Bérmunkás, 1945. január-június (33. évfolyam, 1353-1378. szám)

1945-04-14 / 1367. szám

1945 április 14. BÉRMUNKÁS 5 oldal nyolni lehetett. Ugyanez az eset a szellemi isten fogalmával is. Ily természetfeletti lénynek a létezése teljesen ellenkezik mai tu­dományos felfogásunkkal és milliókra megy azoknak a száma, akik nem is hiszik el, de mindent elkövetnek azért ,hogy a népet megtartsák ebben a babonás felfogásban. A vallásos bódítás a kizsákmányolás egyik legjobb segéd­eszköze. AMIT NEM HAGYHATUNK SZONELKUL ___CS...Ö MEGJEGYZÉSEI KÁROLYI MIHÁLY HAZA MEGY? Rövid híradás jelent meg, hogy az ideiglenes magyar kor­mány Károlyi Mihályt, a Ma­gyar Köztársaság elnökét ha­zahívta. Hogy ez a híradás megfelel-e a tényeknek, ebben a pillanatban nem tudjuk, de nem is lényeges, mert ha ez a hazahívás ma még nem is tör­tént meg, biztos, hogy ha csak tiszta kommunista uralom nem lesz Magyarországon, Ká­rolyi Mihály nélkül, komoly ha­ladást, a magyar fél-feudaliz­mustól való eltávolodást várni nem lehet. Akárhogy is vizsgáljuk a magyar helyzetet, elfogulatla­nul meg kell állapítanunk, hogy Magyarországon az el­múlt 25 évben egyetlen olyan alakulatot vagy egyént nem ta­lálunk, amely ne volna kompro- mitálva a Horthyizmussali le- paktálással, a Szovjet ellenes fronttal. A különböző Horthy kormányok majd mindegyike paktumot kötött a szociál de­mokrata párttal, az ügyvédek­ből és hivatásos politikusokból álló “kisgazda” párttal, éppen úgy, mint a más polgári pár­tokkal. Ezeknek a “ellenzéki” pártoknak mindegyike állandó­an kihangsúlyozta a Szovjet el­lenes álláspontját és támogat­ta a kormányok német és olasz külpolitikai orientációját. Horthyék tényleges ellenzéke az emigrációba volt, de ezek közül leszámítva a. kommunis­tákat, az egyetlen Károlyi Mi­hály volt az, aki meglátta és hirdette azt, hogy Magyaror­szágnak nem csak a német­olasz tengely orientációval kell szakítania, hanem az úgyneve­zett nyugati francia-angol ori­entáció helyett a szlávok, főleg az oroszok felé kell tekintenie. De Károlyi tisztában volt az­zal is, hogy erre az átorintálás- ra nem csak a fél-feudális Hor­thy Magyarország nem alkal­mas, hanem az “októberi forra­dalom” sem megfelelő. A jövő Magyarország belpolitikájanaK erősen balra kell tolódnia, hogy alkalmas legyen arra, hogy a Szovjetekkel szorosabb kapcso­latba kerüljön. Károlyi Mihály az egyik leggazdagabb magyar mágnás, elhagyta az október polgári vizeit és erősen meg­közelítette azt az álláspontot, amelyet szocializmusnak neve­zünk. Károlyi bátor és amint lát­juk nagyon is előrelátó állás­pontját híveinek nagy többsé­ge nem osztotta és Stalingrád előtt Károlyi majdnem teljesen elszigetelődött. Csak amikor az események igazolták, hogy a háború utáni időkben, közép és kelet Európa legnagyobb, úgy­szólván egyedüli hatalma a Szovjetek lesznek, került me­gint Károlyi az emigrációs ma­gyar politika előterébe. Érdekes volt azonban az, hogy amikor Moszkva jóváha­gyásával megalakult a nagyon is vegyes “ideiglenes kormány” amelynek az elnöke és hadügy­minisztere két Hitler által ki­tüntetett Horthy tábornok lett és a tagjai között minden ár­nyalat helyet kapott, csak a károlyista