Bérmunkás, 1945. január-június (33. évfolyam, 1353-1378. szám)
1945-01-06 / 1353. szám
1945. január 6. BÉRMUNKÁS 5 oldal AMIT NEM HAGYHATUNK SZONELKUL .CS. . .0 MEGJEGYZÉSEI MIÉRT JÖTTÜNK IDE? A Szabadság napilapban egy olvasónak a levele folytán élénk vita indult meg arról, hogy az amerikai magyarság miért hagyta el a hazáját, miért jött ki Amerikába é^ miért maradt itt. Egy pár éve ugyan ez a lap, ötven éves fennállása alkalmából egy “Aranykönyvet” adott ki, amelyben minden amerikai magyar — ha megfizette a kiszabott összeget — megírhatta a maga életrajzát. A “hiúság vására” be- lebujt az olvasók egy részébe, kik azután megírták az életrajzukat. Mikor egyszer a kezembe került ez a könyv, jót mulattam azon, hogy az ott szereplők között egyetlen egy sem volt, aki azt irta volna, hogy “egyszerű földmunkás voltam óhazában, ahonnan a nicstelen- ség ,a földnélküliség, a nyomor kergetett ki ebbe az országba.” Az ott szereplők kivétel nélkül, jómódú emberek voltak odahaza úgy, hogy érthetetlen az, hogy miért jöttek ide idegenbe. A mostani vitatkozók, kevés kivétellel, nagyon komolyan és nyíltan Írják meg, hogy őket a földesúri, szolgabirói uralom kergette el a szülőföldjükről, csak egy páran akadtak, akik még mindig gyerekes mesével próbálják bolonditani az olva- j sókat és saját magukat is a j hazai jólétről. A kérdéshez hozzászóltak a lap uj és régi munkatársai is, az előbbiek kiket a Horthy- Hitler uralom kergetett világgá, mert meglátták a magyar nép nyomorát és annak az okozóit is, természetesen az igazságnak megfelelően adtak hangot, mig az “öregek” védték azt a födesuri életet, amelyből valami oknál fogva kivetődtek. Aki az amerikai magyarság összetételét ismeri és e sorok írója szerénytelenség nélkül / mondhatja, hogy ismeri, az igazat ad nekem abban, hogy a magyarság 98 százaléka egészen kis emberek, földnélküli vagy pár hold földel rendelkező földművesek, kisebb részben iparosokból kerül ki. A fent maradt 2 százalékba be lehet számítani a katonaszökevényeket, a levitézlett köztisztviselőket, katonatiszteket, papokat és ügyvédeket. A földműveseket a borzalmas magyar földesúri uralom kergette világgá. A háború előtti magyar hivatalos statisztika szerint, egy átlagos magyarországi földműves családnak, akinek egy holdnál kevesebb vagy semmi földje semr volt, az évi jövedelme 350 korona volt, azaz nem jutott naponta egy korona sem. Ez a földnélküli tömeg, borzalmas körülmények között élt, leszámítva a pár nyári hónapot, az aratás, cséplés idejét, soha jól nem lakhatott. A fő tápláléka kenyér, bab és krumpli volt. A helyzetet ennek az osztálynak a mezőgazdaság gépesítésével állandóan romlott, folyton nehezebb volt keresethez jutnia, kivezető utat abban látott, ha földhöz juthat, de a kereseti viszonyai között erre nem is gondolhatott, igy Amerika felé vette az útját, hogy itt ha kell neki szokatlan baromi munkával megkeresse annak a megóhajtott földnek az árát. A pár holdas gazdát megfojtotta a nagy adó, tele lett adóssággal és az amerikai keretből remélte azt letörölni. Valamivel kevesebbet koplaltak az uradalmi cselédek, kiknek “négyszer mértek kommenciót” egy évben, de az egész család robotolt az uraságnak . és az uradalmi tisztviselőknek, de az életük egészen