Bérmunkás, 1945. január-június (33. évfolyam, 1353-1378. szám)
1945-04-07 / 1366. szám
HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 VOL. XXXIII. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1945 APRIL 7 NUMBER 1366 SZÁM Még egy uj “alkotmány” A sanfranciscoi konferencia be harangozásának hamis akordjai (f.) A világ nagyhatalmainak és a kisebb nemzetek első nyilvános tanácskozása a san franciscoi konferencia. Az eddigi nagyhatalmi tanácskozások zárt ajtók mögött történtek és csak azok a hírek szivárogtak ki onnét amiket a nagyhatalmi tényezők' jónak láttak. San Francisco más lesz és előre láthatólag a nagyhatalmak által a suba alatt tartott elsősorban gazdasági ellentétek felszínre kerülnek. Erre lehet következtetni abból a szenzációs híradásból, ami a yaltai konferenciáról csak a minap került nyilvánosságra. Ebből a hírből kiderült az, hogy a “nagy három” nem valami határozott bizalommal viseltetnek egymás iránt és olyan nagyhatalmi kérdésben, mint ami San Franciscóban kerül majd szóba, mindegyik saját magának akarja biztosítani a döntési hatalmat. Csakis erre lehet következtetni abból a titkos megállapodásból, amellyel a szavazati erőviszonyokat osztották el egymás között, a nagyhatalmi szövetségesek. E szerint megállapodtak abban, hogy Anglia 6, mig Amerika és a Szovjet Unió 3-3 szavazati unitot fognak ott képviselni. Állítólag ebben a szavazati erő képviseletben csak napokig tartó vitatkozások után egyeztek meg Yaltában és még a megegyezés után is bizonyos elsimításokra volt szükség, azért nem hozták ezt a megegyezést eddig nyilvánosságra. Anglia állítólag azért ragaszkodott a több szavazati joghoz, mert egymagában több államot képvisel, mint pl. Canada, Aust- rália, stb. De viszont ezen az alapon a Szovjet Unió 16 szavazatra volna jogos, mig Amerika csak egyre. Látszólag ezek kicsinyes ellentétek, valóban azonban ez képezi a san franciscoi konferenciának a megegyezési alapját. Ezek a szavazatok a világ erők fölötti gyakorlati kontrolt fogják jelenteni és ebben a kérdésben a döntő erő, többet ér, mint bármilyen szépen megfogalmazott s aláirt szerződés. Ezért sietett a Szovjet Unió az általa kontrolált lublini lengyel kormány részére ülőhelyet követelni, a san franciscoi tanácskozásnál mert ez is egy szavazatot jekezletének leheV nevezni, már is olyan hírek kerülnek napfényre, mintha a nagyhatalmi erők számítása az volna, hogy minél többet markolni. Minden esetre az igazságot kutató és tényleg a tartós világbékét megteremteni akaró egyénekre és mozgalmakra határozottan előnyös, hogy a san franciscoi konferencia minden tekintetben nyilvános lesz és annak minden mozzanatára rá lehet lesz mutatni. így tehát fölösleges jóslásokba bocsátkozni és esetleg azt föltételezni, hogy egy második halva született Nemzetek Ligája lesz ismét az eredmény. Azt azonban határozottan tudjuk, mint osztálytudatos munkások, hogy a kapitalista termelési rendszert úgy folytatni mint eddig, nem lehet. A kapitalista termelés csődbe jutott, aminek egyik jelensége a mostani háború is. Ha tehát csak egy névátirásról lesz szó San Franciscóban és a kapitalista termelést és üzletvilágot úgy számítják tovább folytatni mint eddig, hiába a szavazati erők fölött való vitatkozás, ismét egy újabb világ- krizisnek az alapjait fogják lerakni. Ez annál inkább félő, mert maguk a kommunisták, akik a Szovjet Union keresztül számottevő erőt jelentenek, minden kérdésben a kapitalista rendszer védő angyalaként mutatkoznak be. Megvoltunk szokva a múltból a párt tézisek gyakori változ- tásának, de hogy a párt tézis oda fajul, hogy magát a kapitalizmust megmenteni kommunista kötelesség, hát erre még álmukban sem mertek volna gondolni a kommunista párt elvektől irtózó Wall Street bankárok. Az bizonyos, hogy ilyen előzetes körülmények után nem lehet remélni, hogy a san franciscoi konferencia valamelyes számottevő radikális tervezetet fog előkészíteni a világbéke biztosítására. De ha -mégis történne ilyen lépés, úgy az csak azoktól eredhet, akik felismerték azt, hogy a kapitalista termelési rendszert nem menteni, hanem csak temetni érdemes. A héten legjobb vicc volt, amikor az angol rádihirnök, azt jelentette, hogy a SzovjeA United Press hírszolgáltató