Bérmunkás, 1945. július-december (33. évfolyam, 1379-1404. szám)
1945-11-24 / 1399. szám
1945 november 24. BÉRMUNKÁS 7 oldal A kanadai Windsor városban a Ford gyár munkásai piketelik a Ford telepet. LÉGI BALESET JEGYEZD MEG ■■■■—- Ajánlja: St. Visi,...... Jó volna megtudni, hogy az “Atlantic Chartert” hová temették el, legalább ilyenkor mindszentek idején egy virág- koszorút helyezhetnénk a sírjára. Majdnem megbolondulnak az amerikai bankárok, Anglia, Franciaország, Oroszország, Jugoszlávia, Csehország mind kölcsönöket kérnek. Itten rém sok a pénz, de ha ezeknek az országoknak kölcsönt adnak, pénzelik a szocializmus kialakulását. Ha nem adnak kölcsönt, akkor siettetik azt, mivel csakis köztulajdonba vett iparok, kollektiv termelés rendszer alapján tudnak ezek az országok lábraállni. Attlee azt akarja amibe Truman is beleegyezett, hogy az “atombombát” nem a gyártását az Egyesült Nemzetek kontrolja alá helyezzék, de csak azon föltétellel, hogy az oroszok feladják a “vétó” jogukat. Vagyis, hogy ha az angolamerikai vezetés alatt a többség amelett szavaz, hogy ezen atombombával Oroszországot a pokolba küldjék, akkor Oroszország se mondhassa, hogy nem. Azt még Washingtonban is beismerik, hogy az amerikai tengerészek lőttek a kinai népre, akiket vörösöknek festettek, de mindez nem hivatalos, tehát nem számit. Attlee beszéde az amerikai Kongresszushoz üres frázisokkal volt telve. De legnagyobb frázis, amikor az amerikai urak megnyerésére az angol munkáspárt támogatására azt állította, hogy nekünk a keresztény erkölcsök szerint kell eljárni. Mint például a jávai, kinai, indiai, burmai nép elleni harcok. Tömeggyilkosság megengedhető, mert az “keresztes szent háború” a hitetlenek ellen ,akik más, mint keresztény hitet mernek magukénak vallani. A bizonytalanság ad legtöbb okot a félelemre. így ha az angol-amerikai urak tudnák, hogy az oroszok nem volnának képesek az atombombát megcsinálni, vagy a rocketbombá- kat továbbfejleszteni, nem találnák szükségesnek az itteni felfedezéseket velük megosztani, de hát minden fegyver visz- szafelé is elsülhet. Portugáliában választások lesznek most vasárnap. Mindenki szavazhat a mostani fasiz- ta kormányra, de ellenük senki. Még azt a komédiát is csak először csinálják az utóbbi 20 évben. De a pápa szerint Portugália minta keresztény demokrácia és az angol-amerikai uraknak sincs kifogásuk ez eilen. A másik keresztény erkölcsök lovagja, Franco spanyol diktátor tiltakozik az ellen, hogy mások beavatkozzanak az ő ügyeibe, vagy megpróbálják a börtönök, internáló táborok kapuit kinyitni, ahol közel százezer fasizta ellenes munkás és intellektuel van bebörtönözve. Vagy, hogy szavazást kérjenek ottan is, mert még a portugál komédiát sem merné Franco megkockáztatni. Már megtörtént a polgár- mesteri választás Detroit- ban az union jelöltje kibukott, igy legalább nem union vezér parancsára fogják a rendőrök a picket vonalakat széjjelverni. És a “Yankee Doodle”-t kikopogtatni a fejünkön. Azt jelentik, hogy Washingtonban is van elég erős csoport katonai és politikai szakértőkből, akik azt követelik, hogy Amerika vonja meg a segítséget Chiang Khai Shektől és vonják ki onnan mind az amerikai katonaságot felszereléseikkel együtt. Állítólag Hurley i nagykövet amiatt jött vissza ! Kínából. Ugylátszik, hogy az UAW union addig fog tárgyalgatni a General Motorsai, hogy itt lesz a karácsony és akkor hívják majd a sztrájkot. Mivel akkor árthatnak legtöbbet a munkásoknak. Már 6 százalékról a General Motors felment 8 százalékra, igy haladva újévre megtörténhetik, hogy elérik a 10 százalékot. Akorra már az sem fog érni semmit, mert az árak felmennek ennyit. Megint ott leszünk, ahol a part szakad. CHUN KING — Egy amerikai csapatszállító repülőgép, amelyen 