Bérmunkás, 1945. július-december (33. évfolyam, 1379-1404. szám)

1945-10-06 / 1392. szám

it oldal BÉRMUNKÁS 1945. október 6. Z-Z-Z-Z-Z Amikor a szúnyogok hang­ját írásban akarják kifejezni egy csomó “z” betűt Írnak egy­másmellé, mint a címsorban tettük. Azonban ez a “zizelés” nagyon távol áll a szúnyogok igazi hangjától és bizonyos az, hogy egyetlen szúnyogot sem lehetne becsapni vele. Pedig ez­zel a hanggal csalogatja a himszunyog a nőstényeket. Sőt mi több ,a szerelmes nőstény szúnyogok válaszolnak is rá. És hiszed, vagy nem, kedves olvasó, de a nőstény és a him szúnyog hangja között lénye­ges különbség van. Persze azt is csak nagyon kevesen tudják, hogy csak a nőstény szúnyog csip. Pedig a megcsipettek számára némi vigaszul szolgálhat, hogy a “szebbik nemtől’ kaptak egy csókot. Mindezeket nem a ka- bátujából szedjük elő, hanem hires professzorok Írásaiból vettük. Mert az utóbbi évek alatt a modern tudomány min­den eszközét felhasználták ar­ra, hogy a szúnyogról tökéletes ismereteket szerezzenek. így jöttek rá, hogy a nőstény csip, hogy a him és a nőstény hang­ja különböző, stb. Sőt fonog­ráf lemezekre felvették ezeket a hangokat és hangszórókon át megerősítették, hogy minden árnyalatával tisztába jöjjenek. De nehogy azt gondold, ked­ves olvasó, hogy valami félke­gyelmű tudósok pazaroltak annyi időt a szunyoghangok tanulmányozására. Azt már mindenki hallotta, hogy a déli szigetek tele vannak a malári­át terjesztő szúnyogokkal. A malária betegség elleni küzde­lem egyik legérdekesebb epi­zódja a most végétért háború­nak Erről a rendkívül fontos tárgyról hozunk egy igen tar­talmas és szerfölött értékes cjkket “Szunyoghangok” cím­mel a készülőben lévő naptá­runkban. ' Ha már az állatoknál tar­tunk, felemlítjük, hogy a nap­tárban még két másik igen ér­dekes cikkünk lesz az állatvilág köréből. Az egyik adatokkal ismerteti, hogy az állatok kö­zött is vannak elmebajosok ép­pen úgy, mint az emberek kö­zött. Az idevágó vizsgálatok sem haszontalan időtöltést je­lentenek, hanem részben olyan adatokat szolgáltatnak ^me­lyeket az elmebajos emberek­nél is figyelembe kell venni, részben pedig az állatállomány fejlesztését segítik elő. Az állatvilág köréből vett másik naptárcikkünk az em­berevő krokodilusokkal foglal­kozik Nem fantasztikus mesé­ket adunk, hanem komoly és szakszerű leírást, ami azonban nem csupán az adatok száraz felsorolása, hanem a tárgyat igen jól ismerő nagyon tehet­séges iró kitűnő cikke ,amit mindenki élvezettel fog olvasni. Igaz ugyancsak ebbe a körbe kell vennünk a méhészet terén alkalmazott legújabb methódu- sokat .amikor “utaztatják” a méheket ,hogy elegendő virá­gos mezőt találjanak. Az “Uta­zó méhek” cimü naptárcikkünk is érdekelni fogja az összes ol­vasónkat. Tekintettel arra, hogy ez a cikk már megint hosszúra nyú­lik, a naptár többi cikkeinek ismertetését megint a jövő számra kell hagynunk. Ne engedjük fiainkat Kína ellen vinni Hetekkel ezelőtt magyarázta Visi munkástárs a kínai hely­zetet, amely úgy nézett ki, mintha a polgárháború küszö­bén állna. Ugyan csak azon óhajának adva kifejezést, hogy az észszerű amerikai és orosz beavatkozás elfogja