulat lett. Az ellene felhozott ter­helő adatok igazolják, igen sok zsidó elhurcolásában js résztvett. Jellemző magatar­tására, hogy egy zsidó leányt, annak anyjával együtt laká­sán rejtegetett negyvenezer pengő és három darab százko­ronás arany ellenében. Később zsarolni kezdte őket és amikor már teljesen kifosztotta a két szerencsétlen nőt, az utcán agyonlőtte őket. A rablásokat és fosztogatá­sokat az orosz felszabadítás után sem hagyta abba. Orosz főhadnagyi egyenruhát szer­zett és igy garázdálkodott, többek közt fosztogatott ab­ban a házban is, ahol nemzet­őr, majd Prónay-gárdista volt. Végül az oroszok letartóztat­ták. így került Somogyi End­re a hiéna elvetemültségü nyi­las gyilkos a politikai rendőr­ség elé, ahol most állítják ösz- sze bünlajstromát. VIGYÁZAT A KÖLTÖZKÖDÉ­SEKNÉL! Dr. Falcioni Kálmán nyugal­mazott alezredes feljelentést tett a főkapitányságon egy is­meretlen kocsis ellen. Elmond­ta, hogy Budafokról Pestre akart költözni és felfogadott egy kocsist, hogy a holmiját kocsiján elszállítsa. Amikor el­indultak Budafokról, az alezre­des gyalog ment a kocsi mel­lett, amely nagyon meg volt rakva. Albertfalvánál a kocsis a lovak közé csapott. Az idős alezredes egy darabig szaladt a robogó kocsi után, de nem sikerült utolérnie. Azóta a ko­csinak és a rajta levő holminak nyomaveszett. Most keresi a kocsist a rendőrség. JEGYEZD MEG..:-----------------------Ajánlja: St. Visi. ............... Spanyolország évente 100.000 tonna cukrot kapott, hogy a savanyu fasizta életet megéde­sítsék vele. Most már mivel a náciknak nem adnak belőle, le­vágták 60.000 tonnára. Arturo Toscanini, hires kar­mester azt irta haza Olaszor­szágba, hogy ő boldogan haza­menne, hogy odahaza vezesse a zenekart, mint szabad olasz polgár, de mint egy alattvalója a degenerált királynak vagy hercegnek ezt nem teszi. Drew Peai'son jelentése sze­rint'a nácik 50.000 katonát tar­tottak a görögök leigázására. Az angolok 73.000 tartanak ott. A willow runi telepen melyet a kormány pénzén Fordnak épí­tettek 20.000 ideiglenes ott­hont is építettek a ' kormány pénzén, amelyből ma csak négy ezerben laknak, a többi üres. Perzsiában, melyet újabban Iraq néven ismerünk, a kor­mány átvette az összes drogé­riákat és olcsóbban adják az orvosságot, amellett nagyobb városokban egész éjjel is nyit­va vannak. Ez itten is nagyon helyes volna. No de hát az sér­tené a “Free Enterpriset”. Nagyobb városokban a be­vándorolt falusi lányokat köny- nyen meg lehet ismerni, ami­kor a szél fuj. Azok a szoknyá­jukat tartják fogva, a városi lányok meg a kalapjukat. A franciák jelentik hogy Franco már tárgyalt Churchil- lel, az angolok Londonból ta­gadják. De ugyan akkor Tru- mant is oda akarták csalni elő­ször tárgyalni. Valószínűleg meg akarja ismertetni Franco- val, aki Churchill szerint nem olyan rossz fiú, csak azok a lá­zadó szellemű munkások nin- csennek vele megelégedve. A három nagyhatalom kon­ferenciája, most még veszélye­sebbnek ígérkezik, mint a yal- tai konferencia volt, most már az egység szükségessége nem olyan égető mint a yaltai kon­ferencián volt. Most már az osztozkodásra került a sor. EGY POJÁCA (Folytatás a 3-ik oldalról) és katonái, a desperátusok, a mindenre kapható karrieristák, az örök elégedetlenkedők, a né­met mítosztól mozgatott svá­bok, szóval: a nyilas mozgalom harcosai. A pojáca-vezér mö­gött a lelkiismeretlenség kato­nái! — És most, amikor az el­ső pojáca a törvény elé kerül, nem szabad ellágyulni és nem szabad, hogy megindítson ben­nünket a bohóclelkek mélyén rejtőző parányi szánalom. Aki pojáca létére az ország legsú­lyosabb kérdéseibe ártotta ma­gát, aki felületességével és hoz- zánemértésével a legszörnyübb politikai vihart zúdította ránk, az nem érdemel kegyelmet! Szigorú büntetést kérünk ezek­nek a pojáca-politikusoknak. (“Mai nap” — Budapest) Olvasás után, adja la­punkat más magyar kezébe! ^ "Szervezés" — "Nevelés" — "Felszabadulás" 1 V/ Az Ipari Forradalmárok Szentháromsága V/ ^ W

Next

/
Thumbnails
Contents