Bérmunkás, 1945. január-június (33. évfolyam, 1353-1378. szám)
1945-02-03 / 1357. szám
HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 VOL. XXXIII. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1945 FEB. 3 NUMBER 1357 SZÁM Bírósági bunkó 2 Montgomery Ward Co. munkásai ellen A magyar kis emberek levizsgáztak (f.) A nagytőke és a szabad k i z sákmányolás apostola a Montgomery-Ward cég, már elég régen tündököl a lapok hasábjain, mint a War Labor Board és a New Deal kormány ellensége, csak azért, mert a munkásoknak juttatott éhbérekhez még egy néhány morzsával való hozzájárulásra akarták kényszeríteni. (Erről lapunk hasábjain most van érdekes cikksorozat) Emiatt a múlt év december 28-án, a Montgomery-Ward 16 üzletét és áruházait a kormány katonai gépezetével lefoglalta, mint olyant, amely a háborús intézkedéseket és termelést akadályozza. Óriási orditozásba tört ki az egész reakciós sajtó és azt bizonyították, hogy a magántulajdonjog szentségét érte súlyos sérelem .amennyiben a Montgomery-Ward cég nem hadi ipar, igy Roosevelt elnök hadi iparra vonatkozó kivételes joga a polgári vagyonra és jogokra nem vonatkozik. A kormány azt bizonyította, hogy mivel a Montgomery- Ward cég a hadseregnek is szállít árucikkeket igy a hadi ipar egyik részét képezi, igy tehát nincs joga ellenszegülni azoknak a szabályoknak, amelyeknek más hadi ipar tulajdonosai alá kell vessék magukat. A Montgomery-Ward ez esetben szépen átadta a katonáknak a üzlet vezetését és a ki- vénhedt kizsákmányoló Sewell Avery ezúttal a saját lábán sétált ki az irodájából és nem kellett a katonáknak kicipelni onnét. Ez az aktus volt a kezdete annak a bírósági eljárásnak amelyben a döntést most hozta nyilvánosságra Philip L .Sullivan a chicagói kerület szövetségi bírója. A biró ur kijelentette, hogy hosszas és mélyen behato tanulmányozás után, arra- a meggyőződésre jutott, hogy Roosevelt elnöknek nem volt joga a Montgomery-Ward cég áruházait és üzleteit lefoglalni és intézkedése “törvényellenes” volt. Érdekes olvasni a biró ur okoskodását, amelyben a polgári szabadságról s jogokról beszél, melynek ha nincsen- nek a háborús iparral összeköttetésben nem kerülhetnek a háborús intézkedés alá. A törvényeknek szép, de nyakatokért szavakkal való magyarázása, amelyből azonban az osz- tálytudtos munkások csakis egyet érthetnek meg, az osz- tálybiróság a hivatásának eleget tett. Saját osztályának az érdekeit hűségesen megvédel- mezte Sullivan biró ur. Az ügy véglegesen a U. S. Supreme Court elé fog kerülni a kormány általi fellebbezés folytán és ha esetleg az a bíróság is hasonlóan sietne a saját osztályának a védelmére, akkor majd kártérítési per indul meg a kormány ellen és a Montgo-t mery-Ward pénzeszsákja jó néhány millióval fog gyarapodni. De Sullivan biró döntése egy másik legális helyzetet teremtett a Montgomery-Ward munkásainak a részére. Ugyanis amidőn sztrájkba léptek azzal szerelték le, hogy most háború van és nincs joguk sztrájkolni. Ha azonban a Montgomery- Ward a biró ur szerint kívül esik a háborús helyzeten és a legegyszerűbb lépés volna a munkások részére sztrájkba lépni azonnal. Mert bármennyire próbál is a munkásság a törvények keretein belül alkalmazkodni a harci eszközeihez, mindig csak arra jöhet rá, hogy a saját bőrükön kell megtanulniok, hogy a törvények minden tekintetben és első sorban az uralkodó osztály érdekeit képviselik. Ha a biró ur okoskodása szerint a Montgomery-Ward cégnek nem kell a háborús helyzetet figyelembe venni, mivel nincs a háborúval tényleges összeköttetésben, akkor szeretnénk tudni, hogy annak a több millió munkásnak, akik nincsennek a hadi iparban alkalmazva miért kell a háborús adókat éppúgy fizetni. Az ilyen kérdésekre azonban az uralkodó osztály képviselői nem szoktak felelni és - a munkásellenes intézkedéseik után nyugodtan emésztenek tovább. Minden máskép volna akkor, ha a munkások az ipari union- izmus alapján szervezkednének és akkor, egy ipar munkásainak sérelme az összes ipari munkások sérelmeinek tekintenék. Akkor ha a Montgomery- Ward munkásai sztrájkba lépnének ,a vasúti munkások nem szállítanák el a sztrájktörőket a helyeikre, a postai alkalmazottak nem