Bérmunkás, 1945. július-december (33. évfolyam, 1379-1404. szám)
1945-12-15 / 1402. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1945. december 15. Ez sem Karmon földje (a.l.) Az a sok hízelgő nagyítás, amit minden meggondolás nélkül szoktak használni mindazok ,akik jobban nem tudják, a demokrácia nagy hangon való magasztalása, különösen ebben az országban megszokott szokás-mondásá vált. Különösen a reakci- ósabb elemek ,akik minden fejlődésnek esküdt ellenségei, azok hivatkoznak leghangosabban “demokrata” mivoltukra. A technika fejlődése ugyan gyors léptekkel halad előre, az ipari fejlődés terén, de mindennek dacára, a gazdasági demokráciával éppen ott állunk, ahol a többi elmaradt országok, ahol még a politikai szabadság is a középkori színvonalon van. Vagyis a politikai “demokrácia” nem jelent semmit a gazdasági egyenlőségre vonatkozóan. Messze távoli országokban azok, akik csak hírből ismerik az itteni demokráciát azt hiszik, hogy ez az ország a Kanaán földje, ahol mindenki rendezett gazdasági viszonyok között, boldogan és jólétben éli világát. Ez már olyan szokássá vált még az úgynevezett itteni “liberálisoknál” is, hogy émelygős módon magasztalják azt a demokráciát, amelyet kizárólag a gazdaságilag kiváltságos osztály élvez. Hogy azután milyen a helyezet, azok tudják legjobban megmondani, akik a tényleges termelő munka révén tartják fen létüket. Milyen hiányos ennek az országnak társadalmi berendezkedése, még akkor is, amikor a politikai szabadság meg is van, ha az emberek legnagyobb részének élete és létkérdése kizárólag csak azoktól függ, akik a magántulajdon révén az élet javaival rendelkeznek. Vegyünk példát a történő eseményekből ,ahol meg van a politikai szabadság, ott is a gazdaságilag kiváltságos osztály előnyben van a propaganda terén is. Gazdasági erejűknél fogva kontrolálják a sajtót, a rádiót ugyannyira, hogy betudják folyásolni, sőt félrevezetni a lakosság nagy tömegeit a saját ossztályérde- keik támogatására. A “demokrácia” jelszava' alatt nagyon sok minden történik, ami a tényleges demokráciával ellenkezik. Nevetséges, de igy van. Sokan elképzelik, hogy ebben az országban a megválasztott honatyáknak minden törekvésük a demokrácia felett őrködni és a népek nagy tömegeinek javára fordítani valamilyen fajta gazdasági jólétet. Ennek az országnak alkotmánya a magántulajdon jogára van alapozva. Ezért el sem lehet képzelni, hogy a honatyák, akik az alkotmányra vannak felesküdve mást akarnának, mint a magántulajdont védelmezni. És ha ezt teszik, minden ténykedésük azok ellen kell, hogy irá- nuljan ,akik a magánvagyon felhalmozódásból mindig nagyobb részt követelnek. Ma pedig ez nagyon időszerű, mert láthatjuk a magasabb életszínvonalért küzdő munkások ellen, most a “demokráciát” nagyon hangosan hirdető honatyáink, sürgősen a magánvagyon sérthetetlen megvédésére, sietnek törvényt hozni a munkások gúzsbakötésére. Azért talán nem jó lenne nagyon dicsekedni az itteni demokráciával, mert messze földön azt képzelik az emberek, hogy itten minden rendben van és mi munkások is úgy élünk mint “Kanaán földjén”. Természetesen maga az itteni uralkodó osztály a saját demokráciáját szeretné az egész világra kiterjeszteni. Mert csak úgy érezné kizsákmányoló rendszerének további biztosítását. Azért azt látjuk, hogy ha valamely országban hozzányúlnak a magánvagyonnak a népek közötti felosztásához az esemény itten a demokrácia hazájában nagy ellenszenvre talál. És nagy hangon hirdetik, hogy a magánvagyon megsértése nem demokratikus.' Szavazni a népek szavazhatnak ahogyan akarnak, de ne