állatiassá vált, még ma is borzalommal gondolok az urasági cselédházak “lakóira” ahol egy nagy épület három részre volt osztva a középen egy nagy nyitott tüzhe- lyü konyha, két oldalt két nagyobb szoba, ne hogy valaki abba a tévedésbe essék, hogy egy-egy béres családjának két szoba konyhás lakása volt, amire tekintve a najfy családot szüksége lett volna, nem az én szülőföldem a nagy katholikus gróf Zichy János uradalmában, mindegyik szobába 4 az az négy béres család lakott. Mindegyik sarokba egy-egy család, többnyire sok gyerekkel. Négy család egy szobában, minden sarokban egy család, öreg, fiatal, gyerek, itt születtek, szerettek és meghaltak egymás szeme előtt. Egy szobában 20-24 személy, elképzelhető annak a levegője, különösen télen, amikor az ablakokat is be tapasztották, hogy jó meleg legyen a szoba. A nyolc béres család főzött az egy nyitott konyhán, állandóan veszekedve, harcolva egy kis helyért. A földesurnak és a tisztviselőinek törvény biztosította a “fizikai fegyelmezés” jogát, az az a pofozást, amellyel állandóan éltek is az urak ,kiknek még mindig fenállott gyakorlatilag az “első éj” joga. Az uradalmi cselédek egészségi és erköcsi állapota nagyon mélyre sülyedt. Valamivel emberibb életet éltek a bérlők által bérelt uradalomban, de nem volt jobb a helyzet a nagy papi birtokokon sem. hon szégyelt segédnek elmenni, inkább Amerikát választotta. Az “úri osztályba” tartoznak azok a köztisztviselők, ügyvédek, katonatisztek, kik rájuk bízott közpénzeket sikkasztottak, váltót hamisítottak és a börtön elől szöktek Amerikába és itt is, tisztelet a nagyon kevés kivételnek, a magyar nép nyakán élősködnek. A papság a háború előtt azokból került ki, akik botrányos életet éltek és a püspökeik büntetésből küldték Amerikába. összegezve: az amerikai magyarság túlnyomó többségét a földnélküliség, a nyomor és a szolgabiró-csendőr uralom kergette Amerikába ,ezt letagadni, elhazudni ostobaság, annál is inkább, mert az otthon élő szegénységnek a helyzete még súlyosabb lett az elmúlt időben és az ő érdekükben kell, hogy az igazat Írjuk meg és segítsük a magyar népet, hogy megszabadulhasson az elnyomóitól és végre egyszer már emberi életet élhessen, hogy legyen neki megélhetése, szabadsága, kultúrája, amelyeket ezer éven keresztül nélkülözött. Az amerikai magyarság túlnyomó többsége azzal a szándékkal jött ki Amerikába, hogy pár év után vissza megy, egy más alkalommal azzal foglalkozunk, hogy miért nem valósult meg ez a tervük, addig is nagyon szívesen látnánk, ha az olvasóink a maguk életéből merítve írnák meg, hogy milyen volt az óhazai élet, miért jöttek Amerikába? es NYELV LECKE Az iparos segédek, főleg a szabadabb élet után vágyódtak megundorodva a magyar szol- gabiró és csendőr uralomtól. A kisiparosokat a nagy ipar konkurenciája, a nagy adó, romlásba kergette és miután ottValamikor az a vicc járta Magyarországon, hogy egy arra utazó angol lord, nagyon elcsodálkozott azon, hogy a hortobágyi juhász bojtár nem tudott angolul. Van is ebben va- lamij a hatalmas angol birodalom urai, nem hajlandók más nyelven beszélni, különösen hivatalosan mint angolul, ha csak nem kényszerülnek arra, hogy leszálljanak a magas lóról. helyezkedtek és igy a belgák királyának a trónja