emigráció nem. Az amerikai magyar reakció öröm ujongásba tört ki és Tárcáitól a legutolsó Róbert Oszkárig nagyszerű elméleteket állítot­tak fel arra, hogy Stalin miért ejtette el Károlyit és híveit, amelyeknek a lényege az volt, hogy, ime a Szovjet igazolja Horthyt és ellene van a Káro­lyi féle radikálizmusnak, még a kommunisták, kik ezt mege­lőzőleg Károlyi Mihályt való­sággal kisajátították, most mélységesen hallgattak róla, igyekeztek elfelejtetni a töme­gekkel, hogy az uj “vezért” Miklós tábornokot lenyelessék a híveikkel. Sem a reakció, sem a kom­munisták nem láttak tovább az orruknál, nem vették észre azt, hogy a Szovjetnek Miklósékra csak azért volt szükségük, mert azt hitték, hogy ezek révén felbomlaszthatják a magyar hadsereget. De most meg kel­lett fejelni a régi közmondást, hogy a mór megtette a köteles­ségét, a mór mehet, úgy, hogy Miklós nem tette meg a köte­lességét, Miklós és a társai me­hetnek. Mert tény az, hogy az ideiglenes kormány képtelen volt arra, hogy előidézze a ma­gyar hadsereg felbomlását. Az még ma is együtt harcol Hitle- rékkel, mert a gentry tisztikar tudja azt, hogy a bűnei olyan számosak, hogy arra bünbocsá- nat a magyar népnél nem le­het, tehát kényszeríti a legény­séget is arra, hogy kitartson a náci szövetséges mellett a bu­kásáig. Hogy a Szovjet elégedetlen az ideiglenes kormánnyal, azt igazolja az is, hogy Rákosi Mátyás nagyon élesen támad­ta a budapesti gyűlésen a kor­mány politikáját, úgy a mun­kás kérdésben, mint a háborús é.s fasizta bűnösség kezelésé­ben, mert Rákosi van annyira fegyelmezett párt ember, hogy nem támadta volna a kormányt ha azzal Moszkva meg volna elégedve. Ma egyetlen ember van, aki a magyar helyzet megoldására alkalmas, ez Károlyi Mihály, nem csak a régi Szovjet irány­zata, hanem az utódállamokkal való megértő barátsága révén is. Nyilt, becsületes baloldali álláspontja alkalmas arra, hogy együtt tudjon működni a ma­gyar munkássággal. A magyar földesúri és nagy kapitalista rendszer iránti gyűlölete bizto­síték arra, hogy a háború és a fasizmus bűnösei nem menthe­tik meg a bőrüket. Azonkívül kétségtelen az, hogy Károlyi az egyetlen, aki a Szovjet se­gítségével enyhíthet a Trianon­nal meghúzott magyar hatá­rokon is, mert az utódállamok, amelyek annak idején segítet­tek elgáncsolni Károlyit, ma már látják, hogy Károlyi nem támadta volna őket hátba, mint Hitler szövetségesük tet­te. Akár megtörtént a hazahí­vás, akár nem, kétségtelen ab, hogy a magyar és a nemzetkö­zi helyzet, kifogja kényszeríte­ni, hogy Károlyi és hozzá ha­sonlóan becsületes hívei haza­menjenek. Egy kétségtelen, hogy a magyar munkásosztály szempontjából csak örvendetes lehet ha Károlyinak döntő sze­repe lesz Magyarországon, mert akkor a magyar népnek olyan szabadság jogai lesznek és olyan harci lehetősége a jövőt illetőleg, amelynél több egyet­len polgári államban sem lenne. Hogy jogos volna a megelé­gedésünk Károlyiék hazamene­telével, azt igazolja az a tény is, hogy az amerikai magyar reakció valósággal düh roha­mot kapott attól a lehetőség­től, hogy Károlyi Mihály Ma­gyarországba megy. Jól tudja a fekete reakció, hogy Károlyi soha sem lenne hajlandó arra, hogy