tudni há­rítani a kínai nép fölött ezen legnagyobb veszélyt. Nézzük csak milyen beavatkozás tör­tént amerikai oldalról. Olyan híreket hallunk, hogy Vedemeyer generális tervbevet­te Peiping és Tientsin városok megszállását Chiang Kai-shek részére, azon ürüggyel, “hogy rendet segít teremteni a meg­szállt területeken.” Tudjuk Chiang-nak csak a Yangtze völgyében sikerült visszaállítani a hatalmát, de már ahoz kevés volt a csapata — és nem is igen van befolyá­sa — hogy a Sárga folyó völ­gyét könnyűszerrel a maga ol­dalára hódítsa. A jelentések szerint Peiping még mindég a japánok kezén van. A volt ki­na főváros északi és déli vidé­ke már régtől fogva a yenani ellenállási mozgalom kezén van. Vedemeyer tábornok kijelen­tette, hogy amerikai repülőgé­pekkel fog szállítani koumin- tang csapatokat Peipingbe. Azt hogy amerkai csapatokat is szándékozik használni az azért van, mert a koumintang csapa­tok nem bizonyulnak elégséges­nek az ellenállás mozgalommal szemben. Tehát Vedemeyernek az a gondolata támadt (vagy a Wall Streetről kapta az utasí­tást?) hogy a kevés számú, de jól fölfegyverezett amerikai csapatok éppen úgy meg fog­ják tartani a várost, a nagyszá­mú guerilla kínai csapatokkal szemben, mint a japánok tet­ték. Fáinkat besorozták azon szándékból, hogy megvédjék hazájukat a tengelyhatalmak támadásával szemben. Most pedig úgy találjuk, hogy Chi­ang népszerűtlen hatalmát kí­vánják megvédetni az ellene forduló kínai néppel szemben. Okunk van azt hinni, hogy ez nemcsak Vedemeyer generális és Hurley nagykövet elhatáro­zásából történt, “tanulmányoz­zák” Vedemeyer azon kérését, hogy további csapatokat küld­jenek részére. Nekünk szülők­nek, feleségek és barátoknak kellene sarkunkra állni és meg­kérdezni, hogy mi akar ezen “tanulmányozás” lenni ? Talán második archangelszki expedí­ciót terveznek? Követeljük fiaink visszako­zását Kínából. Nekik semmi keresnivalójukt nincs Kínában. A legszemtelenebb megsértése a kínai nép önrendelkezési jo­gának, amit az Atlantic Char­ter is előir. Ha az a néhány amerikai iparbáró, akiknek nagy befektetéseik vannak a partizánok által uralt területe­ken és megakarják védeni be­fektetéseiket, (nem a japánok) a kínai nép ellen, tessék oda­menni és segíteni Chiang Kai- sheket, de nem engedhetjük meg, hogy fáink ezen gyaláza­tos ügyben vérezzenek. (Újabb hírek arról adnak in­formációt, hogy a megegyezés Kinában készülkben van, igy nem lesz szükség fegyveres be­avatkozásra.) . . . tudja Pál . . . Az osztályharc tovább dühöng (Vi.) A sztrájkok szaporod­nak, nagyobbodnak, melyek az osztályharc leghelyesebb meg­nyilvánulásai, egyszersmint bi­zonyíték, hogy a két osztály; a munkás és a tőkés osztály kö­zött nem lehet béke, hanem ál­landó harc dühöng, vagy lap­pang mint a tűz, mikor milye nek a viszonyok, az ellentétek. Most Detroit vidékén, de az egész orszában az olajipar munkásai bérharca a legna­gyobb napi esemény. Már is csak a rendőrség .orvosok és nagyon jóbarátok kaphatnak gazolint. Egy pár napon belül csak mutatvány számba fog megjelenni az automobil az ut­cákon. Az olajipar munkásainak a sztrájkja most már általános lett. Mivel a kedden tartott