szállítanák el a sztrájktörők által csomagolt rendeléseket, sőt még azokban a gyárakban is megtagadnák a munkát ahol a Montgomery- Ward az árucikkeit vásárolja. Az egész ügy máskép nézne Magyarországból nagyon kevés hirt közöltek a lapok. Az uj kormány adott programot, azonban ennek a részletei is hiányzanak. Ezzel szemben a Moszkvában megkötött fegyverszünet pontjai bizonyos határig megmutatják azt az irányt, amelyhez az uj kormány kötve van. A fegyverszüneti pontok erősen enyhék, mert senki a világon nem hitte, hogy Magyarország jobb feltételeket fog kapni mint Finnország. A fegyverszüneti megegyezés legfontosabb pontjai az ösz- szes demokrácia ellenes törvények visszavonásán kívül az összes fasizta, félfasizta és más népellenes szervezetek feloszlatását rendeli el .El fog tűnni az ifjúság egyik átka a Levente intézmény, amely a gyerekeket a játékterekről a katonai lövöldékbe és gyakorló terekre vitte, ahol “hosszú-méta” helyett gépfegyver használatára tanították őket a brutális pofozó őrmesterek. Eltűnik a “Vitézi Szék” amelynek tagjai között zsidó verő, munkásgyilkoló tisztek és pár kirakat paraszt is helyet kapott. Az igazi vitézek almát árultak és nyomorogtak. A talmi vitézek — főleg a különítményes tisztek, akik Horthy leghűségesebb banditái és he- rélői voltak — vitézek lettek. ki és a biró urnák nem kellett volna hetekig “tanulmányozni” a helyzetet és Montgomery- Wardéknak is nagyon könnyű lett volna elhatározni, hogy mitévők legyenek. Mert csak két lehetőség lett volna a részükre, vagy bezárták volna üzleteiket, vagy pedig megadták volna a munkásaiknak a követeléseiket. Ilyen és ehhez hasonló nagyon egyszerű “blud print” tanulmányozása köny- nyen rávezetné a munkástömegeket arra az útra,.ahol saját maga alkotott eszközei alapján intézhetnék harcaikat. És lehetetlenné volna téve a Montgomery-Ward féle munkásnyu- zók részére, hogy akár a rendőr bunkóval, akár pedig a bírósági bunkóval üssék fejbe nagyobb darab kenyeret követelő' munkásaikat. Mi hisszuk azt, hogy el fog jönni az az idő, hogy a munkásügyekben nem a bíróság, hanem saját maguk a munkások fognak határozati joggal élni. Mig a kirakat paraszt fiuk házhelyet és legjobb esetben pár hold földet kaptak, a tiszti “vitézek” sok száz hold jutalmat kaptak főleg zsidóktól “felajánlott” földekből. Ez az ellen- forradalmi szervezet Horthy ötleteként látott napvilágot. A “bolseviki veszély” ellen szervezte meg őket a cattarói hóhér. Persze ő is “vitéz” lett, sőt vitéz volt Imrédy is és sok más notórius csirkefogó, ősi, úgynevezett magyaros szertartással avatták fel a vitézeket, minden évbén pár százat. Ezeket a kiváltságos janicsárokat a magyar tömegek osztatlan gyűlölete vette körül. Randa egy társaság volt, ideje volt szétverni őket főleg a tiszti vitézeket és a többi tolvajokat megtanítani egy kis móresre. Nem lesz többé Vérszövetség, Ősmagyarok szövetsége, és sok más titkos alakulat. A magyar nép átveszi az ország ügyeit ... és átadják a földet a népnek. “Akié a föld ,azé a hatalom” ez volt a régi jelszó. Természetesen a magyar földműves soha földhöz nem juthatott, mert az a pár száz család kezében volt. minden földi jólét és minden csendőr aki a falusi nép között agitáló intelligens falukutatókat kipofozta a járásokból. Végre talán a magyar csendőrt is megtanítják arra, hogy a magyar paraszt és munkás nem állat, akit ütni, verni nyúzni lehet. A kakastollas banditák, a paraszt fiukból lett “káplár és őrmester Urak” a legsötétebb szégyenfoltjai voltak a magyar életnek. Könyveket lehetne írni azokról a brutalitásokról amelyeket a magyar nép tömegei ellen elkövettek. És pedig büntetlenül. Ezek a mar- talócok, annyi vért és könnyet ontottak, amennyit háborúk sem tudtak kiontani. A legnagyobb büntetés amit valamelyik disznó csendőr kapott, áthelyezés volt. Ott aztán tovább pofozhatott, lőhetett és lophatott. Mert ez a diszintézmény korrupt volt minden izében. Az összes alkotmány ellenes törvények azonnali visszavonása nem fog segíteni már, mert a magyar zsidók nagy része elpusztult, ami belőlük megmaradt azt semmiféle törvényes intézkedés sem tudja kárpótolni az elszenvedett kínokért. Egy megbízható jelentés szerint a
