Bérmunkás, 1945. január-június (33. évfolyam, 1353-1378. szám)

1945-06-02 / 1374. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS A kis Kórocz ilyenkor meg- vidult egy kissé a részvét lát­tára s jobb kedvvel, bár szomo­rúan felelte: — Azt mondta múlt héten is, hogy ha odamegyek hozzá elrúg. — Tudod-e mit csinálj vele? — No?! — Szerezzél egy kötelet, ké­szítsél rája hurkot, aztán mi­kor oda akarsz menni az asz- szonyhoz, vedd magadhoz a kö­telet, hirtelen vesd a lábára és kösd meg az ágy végéhez: meg­látod, hogy nem tud elrúgni! Nagyot kaczagtak erre a gö­dörben. Még a kis Kórocz is el­mosolyodott a bajusza alatt, de azt nem látta senki, csak ő tudta maga. Nem sokat mert azonban er­ről a témáról beszélni, mert félt, hogy a felesége fülébe megy a szóbeszéd. Az asszony különben minden délben kivitte az ebédet, csak úgy, mint más rendes asszony. Csak annyi volt a különbség, hogy mikor leültek a fazék mel­lé, mindig háttal ült az urának és nem szóltak egymához az evés ideje alatt egy szót sem. Mikor az ember bekanalazta a levest, akkor szólt egyet: — Most már megint megbir- juk estig! Ez jeladás az asszonynak hogy vége az ebédnek. Az meg a fazék felé fordult, belekötöt­te a csetrest a kendőbe, lever­te a szoknyájáról a nagyobb göröngyöket, mormogott vala­mi köszönésfélét és ment haza­felé. De ezek mind régi dolgok. Régi idők óta nem tud már Kó- roczék házatájékáról senki se semmit. Az ember nem igen jár másnak dolgozni. Nem is beszél senkivel. Ha az utcán megy is, kötélen vezetve a két- három tehenet meg a borjut, föl se néz. Ha akad még olyan ember, aki köszön neki, csak ilyformán fogadja: — Hm . . . Nem tudni abból meg, hogy köszönés volt-e, vagy hangos gondolkozás. Az asszony éppen olyan, mint az ura. Semmiféle szom­szédot nem ismer. Beszélgetni az utcára sohasem ül ki. Se la­kodalomba,' se temetésre, se a templomba nem jár. Mindig dolgozik a ház körül. Hogy mit, azt a jó ég se tudja. Ha a járó­kelő bepillant, a ház előtt elme­nőben, a kötésig érő kapun az udvarra, csak azt látja, hogy bokáig ér mindenütt a szemét, a ház faláról lekopott a mész s itt-ott a sárzás is lehulott, az ablakok pedig olyan homályo­sok, hogy messzelátóval sem lehetne rajtuk belátni. És ugylátszik, nagy békesség uralkodik annál a háznál. Egy hang nem sok, annyi sem hal­latszik belőle soha. Talán bi­zony nem is civakodnak Kóro- czék! Olyan az a ház, mint egy nagy, korhadt koporsó. Kóro- czék benne a férgek; nem lár­máznak, nem zúgolódnak, csak tesznek-vesznek, nagy néma­sággal mászkálnak ki-be a ha- sadékokon. Sokszor meg napok­ig sem látni őket; az emberek azt hinnék ilyenkor, hogy ta­lán már nem is élnek. De azért avval sem törődik senki; ha meghaltak, hiszen a szomszé­dokra nézve már úgyis rég nem élnek. Pedig élnek, sőt gyarapod­nak. Igaz, hogy az ilyen élet mások szerint nem élet, de Kó- roczék nem sokat törődnek a mások véleményével. Egyhan­gú életük mezején ugyan nem teremnek soha virágok, melyek­nek látásában gyönyörködhet­nek, de zivatarok sincsenek ott. j Mások megsajnálják még