80 kinai katona és 4 amerikai pilóta volt, lezuhant és valamennyi bennülő életét vesztette. Ez a legnagyobb arányú légi baleset a repülés történetében. A posta-hatóság megkívánja, hogy ott, ahol a város zónákra van osztva, a lakosság a ZÓNA SZÁMÁT TÜNTESSE FEL A LEVELEIN hogy az ilyen helyekre MENŐ levelekre is nemcsak a hozzánk küldött leveleiken, de MINDEN LEVELÜKÖN jelezzék a város mellett a zóna számot. Ezzel gyorsítják a posta forgalmát. TÁRCA LÁZBAN Irta, Kaczander József Fehérre meszelt házikó fapadján ült az öreg. Kicserzett arca bőrén ezer ránccal. Szemei vizenyősek és révedezve nézett a körülötte álló ifjakra. Durva vászon ing födte a tes- 4 tét és mintha még mindig dolgozna, inge ujja föl volt hajtogatva. Vastag, kék erek duzzadtak megrokkant két karján és az izmok egyet-egyet rán- dultak rajta, minthogyha erőlködve emelni készülne valamit. Nagyon öreg volt már. És eszelős. Ha beszélt valakihez, feszesen megállt és illemtudó- an emelte meg kalapját. Az alázatosság is megöregedett benne. Most is fölállt és beszélni kezdett. Sok sok embert képzelt maga előtt. Egy nagy, hatalmas tömeget, akik valamennyien ifjak ,erősek, izmosak és alázatosak. És beszélt, lázasan, hévvel, fájdalmas kitöréssel. Én is ember vagyok. Érző, akaratos, mindent tudni vágyó ember. Ember vagyok. A kezem, a karom, a szemem, a fejem, a koponyám, az agyam, minden szervem, ugyanolyanná van fölépítve, mint a társaimé. A mellem zihál, ha lélegzetet veszek; a szám mozog, ha beszélek; a két karom izmai feszülnek, ha dolgozom; a gyomrom korog, ha éhes vagyok és jóleső érzés vesz rajtam erőt, ha jóllaktam; nem vetem meg a szórakozást, ha hozzájuthatok. És ha fáradt vagyok én is pihenni vágyom és éppen úgy fekszem le, mint egy másik ember. Ember vagyok, érző ember. Lehetnek vágyaim, céljaim, törekvéseim. Érezni tudó ember vagyok. A szivem éppen úgy működik, mint millió meg millió más embertársaimé. Meglátom a szépet, a rutát. Különbséget tudok a kettő között. A szivemmel szeretek, az eszemmel gondolkodom. A szivem megérzi, megtudja velem értetni vonzódásomat. Eszem az értelmet adja e vonzódáshoz. Minden bennem emberies. Ember vagyok én is. A munkámmal, a két karom munkájával építek, folyton építek. Bennem van az erő, amit értékesítenek. Én munkásember vagyok. Az én munkám az imádni való egyetlen élő isten. Én teremtettem az önmagától alakuló föld minden alkotó szépségét; én, a munkásember, teremtettem a megszilárdult földre minden jót és hasznosat. Én, a munkásember, a nehéz- járású, a piszkos kezű, a kér- gestenyerü, rongyos ruháju munkásember, adom az életet a földre; én vetem el a magot, hogy kikeljen; az én erőm, a testem, a lelkem minden gondolatom oda irányul, hogy a magból élet legyen. Le is aa- tom, be is raktározom, péppé dagasztom, élvezhetővé teszem, tápláló erőt adok bele. Én, a munkásember, én vagyok az Élet. Minden kényelmet, amit az élet kíván, megteremtek. Amit az agy kigondol, azt én, a munkásember, végrehatom. Száguldó paripákra én adok csillogó szerszámot; gyönyörű hintáknak én adok rugannyosságot, kényelmet. Én, a munkásember, szárnyat adtam az embe- ! reknek. Röpülünk a földön ha- ' talmas gyorsasággal, megközelítjük a világ minden részét. Röpülünk a levegőben szárnyak nélkül ,a mi munkánk dicsőségére. A gépek ezerféle változata, kattogása, zuhogása, bugása fülemnek boldog muzsikája. Ahová megyek, ahová nézek, ahol vagyok és élek, mindenütt ezt a zenét hallom gyönyörűséggel, boldogsággal, büszkeséggel. Csak nekem muzsikál, csak nekem dalol. Csak akkor mozog, ha én akarom. Én vagyok a gépek teremtője . . . Tőlem függ az élete, járása, termelőképessége; én vagyok a tüdeje, szive, lüktető ereje; ha ; én nem akarom, nem mozdul, i nem alkot, nem teremt, nem
