Bérmunkás, 1945. január-június (33. évfolyam, 1353-1378. szám)

1945-01-20 / 1355. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1945. január 20. Tények, amelyeket nem lehet megcáfolni Néha azok is elszólják magu­kat ,akik nem szeretnék. Ezt igazolja egy Naptár, amely ka­rácsony előtt jelent meg — orosz nyelven. A kalendárium kiadója egy Dr. Alexej Ge- rowsky nevű volt cári ügynök, aki egyike volt azoknak, akik a régi Ausztriát robbantották, később nemzetközi ügynök lett, akinek egyetlen életcélja a Csehszlovák Republika szétve­rése volt. Amikor ezt is elérte Gróf Telekivel, a később ön­gyilkos magyar miniszterelnök­kel barátkozott össze és saját cikke szerint igyekezett a ma­gyar államhatalom fejénél elér­ni azt, hogy a “felszabadított” kárpátaljai ruszinnal a magyar hatóságok emberségese b b e n bánjanak. A szerző leközöl egy beszélgetést, amikor arra kér­te Telekyt, hogy szüntesse be a csendőr brutalitásokat, ame­lyeket a ruszin nép fiai ellen a kakastollas banditák elkövet­tek. Teleky egyszerűen kikér­te magának, hogy Gerowsky úgy állítsa be a dolgokat, mint­ha a csendőrök CSAK a kárpát- alji ruszinokat verik véresre. “A csendőr mindenkit ver és pofoz, akár ruszin, akár ma­gyar” — mondotta. És ez volt az egyetlen “demokrácia” mely­ben a magyar és a többi nem­zetiségek együttesen részesül­tek. A kakastollas vitézek egy­formán ülepen rúgták a föld- mivest, munkást, nemzetiségre való tekintet nélkül. VOLT még egy demokrácia. Sem a magyar, sem a többi nemzetiségű földműves és mun­kás nem kapott iskolát. “A pa­raszt egyen füvet és fogja be a pofáját” mondotta Gróf Zse-\ lensky, a lengyel származású főnemes,, amikor arra kérték, hogy járuljon hozzá ahoz, hogy Miskolc melletti . földbirtokán tanyai iskola .létesüljön. EZÉRT bukott meg a ma­gyar rezsim mindenütt, ahová a zsentri uralom banditái betet­ték a lábukat. Ezek azt hitték, hogy a csehek alól “felszabadi­tott” területen buta paraszto­kat, unintelligens munkásokat találnak, akiket úgy lehet rug­dalni, mint ahogy azelőtt tet­ték. A RÉGI uralom bástyái a pa­pok voltak, akik a csendőrrel, a jegyzővel és a zsidó korcsmá- rossal együtt a legvadabb ter­ror alatt tartották a népet. Az öregebb papok természe­tesen sehol sem változtak. Itt úgy a magyar, mint a ruszin, szlovák papság igen jelenté­keny része minden reakciót tá­mogat. A magyar papok nagy része lelkiismeretlenül állt a re­akció szolgálatában. Munkásel­lenesek, zsidó ellenesek, Habs- burgisták voltak és minden jó volt ami. “odaátról” jött. Tom­bolva ünnepelték a fehér ter­ror hóhérjait — Horthyval az élen — és boldogan fogadták el tőle a kitüntetést, anyagi vagy erkölcsi előnyt. A szlovák pap­ság nagy része, főleg az öre­gebbek, a legvadabb ellenségei voltak minden haladásnak. Nem jobbak a ruszin papok sem, főleg azok, akik még a régi iskola hívei. Természete­sen javulásról szó sem lehet. “A fejtől büdösödik a hal” Ott van Dr. Takách Bazil a home- steadi püspök, aki önmagát “semlegesnek” deklarálta eb­ben a nagy világégésben. Ez a püspök még 1937-ben Dr. Be- nest üdvözölte a Csehszlovák Republikával együtt. Milyen nagyot változott a világ hét év alatt. A “semleges” püspök ez év karácsonyán cikket irt a “keresztény katholikus” Ame­rikai Magyar Népszavában és boldog Uj Évet kívánt az Ame­rikai Magyar Népszava olvasó­inak. A FIATAL papok természe­tesen sokat szenvednek az öre­gebbek terrorjától. Ezek a fia­tal papok, akik a modern kor­ban nevelkedtek, akik ismerik a problémákat