Bérmunkás, 1944. július-december (32. évfolyam, 1326-1352. szám)

1944-09-16 / 1337. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1944. szeptember 16. DIALEKTIKA Irta: LAJER JÓZSEF (A jelen világháború előkészítésének idején, a már tuságo- san izgalmas 1937-ben, “Dialektika” címmel egy kis füzet látott napvilágot Budapesten. A szerzője és kiadója La jer József, aki ezt a nagyon elvont tárgyat népszerű módon, könnyen érthetővé teszi. A “Dialektika” eredetileg a gondolkodásnak, okoskodásnak és vitatkozásnak bizonyos módját jelentette. Később azonban Kant és Hegel bölcsészek már tágabb értelmet adtak neki. Marx Károly még tovább fejlesztette ezt az irányt úgy, hogy ő utána már “dialektika” az emberi társadalmi fejlődés törvényeinek összességévé lett. E kis füzet gondos tanulmányozása nemcsak a társadalmi rendszerek törvényszerű változásait teszik értehtővé számunkra, de napjaink jelszavait is, úgy a reakciósakat, mint a radikális irányt jelzőket, könnyebben tudjuk megérteni és értékelni — Szerk.) nem fenyegeti, azaz, amig az ellentétek még nem élesedtek ki a végsőkig. A végső kiélező­dés állapotában a tézis minden energiájával igyekszik megaka­dályozni az antitézis gyarapo­dását, ennek következtében pe­dig az ellentétekben nagymér­vű feszültség áll be. Az ellenté­tes energiák végsőkig való meg- f esz ülése végül is szétrobban t­ja az egységet és föllép a .fej­lődés második szakasza: a re- volució. A revolució lényegileg az anyag ugrásszerű, minőségi, gyökeres változása, azaz, az anyagi létezésnek egyik formá­j jából egy másik formába való i átmenete. A társadalom fejlő­désében a forradalom jelenti a revoluciót. A revolucióban az egység fölbomlik és magasabb- rendü egységgé szintétizálódik. így az egységen belül az ellen­tétek lassú mennyiségi változá­sai végül is az egység gyors, ugrásszerű, minőségi átalaku­lását eredményezik. Ilyképpen most már világos, hogy az el- i lentétek mennyiségi változásai minőségi irányban küszöbölöd­nek ki. + (Folytatjuk) Középeurópai hírek (Folytatás) « Az ellentétek azonosságának bizonyítására számtalan példát hozhatnánk még föl úgy az élettelen, mint a biológiai léte­zési formákból. Helyszűke mi­att azonban még csak a nemek ellentéteinek azonosságára mu­tatunk rá. A biológiai fejlődésben a fa­jok nemekre szakadtak, ami a fajok szaporodását és minőségi kiválasztódását nagymértékben elősegítette. Ez a faji fejlődés következménle volt. A nemek tulajdonképpen a fajok belső dialektikus feszültségét, vala­mint a faji tulajdonságok két végpontját jelentik. A faj tu­lajdonságai a két nem, a nős­tény és a him között osztódtak el. Mindkét nem rendelkezik oly tulajdonságokkal, amelyek a másikban is föltalálhatok s ezek jelentik a nemek ellentéte­inek azonosságát; viszont mind­két nemnek megvan a maga külön föladata a faji élet fönn­tartásában és szaporodásában s ezekből az ellentétekből ered a fajon belül a nemek harca. A nemek között azonban nemcsak biológiai, hanem alanyi, azaz lé­lektani azonosságot is találunk. Ez a legjobban az emberi faj nemeinek, a férfinek és a nő­nek lélektanában figyelhető meg. A férfias természetű nő és a nőies természetű férfi gya­kori jelenség. A nemek egymás­hoz való vonzódása azonban lé­nyegileg a faji élet követelmé­nye. A fajnak valamelyik ner méhez tartozó egyede szükség­szerűen nem rendelkezhetik a faj minden tulajdonságával. A faji egyed azonban szükségsze­rűen a faj összes tulajdonságai­nak és életfunkcióinak kiélésé­re törekedik. Ezért a faji tu­lajdonságok minél maradékta­lanabb kiélése nemcsak az egyed, hanem az egész faj fej­lődésének legfontosabb követel­ménye. Az egyed a másik nem­ben találja meg a belőle hiány­zó faji tulajdonságokat, amely tulajdonságoknak kiegyenlítő­dése a faji élet fejlődésének a föltétele. Ebben gyökeredzik tehát a nemeknek egymáshoz való vonzódása és az egyed a másik nem nélkül elsatnyul. A két nem egymásban találja meg a faji életfunkciók- kiélésének lehetőségeit és igy a nemi el­lentétek a faji fejlődés dialek­tikájának alapját képezik. A két nem egymáshoz való vonzó­dása az ellentétek azonosságá­nak legtisztább bizonyítéka. A nemek tehát a faji egység dia­lektikus alapját, de alapvető el­lentéteinek azonosságát is je­lentik. Az egység ellentéteinek ösz- szefüggéseit és ezzel az ellenté­tek azonosságát is, a dialektika második törvénye, a mennyiség­minőség törvényszerűsége ural­ja. MENNYISÉG — MINŐSÉG Az egységek ellentétei min­denkor mennyiségi viszonyban vannak egymással. De az ellen­tétek ugyanakkor minőségi kü­lönbségeket is jelentenek. Ez, természetesen, magátólértetődő, mivel az ellentétek éppen a mi­nőségi különbségek következ­ményei. A mennyiségi viszony az egységben, az ellentétek ösz- szefüggésében, a tézis, vagy az antitézis egymáshoz való vi­szonylagos nagyságát határozza