a tegnap Horthy legénye­ivel egy tálból cseresznyézzék. Hogy a háború és a 25 éves fasizmus bűnösei meg ment­hessék az irhájukat. FIGYELEM CLEVELANDI OLVASÓINK! Ezen a helyen április 14- ére, most szombatra társas vacsora tartását jelentettük, most arról kell olvasóinkat és barátainkat értesíteni, HOGY A VACSORÁT NEM RENDEZHETJÜK MEG, mert nem sikerült a szüksé­ges élelmi cikkeket beszerez­nünk. Tisztelettel, a Bizottság. gélybizottság a magyar gyere­kek tejecskéjéből mennyit fi­zetett, majdnem féloldalas hir­detésért, amely a napilapokban úgy a jobb, mint a bal és az arany középuton haladó lapja­inkban megjelent és kétségte­len, hogy meg fog jelenni a he­tilapokban is, hisz méltányos, hogy kárpótolják őket azért, mert most a lapok külön, külön nem gyűjthetnek. Valószínű, hogy a kilátásba helyezett hirdetés nyugtatta meg Fáy-Fischer háborgó lel­kiismeretét, aki hetekkel eze­lőtt nagyon felháborodott a két titkár választásán, hogy azok isszák el a kis magyar gyerme­kek tejecskéjét. Nyilt levélben kért magyarázatot, de a ma­gyarázat, legalább is ami a nyilvánosságot illeti elmaradt. De miután Fischér ur azóta nem lázad, valószinü, hogy a szükséges magyarázatot meg­kapta, amelyet mi csak hirde­tés formájában fogunk meglát­ni. De mindez téged magyarom j ne zavarjon, te csak adj, sokat adj. hiszen egyszer csak jóllak­nak a titkárok és a lapok is és azután jut a kis magyaroknak is, ha nem is tej, de legalább savó. Hogy addig, vagy ezért pár ezer sirhanttal több lesz a szomorú füzes magyar teme­tőben, ez se zavarjon, a fő az, hogy a titkár és a szerkesztő urak lelkiismerete nyugodt le­gyen és nekik jó tág lelkiisme­retük van, azt nem zavarja meg az éhes magyar porontyok bőgése. AKIK HOZZÁSZÓLTAK ADJATOK! ADJATOK! Most már még sürgősebb magyarom, hogy a segélybi­zottság szívhez szóló üzenetét meghallgasd. Nézd a sápkóros, kiéhezett, lerogyolt magyar gyermekeket, ha nem kapnak gyors segítséget, erőtadó tejet, gyümölcsöt, cukrot, stb., úgy idő előtt pusztulnak el. Ne tart­son vissza az, hogy a kis ma­gyar gyerekek részére szánt fe­jecskének a fölét a két titkár ur szipantja le, hogy ők már most szopogatják a tejecskét, hisz a magyar gyerekek, még úgy sem kaphatnak. Nézd a napilapjainkat és a heti folyóiratokat, milyen nagy hévvel szavalnak, hogy adj! Sürgősen adj és légy alázatos és ne kérdezd meg, hogy a se­Az a förtelmesen mocskos uszítás, amely a Magyarok Va­sárnapjában jelent meg szent husvét hetében, mélységes felháborodást váltott ki min­den tisztességes emberből. A leghirhedtebb náci sajtókuli sem követhet el pimaszabb és butább felekezeti uszítást, mint a krisztusi szeretet felkent pap­ja, ez a Kulka Tarzicius. Nem csak a baloldal volt az, amely felháborodott, hanem a megvetést váltotta ki paptársa­iból is. Rév. Takaró Géza, egy alapos cikkben mutat rá a “história” feneketlen gonoszsá­gára és hazug, buta voltára, sőt még Zákány plébános is el­itélte az “oltár testvérének” a szemérmetlenségét, de ez nem gátolja abban, hogy továbbra vezércikk Írója legyen ennek IPARI DEMOKRÁCIA IPARI SZABADSÁGOT JELENT Az Ipari Szabadság záloga a bérrendszer megszüntetése

Next

/
Thumbnails
Contents