vállalat jelentése szerint az amerikai kereskedelmi kamara elnökének, Eric Johnstonnak a sugalmazására a nagytőke és a munka képviselői “bizalmas” tanácskozást tartottak, amelyen megállapodtak a munka és a tőke együttműködésének az alapelveiben; megszerkesztették a “tőke és a munka alkotmányát”. Kétségkívül nagyfontosságu tanácskozás lehetett az, amelyben a munkáltató osztályt Eric Johnstonon kívül Ira Mosher, a National Association of Manufacturers (NAM) elnöke és segédei, a munkásokat pedig az AFL elnöke, William Green, továbbá Phillip Murray, a CIO elnöke és asszistenseik képviselték. A tanácskozás után kiadott szűk jelenté^ szerint ez az uj “alkotmány” hét pontból áll. A lényege az, hogy ezt a két osztályt, amely ellentétes érdekeiknél fogva harcot folytat egymás ellen, a jövőben párt- nerokká, társakká tegye, dacára az ellentétes érdekeknek. Elhatározták, hogy ennek a csodás “arany bullának” nagy propagandát csapnak úgy a munkáltatók, mint a munkások körében. így ajánlatos, hogy ezen pontokat mi is részletes vizsgálat alá vegyük. AZ EGYEZSÉG PONTJAI 1. Magasabb fokú termelés révén álladóan emelkedő életszínvonalat kell nyújtani mindenkinek a nagymérvű foglalkoztatás (employment) és bérek segélyével. A technikai haladást, a termelés javítását állandóan bátorítani kell. 2. A magántulajdonjogot, a tulajdonosok szabad rendelkezési jogait és a versennyel egybekötött privát kapitalista termelési rendszert fenn kell tartani, mert ez képezi alapját nemzetünk békés, növekvő gazdaságának. Szabad verseny és szabad emberek képezik a szabad nemzet erejét. 3. A managementnek született (inherent) joga van a vállalat üzemben tartásához és irányításához. Ezen jogot el kell ismerni és megőrizni. Hogy a vállalat (enterprise) fejlődjön és méltányos profitot hozzon, a managementnek szabadnak kell lenni mindenféle szükségtelen kormány beavatkozástól, valamint terhes korlátozásoktól. 4. A munkások a szervezkedéshez -és a kollektiv egyezkedéshez való jogait el kell ismerni és megőrizni, szabadon mindenféle olyan törvényektől, amelyek ezen célt gátolják. A kollektív szerződések utján a közöttük felmerülő ellentéteket, igy lefokozhatják a sztrájkok és kizárások által elkerülhető súrlódásokat. 5. Szabad amerikai társadalmunkban az egyén függetlensége, méltósága és a demokratikus jogok élvezete velünk születtek. A mi célunk kooperálni nemzetünk olyan gazdasági rendszerének felépítésében, amely az egyénnek védelmet nyújt munkanélküliség, aggság és a fizikai sérülésekkel járó szükségletek ellen. 6. Hazai gazdagságunkat a nagyban emelkedő külföldi ke- reskedelmmel fogjuk segíteni. Ezért segítséget kell nyújtani az elpusztított, avagy még ki nem fejlődött országoknak az újjáépítéshez és hogy helyes gazdasági rendszert alakítsanak. Nemzetközi keresekedelem nem fejlődhetik a mindinkább fogyó piacokért folyó államilag támogatott (subsidized) versennyel, ezért eliminálni kell az egyoldalú, nem méltányos módszereket. 7. Tartós békét kell teremteni. Erre szükséges a békét biztositó nemzetközi szervezet, amelyben az Egyesült Államok is résztvesz és amely képes lesz megakadályozni minden támadást és biztosítani fogja a békét. A PROFIT BIZTOSÍTÁSA A lényege ennek a frázisokkal telitett egyezségnek az, hogy az amerikai munkáltató osztály képviselői és a két nagy munkásszervezet vezetői megegyeztek, hogy a mai termelési si rendszert a háború utáni időkre is biztosítsák. Ugylát- szik, hogy Johnston rávette a gyárosok szövetségének vezetőit, hogy nyugodjanak bele a munkás unionok elismerésébe, ha ennek ellenértékében a szak- szervezetek zavartalanul szállítani fogják a munkásokat. Green, Murray és alhadnagyaik ezt ígérték meg. Viszonzásul, ők a szállítás jogát foglalták le mauknak, amely szintén hatalmas jövedelmet hajt. Lesznek sokan a baloldali munkások között, akik Greent, Murrayt és társait a munkások elárulásával fogják vádolni. Ez a vád nem állja meg a helyét, mert az AFL és CIO vezetői soha sem mondották azt, hogy a mai társadalmi rendszert meg akarják változtatni lentene. Szóval még meg sem kezdődött a san franciscoi konferencia, amit a világbéke előértetek elfoglalták Sárvár-t, a vicc ! az volt, ahogy az angol ezen város nevét mondta.