meg. Az egység az anyagi léte­zés egészének mindig egy meg­határozott véges része és éppen ezért, a benne lévő ellentétek s ezek változásai a vizsgálatban mennyiségileg is kimutathatók. Ezzel szemben az ellentétek egymáshoz viszonyított nagysá­gának mennyiségi változása, a tézis és az antitézis hatalmi vi­szonyának az eltolódását mu­tatja ki. A tézis és az antitézis küzdelmében az egyiknek a má­sik rovására beállott mennyisé­gi változása, az egység ellenté­tei összefüggésének a változása, így tehát az ellentétek küzdel­me az ellentétek összefüggésé­nek változásából, azaz mennyi­ségi állapotaik hullámzásából áll. Az egység dialektikus fejlő­désének első szakasza, az anti­tézis mennyiségi előretörésének ez a folyamata szükségszerűen az ellentétek egyre fokozódó éleződését vonja maga után. Ez lényegileg a fejlődésnek úgyne­vezett evolúciós szakasza. Az evolúció mindaddig lehetséges, amig az antitézis mennyiségi gyarapodása az egység dialekti­kus egyensúlyának fölborulását LONDON, (ONA) — Huszon­négy lengyel zsidó katona és három matróz, akiket tavaly télen börtönre Ítéltek a lengyel hadseregből való szökés miatt, amnesztiát kaptak és angol szénbányákba mentek dolgozni. A katonák és matrózok erős antiszemitizmus miatt szöktek meg a lengyel hadseregből. Azt kérték, hogy helyezzék át őket az angol hadseregbe és mikor ezt a kérésüket az angolok meg­tagadták, valamennyien a szén­bányákban jelentkeztek, miu­tán ügy érezték, hogy ez a leg­hasznosabb munka, amit elvé­gezhetnek a közös ellenség el­len. A Kossuth rádió szerint Bu­dapesten a Stefánia utón egy súlyosan sebesült ember feküdt a járda mentén és kiabált se­gítségért. Amikor a járókelők hozzámentek, látták, hogy a nyilaskereszt jelvényt viseli. Erre mindenki otthagyta és még csak arra sem érdemesí­tették, hogy a rendőrséget ér­tesítették volna. A nyilaskeresz­tes ott pusztult el, ahol megse- besült, vagy megsebesítették. Ez az eset jellemzi Budapest népének az érzésvilágát. Az egyesült hadvezetőség na­ponként leadja a magyaroknak a londoni Magyar Nemzeti Ta­nács rádió felhívásait, amelyben szabotálásra és általában a né­metek és a Horthy kormány el­leni ellenállásra szólítják fel a magyarokat. Ez a magyar ta­nács Károlyi Mihály vezetése alatt működik. IGY IS Jó MOSCOW, (ONA) — Itteni jelentések szerint Ivan Cher- niakhovsky tábornok, a harma­dik fehér-orosz hadsereg pa­rancsnoka, amely már Németor­szág kapuit döngeti, nem zsidó származású, amint azt általá­ban az újságok Írták. Itteni körökben azt hiszik hogy a tábornok nevét össze­cserélték Mikhail Cherniavsky tábornok nevével, aki ismert tank-szakértő és egy csapattes­tet vezényel a második balti fronton. Mikhail Cherniavsky zsidó származású. Anthony Eden, angol külügy­miniszter egyik utóbbi beszédé­ben mondta, hogy a sors iróni­ája az, hogy valószínűleg egy zsidó származású orosz tábor­nok lesz az első, aki Németor­szág földjére lép és Gherniak- hovsky tábornok nevét említet­te, akinek hadserege Kelet Po­roszország határán áll, készen Németország inváziójára. A csehszlovák kormány pre­cedenst alkotott ma a menekült kormányok számára azzal, hogy kinevezett egy külön tisztvise­lőt a zsidók rehabilitációjával összefüggő ügyek intézésére a felszabadítandó Csehszlovákiá­ban. A feladattal Dr. Rosenberg Izidort bizták meg, aki a cseh­szlovák minisztériumnak tiszt­viselője és egyben alelnöke a csehszlovákiai zsidó tanácsnak. Dr. Rosenberg és a delegáció többi tagja rövidesen Oroszor­szágba fognak utazni. RÓMA, (ONA) — Sir Clif­ford Heathecote-Smith, a mene­kültek kormányközi bizottságá­nak olaszországi képviselője ma közölte az olasz kormánynak azt az elhatározását, hogy kész olasz állampolgárságot adni mindazon hontalan menekültek­nek, akiket erre a bizottság elő­terjeszt. Az angol diplomata szerint 15-20 millió menekült van Euró­pában, ezek között 1-2 millió lesz hontalan. Megdicsérte az olasz kormányt emberies maga­tartásáért, amellyel hozzájárult a probléma megoldásához. Olaszország felszabadított ré­szében körülbelül négyezer hon­talan menekült van jelenleg, ezek között 2-3 ezer zsidó. A menekültek ügyeit kezelő tisztviselők azonban kételked­nek abban, hogy a hontalanok nagyobb tömegei elfogadják az olasz kormány ajánlatát, tekin­tettel arra az általános véle­ményre, hogy az élet a követ­kező években igen nehéz lesz Olaszországban és idegeneknek óriási nehézségeik lesznek, ha egzisztenciát akarnak teremteni maguknak. Mindazonáltal, az olasz kor­mány ajánlatát fontosnak te­kintik, mint egy precedenst más országok számára, ahol na­gyobb számmal élnek hontalan menekültek és ahol a gazdasági feltételek kedvezőbbek a mene­kültek letelepedésére. AZ OLASZOK AJÁNLATA "Szervezés" — "Nevelés" — "Felszabadulás" ^ W * W Az Ipari Forradalmárok Szentháromsága W * W

Next

/
Thumbnails
Contents