próbáljanak valahogyan a gazdasági demokráciához meg közeledni sem. Mi nem vagyunk elragadtatva a nagy politikai demokráciától akkor, amikor gazdasági téren legkérlelhetetlenebb ki- szákmányolás folyik. Azon sem lepődünk meg, hogy a politikában hívők mindig újabb és újabb csatározást kezdenek. Természetesen mindig eredmény nélkül. Ezáltal mindig elterelik az embereknek a gondolatát (ha voltak ilyenek) a tényleges társadalmi bajok legrövidebb módon való orvoslásától. Ahelyet, hogy nyílt gazdasági harcot folytatnának a gazdasági kizsákmányolás ellen, helyette az eredményre nem vezető és hosszadalmas pártpolitikába próbálják belevinni a kizsákmányolt proletáriátust, ahelyett, hogy egy gazdasági demokrácia egyenes kiküzdéséért lépnének gazdasági harcba. Akárhogy próbálják is sokan vitatni a kérdést ,azt mondják, hogy a törvényhozás révén kell társadalmi változást létrehozni. Már pedig akár törvényhozás, vagy direktakció révén próbáljon a munkásosztály ebben az irányba haladni, a kapitalista osztály szempontjából, mindig törvénytelen fog maradni. Éppen most, amikor olyan sokaktól és olyan émelygősen halljuk hirdetni ennek az országnak a demokráciáját, akkor a General Motors sztrájkoló munkásai uj politikai pártot akarnak szervezni, hogy megvédjék magukat a demokrácia ellenes demokratáktól. A régi grófi uralommal szemben sokkal nagyobb a hatalma az amerikai iparbáróknak és akárhogyan émelyegnek a “demokráciával”, ebben az országban a munkásosztálynak a legkeményebb harcot kell majd megvívnia az ipari feudalistákkal szemben, hogy valamikor is megvalósíthassa a munkásosztály igazi végcélját az ipari demokráciát, amit el sem lehet képzelni anélkül, ha a munkásosztály nem szervezkedik forradalmi ipari unióba, hogy a munkásosztály ipari szolidaritását odáig tudia fejleszteni, hogy »maguk a termelésben résztvevők vegyék át a termelést és a termelt javak egyenletes és igazságos szétosztását. Cleveland nem áll egyedül Az utóbbi időben hozzá vagyunk szokva azon hírekhez, hogy amikor valamelyik iparban vagy gyártelepen a munkások sztrájkba mennek, rendszeresen nagy többséggel szavaznak a munka beszüntetése mellett, több esetben 5-1 vagy 7-1 ellenében. Ez történt ezelőtt Akronban is és pár esetben elég jól ki is tartottak, amiért kiérdemelték az elismerést. Most ismét sztrájk szavazások folynak a gumi iparban, ugyanis általánosítva lett a 30 százalékos bér javításért a követelés, úgyszintén a munkaidő kérdése és különórázások díjazása, kerülne a követelések listájára. Eddig a nagyobb gyárak közül kettőnél történt meg a szavazás, a kormány ügynökök ellenőrzése mellett és most olyasmi történt, hogy bátran mondhatjuk, hogy most már nem csak Clevelandnak, de Akron- nak is van szégyene. Ugyanis a Firestone gyárnál 15,500 munkás közül csak 4236 adta le a szavazatát, ebből 2627 szavazott a sztrájk mellett és 1609 ellene, tehát még a 2-1 arány sem lett meg. A Goodyear gyárainál pedig 16,000 munkásbő 2149 szavazott, 1328 a sztrájk mellett és 821 ellene, tehát az egyik esetben több mint 11,000 és a másiknál pedig közel 14,000 munkás távoltartotta magát, vagyis közömbösen viselkedett, nem törődve semmivel dacára annak, hogy a nagy többség unió tag. Azóta nem igen hallani róla. hogy ki lesz-e hi jva a sztrájk és hogy mikor, vagy hogy tárgyalnak-e? A fenti számok azt igazolják, hogy az uniók vezetősége is olyan probléma elé lett állítva, hogy meg kell gon- dolniok rtiit csináljanak. Mert ha kihívják is a sztrájkot, vájjon milyen sztrájk lesz ez? Úgyszintén a másik oldalon a gyárosok valószínű, hogy nem fognak szóbaállni, velük, látva