konferencián nem tudtak meg­egyezni, igy kihívták a munká­sokat minden államban. Az eredmény meglepő és biztos a győzelem Az automobil iparban még csak két helyen lobog a tűz. A Kelsey-Hayes és a Windsor i Ford telepen. Ámbár kisebb, egy pár ezer munkást foglal­koztató telepen, mint például a Bay City Chevroletnél levő sztrájkokat már a detroiti la­pok csak akkor említették meg, amikor azt elintézték. A Kel­sey-Hayes sztrájk miatt, vala mi 40,000 Ford munkás van le­téve. De a compánia nem akar­ja visszavenni azokat az union tisztviselőket, akiket kirúgtak a gyárból. A munkások meg csakis a kizárt munkástársaik­kal hajlandók visszatérni a munkára, dacára a nagyobb union tisztviselők erősködései- nek ,akik minden erővel vissza akarják őket terelni és cserben hagyni azokat, akiket a gyáro­sok kirúgtak, mert nem bírták elfeledni az osztályharcot a há ború idején sem. Legtöbb munkás csak azért nem bir dolgozni, mint a Forti detroiti telepein is, hogy mive a kerekek nem gurulnak, a Kelsey-Hayes telepeiről, igj nincs mit rakni a készülő u. kocsikra. Kerekek nélkül nem gurulnak le a szerelő mozgó pa dókról. Mint ezzel is bizonyít ják, hogy mennyire kollektive már a termelési rendszerünk mennyire egymásra vagyunk utalva a munkán és még ha nem is akarja sok buta mun­kás, még akkor is egynek a sé­relme miatt neki sem lehet dol­gozni, igy mindnyájunk sérel­mévé válik. A 30 százalékos béremelés ügyében, még a General Mo­tors hallgat, ignorálja az union követelését. De a Chryslernél már megkezdték a tárgyalást. A Studebaker South Benden meg már megadott 12 centes béremelést azon Ígérettel, hogy azt mind megfogja adni, amint az union a detroiti nagy autó gyárosoktól ki fogja csikarni. A General Motorsnál a sztrájk feletti Labor Board szavazást, október 24-ikére tűzték ki. De a .sztrájk jelentést már e hó­nap 22-én megtették, ezt köve- tőleg harminc naponbelül tehát mindjárt a szavazás után, tör­vényesen kimehetnek sztrájk­ra. Ez valami 380,000 autómun­kás harcát direkt és közel egy millió autómunkás harcát in­direkt jelenti így meglehet, hogy október utolján megkezdjük ünnepelni az állítólagos világbékét. Vagy emlékünnep lesz arra, hogy a munka és a tőke milyen test­vériesen együttműködik, amit sok union vezér igyekszik a munkásságnak bemagolni. MEGINDUL A POSTAJÁRAT MAGYARORSZÁGBA Talán mikor lapunk az olva­sók elé kerül, már szabad lesz a posta közlekedés Amerika és Magyarország között. Sok rósz értesítésre vagyunk mindany- nyian felkészülve, mégis vár­juk az alkalmat, hogy levelet írhassunk. Minden bizonnyal a csomag küldés is lehetővé vá­lik. Ezt azért kívánjuk kihang­súlyozni, hogy lapunk olvasói és az amerikai magyarság ne essen azok karmaiba, akik eb­ből is tőkét akarnak kovácsol­ni. Az autogyárosok fel akarják az árakat emelni 20 százalék­kal dacára, hogy az egyéni tér. melési képesség az utóbbi öt évben 23 százalékkal emelke­dett és most kormányköltsé­gen modernizálták, újjászer­vezték az összes gyáraikat és még emelni fogják az egyének utáni termelést. "Szervezés" — "Nevelés" — "Felszabadulás" \y ^ y/ Az Ipari Forradalmárok Szentháromsága W ^ W

Next

/
Thumbnails
Contents