azt a jószágot is, amelyik az udva­rukba kerül, pedig nincs annak a jószágnak semmi baja. Elle­tik kukoricaszárat s ihatik jó hidek vizet, — kell-e még más? És boldogok . . . A múltkor egyik ismerősük bevetődött hozzájuk valami jó­szágvételi ügyben. Amint az udvarra belépett, szinte meg­fázott a nagy lélektelenségtől. Nagy összevisszaságban hever­tek ott mindenféle szerszámok, deszkadarabok, ágasok és ru­dasfák. Mintha a forgószél hordta volna össze a világ min­den tájáról. A száraz eperfá­hoz kötött tehenek bámulva néztek az idegen alakra, ki egyenesen a kúthoz tartott, hol a kis Kórocz összetöpörö­dött, roskatag alakja motyo­gott valamit. A kérdésre, hogy mit mivel, föl se nézett, csak a kalap alól mondta: — A vájut igazítom. Nagy munkába került, mig •megértették egymást arra néz­ve, hogy mit is akarnak; mert a kis Kóroczből még harapófo­góval is nehéz a szót kihúzni. Bizalmatlan mindenkihez; csak; akkor lett egy kicsit nyájasabb mikor megtudta, hogy a jószág miatt van a látogatás. Az idegen hangra az asszony is előkerült a ház belsejéből. Valamivel bátrabb is, meg bi­zalmasabb is, mint az ura. De azért arra nagyon ügyel most is, hogy az urának mindig hát­tal legyen. — Hát az üsző miat jöttem, örzse. Megvenném. Nincs ben­ne valami hiba? — Megnézheti, olyan ami­lyen. Ehetik minálunk, ameny- nyi belefér. Miután megalkudtak, na­gyobb barátság támadt közöt­tük. Beszélgetni kezdtek más­ról is; ami van, meg aminek lenni kéne. Hogy milyen rossz világ jár. Minden esztendőben rosszabb, pedig jobbat várná­nak. Nem is lesz már addig jobb, mig valami nagy háború nem lesz. Jobbára csak az asszony meg a vevő vett részt a társalgás­ban szóval; a kis Kórocz csak annyiban, hogy szintén ott pi­pázott s a vájucsinálást addig abbahagyta. Az ismerős utóbb már annyi bátorságot vett magának, hogy még a múltakra is rátért. Egy­szer csak azt mondja: — Azért az a régi világ se volt ám olyan nagyon jó! Em­JEGYEZD MEo Ajánlja St. Visi,. A General Motorsnak 431.000 ember dolgozik ma és ez a lét­szám még növekedni fog a há­ború után. Nyolc újabb gyárat szereztek vagy építettek saját maguk részére. Laval azt követeli, hogy őt az amerikai hatóságnak adják át, amint másokkal is tették és azzal mentették meg az akasztófától, hogy szépen elal­tatták, mielőtt a francia ható­ságoknak kiszolgáltatták volna. Egyik náci vezér a másik­nak : Mi ugyancsak alapos munkát végeztünk, csak az a baj, hogy nem nagyon dicse­kedhetünk vele. Sőt jobb volna ha azt mások is elfelednék. Bolgár Eleknek az előadásai már magában véve is nagyon jó jel a magyar földön. Re­ményt adhat a magyar mun­kásság jövőjének a javulására. sök tárgyalását. Nagyv ^ nek, hogy sok és káros ctf fognak nyilvánosságra jön amely sokat árthatna a toryk nak mostan a választások ide­je alatt. így tehát valószí­nűnek tartják, hogy csak az an­gol válaztások után engedik meg az ilyen bűnösök tárgya­lását. Most már Goehringet és Kes­selringet is Angliába vitték, ott jobban vigyázhatnak rájuk az angol Lordok, nehogy eljár­jon a szájuk. Az angol