a munkások nemtörődömségét. Mert az a 25.000 munkás önként dobta el magától a civilizáció eszközét, a szavazati jogot. Visszautasította azon lehetőséget, hogy neki beleszólása legyen legalább valamennyiben is saját sorsának intézésébe, ez a 25.000 munkás teljesen a munkáltatókra bízta, hogy intézzék sorsát, majd azok el is intézik, ők csak ilyenekre várnak. Ezen munkások önként hajlandók nyakukat a járomba helyezni. Vájjon gon- dolnak-e arra, hogy nagyon sok millió munkástól meg van azon jog vonva, hogy szavazhasson saját helyzetűének javítása érdekében. Reméljük, hogy az a helyzet nem fog itt is beállni, de az ilyen gerinctelen cselekedet egyengetheti az útját. De hát valaki szerint ezen 25.000 és hozzájuk hasonló munkásokra még lehet számítani, teljesen igy van, valószínű a tőkések rajtuk is tartják a szemüket. Hogy mi oknál fogva nem szavaztak ezen munkások, azt csak találgathatjuk, de annyi bizonyos, hogy kevésnek volt olyan fontos elfoglaltsága, hogy nem lett volna ideje. Az sem lehet kifogás, hogy a Goodyearnál olyan napon tartották a szavazást, amikor a gyárban nem dolgoztak és egy távolabbi iskolában szavaztak, mert a Firestone gyárnál a kapuk előtt voltak sátrak felállítva ezen célra, mert a gyárosok mindkét helyen megtiltották, hogy az ő birtokukon szavazzanak. Ha ezen munkások félnek a sztrájktól, vagy nem hiszik, hogy sokat érhetnek el vele, akkor az a feltűnő, hogy miért nem vonultak ki most ellene szavazni ? Lehet, hogy csupán a restség vett rajtuk erőt és gondolták, majd a többi elintézi. Ha igy van, akkor nem lesz joguk a zúgolódásra, bárhogyan is lesz elintézve. Azt állítják, hogy a General Motorsnál folyó sztrájk kimenetele mint egy minta fog lenni az országban és a többi iparokban is azután fog igazodni a helyzet. Reméljük, hogy nem Akron után fognak mintát venni a többi szervezetek harcaikhoz. Akronnak másképpen kell cselekedni, hogy a régebbi jó hírnevét visszanyerje, mert fé- i lő, hogy ha a sztrájk megtörténik is, a lelkesedés hiányozni fog, erre pedig igen nagy szükség lenne, mert a gyárosok ellenállása előre láthatólag erős fog lenni. Akroni Proli OLCSÓBB LETT AZ ATOMBOMBA LOS ANGELES — Dr. Leslie W. Ball, akinek jelentékeny ! szerepe volt az atombomba gyártásában, azt a kijelentést tette, hogy a nagyon ritka uranium kőzet helyett most már plutonium elemből is tudnak atombombát készíteni. Miután a plutonium előállítása jóval olcsóbb, mint az urániumé, igy az^ atombomba is sokkal olcsóbb lett. (Talán a közeljövőben már az 5 és 10 centes sztó- rokban is lehet majd kapni?) ÉPITŐGÁRDA 1945-46 ÉVRE: Alakszay S. Hollywood .... 2.00 J. Bercsa, Los Angeles .... 1.00 J. Buzay, Cleveland ....... 3.00 J. Engli, Cleveland ......... 6.00 L. Gáncs, Carolina ...........12.00 J. Geréb, Cleveland ....... 6.00 J. Gulyás, Cleveland ....... 1.00 J. Farkas, Akron ............ 3.00 L. Fishbein, New York .... 1.00 P. Hering, Buffalo .......... 6.00 J. Kanchar, Bay City .... 1.00 J Kollár, Cleveland .... 1.00 E. Kovách, Cleveland ...... 6.00 A. Kucher, Pittsburgh .... 4.00 A. Lelkó, Pittsburgh ...... 3.00 L. Lefkovits, Cleveland .. 2.00 J. Mácsay, Detroit ......... 1.00 Á. Molnár, Cleveland ..... 4.00 J. Mogor, Cleveland ........... 1.00 J. Pataky, Brooklyn .......10.00 L Pall, Ambridge ............ 1.00 A. Patchy, Montrovia .... 3.00 P. Pika, Chicago .............. 1.00 J. Reppman, Detroit ........ 2.00 A. Székely, Cleveland ..... 2.00 J. Szilágyi, Cleveland ..... 1.00 St. Visi, Lincoln Park ..... 1.00 J. Vizi, Akron ................. 3.00 J. Zára, Chicago .............. 1.00