és utálják a csendőr és rendőri brutalitáso­kat, el vannak nyomva és ha valamelyikük nyíltan fel mer lépni azt leterrorizálják, vagy egyszerűen lehetetlenné teszik. A LENGYEL kérdésben vég­leges a szakadás a Szovjet és a lengyel emigráns kormány kö­zött. Jan. 5-én a Szovjet elis­merte az ideiglenes lublini kor­mányt, amelynek 17 tagja kö­zött négy kommunista szerepel. Valószínű, hogy más államok is követni fogják a Szovjetet. Ugyanakkor az amerikai és an­gol kormány egyelőre elismerik a londoni lengyel kormányt. Természetes, hogy a Szovjet akciója csak fokozza azokat az ellentéteket, amelyek a szövet­ségesek politikai frontját meg­nehezítik. A New York Times jan. 5-én ragyogó vezércikké­ben kifejti, hogy ezek az euró­pai ellentétek nem érdekelhe­tik az amerikai közvéleményt, elvégre Amerika nem azért ment a harcba, hogy valame­lyik európai állam határait megvédje, hanem azért, mert Japán megtámadta és Német­ország és Olaszország hadat- üzent nekünk. Minekünk egyet­len programunk van — szétver-' ni a fasizmust és nácizmust, a határ és egyéb problémák má- sodrangu kérdések” A MAGYAR delegáció napok óta tárgyal a Szovjet és Szövet­séges hatalmak képviselőivel. A moszkvai tárgyalásokról ezi- deig semmi sem szivárgott ki. Valószínű ,hogy Magyarország ugyanolyan feltételeket fog kapni, mint a többi csatlós ál­lamok. UGYANAKKOR Budapest vérzik és^ a gyönyörű várost a Szovjet és német bombák da­rabokra tépik. A náci bandi­táknak semmi sem drága, ami a másé, mert nekik csak egy a fontos, a saját életük és rablá­saik megmentése. Amikor Hit­lert felkeresték és arra kérték, hogy ürítse ki Pestet, azt mon­dotta: “Tíz Pestet is feláldozok azért, hogy Bécset megvédhes­sen!”. így volt az a múltban is, igy lesz mindaddig, amig a ma­gyar nép nem lesz ur a maga országában. R.I. OLVASÁS KÖZBEN A görög helyzet keresztmetszete (Folytatás) Mindezekkel szemben előhúz­ták az E.A.M. fegyveres csapa tok leszerelésének kérdését. Az E.A.M. beleegyezett csapatai­nak leszerelése és föloszlatásá- nak végrehajtásába, de ugyan­akkor követelte más görög fegyveres erők leszerelését és fölosztását is, mint a király­párti Hegyi Dandár és a többi. Az uj fegyveres erőt általá­ban a görög népből szervezték volna meg. Az angol kormány hallani sem akart a Hegyi Dan­dár leszereléséről. Ha bele­egyeztek volna ,nem lett volna polgárháború Görögországban. Miközben ezen katonai vitat­kozás folyt, egy incidens pat­tant ki, nov. 22-én, szerdán, Scobie generális a görögorszá­gi szövetséges katonai erők pa­rancsnoka, magához hivatta Svolos Alexander E.A.M. pénz­ügyminisztert és Zeugos Johu, kommunista földművelésügyi minisztert, kiket a mindentudó Leeper ur jelenlétében két pontban megleckéztette őket. Állítása szerint a bérskála,! amit kollegájuk Miltiades Per- phyrogenis munkaügyi minisz­ter állított föl, túl magas és emiatt az újjáépítési törekvést nehézzé tenné. Azután átnyúj­tott nekik egy ultimátumot, amelyben követelte huszonnégy órán belül ,egy általuk tett nyi­latkozat kibocsájtását, hogy el­lene vannak az erőszakos cse­lekvésnek, persze jobb felé nem tették ezen követelést. Svolos s Zengos fölháborodottan vissza­utasították a kérdés tárgyalá­ssát. A következő hét csütörtök­jén az angolok falragaszokon adták tudtára a népnek, hogy | lef egy vérzik és föloszlatják a guerilla csapatokat. Ezt a gö­rög kormány beleegyezése nél­kül tették anélkül, hogy egy miniszter is aláírta volna. Til­takozásképpen, miután látták, hogy