is biztosítva van éppen úgy mint az olasz kollegájé és főleg meg van óva az angol imperializmus érdeke. Utána a görögökkel gyűlt meg a baj. Azok is Atlantic Charterről ábrándoztak, de Mr. Churchill már ismeri a görögöket, azok is kemény legények, már megtáncoltatták egy kicsit Mussolinit is, őket nem tudták megtörni a német megszállók sem, itt nem segít a keztyüs kéz, tehát egyszerűen beszüntették a éhezőknek az élelmiszer szállítást, ha azok nem hajlandók visszaengedni a királyt és nem ismerik el az áruló kormányt. Amig csak visszakiabáltak a görögök ,addig azt nem értette meg Mr. Churchill, de amikor Amerika által a nácik kipuszti- tására küldött repülőgépeket, tankokat és bombákat arra használták fel, hogy a görög népet megtanítsák angolul, akkor általános sztrájkkal feleltek és nagyon ügyesen visszalőttek. Olyan kemény legényeknek bizonyultak, hogy Church- hill és Eden kénytelenek voltak Athénbe repülni és görögül tanulni és amint a helyzet látszik, ha a toryk feje továbbra is kemény marad, úgy a görögök hajlandók arra, hogy még egy pár leckét adjanak a görög nyelvből az angoloknak. Más kárán tanul az okos, most már láthatják azok a népek, amelyeket az angol toryk “szabadítanak” fel, hogy milyen nyelv az, amit ők megértenek. Olaszok, belgák no meg az indiánok is jól teszik ha sürgősen megtanulnak görögül és újra felveszik az eszmecserét Mr. Churchillel, de most már görög módra. Ha ezek a népek jól megtanulták a görög leckét, úgy kétségtelen, hogy a büszke Albian miniszterelnöke is megfogja érteni azt. EGY NÉVSOR íme ott voltak az olaszok, azt képzelték, hogy ők a hires Atlantic Charter alapján olyan kormányformát választhatnak, amilyent akarnak ,ehez Anglia Churchill je is hozzájárult feltéve, ha a makaróni falók azt akarják, amit Mr. Churchill. Hiába kiabáltak az olaszok Mr. Churchill egyszerre nem értette meg a zengzetes olasz nyelvet, csak akkor vágott barátsá» gos arcot, amikor az olaszok is azt akarták, amit az angol toryk. Amott meg a belgák, ők is lármáztak, kifogásolták, hogy a kormányba nácik ülnek, tüntettek, felvonultak, de Church- hill megint nem értett belgául, mindaddig amig az élégedetlen- kedőket ki nem elégítette egy pár csendőr golyó, azután főleg akik golyót kaptak a hasukba, már angol álláspontra Mi már megírtuk számtalanszor, hogy a nácik és fattyúhajtásai által elkövetett zsidó mészárlások főleg a szegény zsidókat sújtják. A gazdag zsidó legtöbbször megmenti a bő- j rét, legfeljebb a vagyona egy részét kell feláldoznia. Horthy amerikai házi zsidói, váltig hangoztatták, hogy a zsidóságnak “aránylag” legjobb dolga volt Magyarországon a háború kitörése óta. Ezt úgy kell érteni, hogy a falusi krajzle- rost, kocsmárost, rongyszedőt, kis iparost eltiltották az ipar üzésétől, a kis hivatalnokokat, kereskedő segédeket, pincére-4 két, ha zsidók voltak nem lehetett alkalmazni, ez a réteg a legnagyobb nyomorban élt, ezeket ütötték az ébredők, a nyilasok, őket deportálták, vitték a koncentrációs táborokba. De a gazdag zsidók, a bankárok, gyárosok, ügyvédek, nagykereskedők, ők nem panaszkodhatnak, ők aránylag jól éltek, ! csak osztozkodniuk kellett a IPARI DEMOKRÁCIA IPARI SZABADSAGOT JELENT Az Ipari Szabadság záloga a bérrendszer megszüntetése