munkáspárt azzal okolta meg a Churchill kor­mányából való kilépését, hogy nem csak az oroszok, de még ők sem bizhatnak abban a kor­mányban, amely minden áron a “Status quot” akarja megtar­tani, Ezt legjobban mutatják a görög és lengyenországi fejle­mények. A chicagói gangsterek, ami­kor bebörtönzik a saját pénzü­kön kell, hogy megvegyék a csirke ebédeket, Goeringnek az adófizetők pénzén veszik azt meg. • ­A buchenwaldi fogolytábor S.S. csapat parancsnokát is el­fogták ,aki állandóan hangoz­tatta, hogy ő semmiért sem fe­lelős,. ő jó és békeszerető né­met. Valaki más a hibás. Ez eszembe juttatja a hábo­rú első évében 10 órákat és hét napot dolgoztam egyik gyár­ban, ahol egy lengyel munkás, a délutáni shiften szintén ilyen hosszú órák után a felesége kérelmére, elment a templom­ba, de prédikáció közben el- szenderedett. A pap látva, hogy többen alusznak, mérges lett s nagy kiabálva kérdezte, hogy “kik feszítették meg Jézust”. A lengyel munkás felijedt és azt álmodva, hogy a formán kiabál rá, jó hangosan tiltako­zott, hogy az nem ő volt, ha­nem az éjféli munkás lehetett. Washingtonból jelentik, hogy az angol kormány mestersége­sen késlelteti a háborús bünö­lékeztek-e rá, hogy egyszer el is akartatok válni? Az ember erre nem szólt semmit, az asszony is csak annyit mondott: — Hát ami igaz, — igaz . . . — Aztán mégis csak össze­szoktatok, ugy-e? Megint az asszony felelt: — Most már csak megva­gyunk; feles földet is bírunk, magunknak is van egy kicsi, aztán meg éven át három tehe­net fejünk. Majd hozzátette fanyarul el­mosolyodva : — Meg öregek is vagyunk. t A FRANCIA MUNKÁSSÁG NEM AKAR MÁR ÉHEZNI A náci-fasizmus járma alól felszabadult francia munkások, megalakítva gazdasági szerve­zeteiket a munkabéreket a mai életszínvonalra kívánják emel­ni. Általános sztrájkot tervez­nek, ha követeléseik elintézést nem nyernek. WEEK END UTAZÁSOK EURÓPÁBA 204 személyes Clipperek köz­lekednek máris Amerika és Európa között, amelyek az oda- vissza utat két nap alatt teszik meg. A híradás szerint a new yorki La Guardia repülőtérről óránként indulnak ezek a gé­pek. A Bérmunkás Női Gár­dába befizettek 1944-45-re befizettek: Helen Alakszay, Van Nuys 9.00 Bischof Józsefné, Akron 12.00 Buzay Jánosné, Clevaland 6.00 Deák Jánosné, Akron ..... 8.00 Detky E.-né, Phila ............ 6.00 özv. Farkas Imréné, Akron 8.00 if j. Farkas Imréné, Akron 12.00 Fay Vilmosné, Akron .....12.00 Feczkó J.-né, New York .. 8.00 Fodor J.-né, Cuyahoga ....12.00 Ganch L.-né, Carolina ......12.00 Helen Kanehar, Bay City 5.00 Kern Péterné, Akron ...... 7.00 Kollár Józsefné, Clev........ 6.00 Kucher Andrásné, Pittsb. 12.00 Lefkovits Lajosné, Clev. 8.00 Mary Mayer, Phila...........10.00 Molnár A.-né, Cleveland 7.00 Schwipdt Gy.-né, Canton 12.00 Székely S.-né, Cleveland 11.00 Udvarnoky K.-né, Flint ....12.00 Visi Istvánná, Detroit .... 9.00 Vizi Józsefné, Akron .......12.00 Zára Jánosné, Chiiago ....12.00 "Szervezés" — "Nevelés" — "Felszabadulás" y/ ® yy Az Ipari Forradalmárok Szentháromsága yy ^ yy

Next

/
Thumbnails
Contents