Papandreou erőtlennek bi­zonyul elhárítani egy angol be­avatkozást a belügyeikbe, más­nap a baloldali miniszterek le­mondtak. Az E.A.M. azonnal nagy tüntetésekkel felelt és ál­talános sztrájkot rendelt el Athen és környékén, a hadse­regük központi bizottságát pe- dig újjászervezték. Azon válság által fölbátorod­va, amit a baloldaliak lemondá­sa teremtett, amely föltörte a nemzeti együttműködést, ami­ért a királypártiak ,jobboldali­ak és fasizták folyton imádkoz­tak, a rendőrség december 3- án, vasárnap belelőtt a fegy­vertelen tüntetőkbe. Ez volt a szikra. Az E.A.M. csapatok Athénben és Piraeusban kipu­colták a rendőrséget, nemzeti gárdát és más fölfegyverzett fasiztákat. Csak az angol bea­vatkozás állította meg őket, hogy röviden végezhettek ve­lük. A gyanú, hogy az élelmisze­reket mint fegyvert fogják használni a görög nép ellen, va­lóra vált. A katonai alakulatot, amely Görögország segélyezé­sét irányította a fölszabadulás utáni hat hónapban úgy hív­ták: Allied Military Liason. Röviddel a fölszabadítás előtt a külügyminisztérium rájött ar­ra, hogy mi fog történni Gö­rögországban, — vagy nem akart, vagy nem tudott ellene semmit csinálni — ajánlottá, hogy az amerikaiak vegyenek részt az A.M.L. adminisztráci­óban. Dacára ,hogy a legtöbb segítség Amerikától jön, mégis a katonai segély alakulat ne­vét átváltoztatták Military Lia- son-ra. December 1-én megjelent nyilatkozatában a görög nép- nez Scobie azt mondta: “Én erősen a jelen alkotmányos kor­mány mögött állok addig, mig a görög állam egy törvényes fegyveres erő segítségével meg nem alakul és szabad választá­sok meg nem történnek. Ha, ezeket el nem érhetjük együt­tesen a pénz NEM marad állan­dó és a nép NEM lesz élelmez­ve.” (A hangsúlyozás a “nem”- eken Scobie-é) Nem csoda ha végig Pelomonnésuson a fázós öreg népek, akik négy év óta nem ettek egyebet mint babot és kenyeret, rémülten kérdez­tek engem: “Igaz, hogy az an­golok nem hoznak addig élelmi­szert részünkre, mig a királyt vissza nem fogadjuk?” De a legközismertebb görög válasz Scobienek ez: “Mi tudunk éhez­ni”. A küzdelem most már a né­hány görög vezér kezéből át­ment a görög nép kezébe. A le­mészárolt munkások temetésén a gyászoló menet elővette a ré­gi jelszót “Kenyeret és mun­kát”. Tekintet nélkül a rut helyzetből való kimenetelre, a görögök, különösen a fiatalok, erősen elvannak határozva, hogy a jövő az övéké fog lenni. Churchill sirt a “szegény Öreg Angliáért” aki az összes európai guerillákat fölfegyve­rezte és elitéli azokat, akik most “saját maguk javára használják föl a fegyvereket”. Churchillnek tudni kell azt, hogy az angolok beszüntették E.L.A.S. részére a fegyverek küldését akkor, amidőn Rom­mel afrikai hadtestjei 1943 áp­rilis után nem használták Gö­rögországot hadianyag szállító útnak. Ekkor E.L.A.S. nem volt nagyobb, mint harmada a mos­tani számának. Én tudom, mert Játtam őket, hogy a nagy több­sége E.L.A.S. harcosainak, né­met és olasz fegyverekkel ren­delkezett, amiért verekedniük és meghalniok kellett. Lehet, hogy Churchill téve­désben van. Lehet Napoleon Zarvas generális néhány a ki­rályhoz hü maradt legényét ér­ti. Ezek a királyhü guerillák nemcsak a legújabb fegyverek­kel vannak ellátva (amerikai Tommy gun) de kapnak egy pound aranyat havonta fejen­ként az angoloktól a hazafias törekvéseikért. Azért, mert jó fiuk voltak .fizetésüket április 19-ike óta fölemelték két arany poundra, amely történetesen arra a dátumra esik, amidőn a

Next

/
Thumbnails
Contents