Bérmunkás, 1944. július-december (32. évfolyam, 1326-1352. szám)

1944-09-16 / 1337. szám

1944. szeptember 16. BÉRMUNKÁS 5 oldal AMIT NEM HAGYHATUNK SZÓNÉLKÜL ___CS. . Ő MEGJEGYZÉSEI EGYÜTT A VÉKSŐKIG A szövetségesek mindenütt maguk előtt kergetik a futó ná­cikat, Franciaország, Belgium, Hollandia felszabadítva a négy éves náci iga alól. Románia, Bulgária megadta magát és si­etve támadta hátba a tegnapi szövetségesét. Szlovákia for­rong, lázad, a Vörös Hadsereg a “szent” német földön harcol, inog, mozog minden csak egy szilárd pont áll rendületlenül Hitler mellett, ez a magyar kor­mány Horthyval az élen. Ke­mény hangú nyilatkozatba je­lentették be, hogy Magyaror­szág a végső pontig ki fog tar­tani a nagy szövetségese Né­metország mellett. Persze mikor ezek a hűsége­sen, a magyar nép utolsó csep véréig kitartó bitangok nyilat­koznak Magyarország nevében, nem mondják meg, hogy felha­talmazás nélkül beszélnek a nép nevében, mert elképzelhetetlen az, még ha a jelek azt mutatják is ,hogy a szerencsétlen, elnyo­mott magyar népet annyira le- igázták, elnyomoritották, hogy még akkor sem lázad fel, ami­kor valósággal kiakarják irta­ni, hitvány uraik védelmében. Kezdjük szégyelni magunkat, hogy amikor minden náció ar­ra igyekszik, hogy szabaduljon a náci iga alól, csak a magyar nép az,( amely nem csak bár­gyún tiiri ezt ,hanem még vágó­hídra is viteti magát azért, hógy örökös szolgaságba sü- lyedjen. A magyar urak propaganda szervezete 25 éven keresztül azt rágta a magyar nép agyába, hogy minden baj és nyomorú­ság szülőanyja Trianon, ha va­laki arról beszélt, hogy Trianon előtt is ebsorban élt a nép, an­nak torkára forrasztották a szót. Ébredők .leventék, vitézek és számos terror alakulat “át­nevelte” a magyar népet, min­dent csak Trianonon keresztül látott, ránevelték, hogy Horthy az “országszerző”, Hitler-Mus­solini a nagy pártfogó, nem csak otthon, hanem itt is igy ment a nevelés. Az újságok, pa­pok és egyleti basák Horthy kultuszt neveltek bele az ame­rikai magyarságba, amellyel el­felejtették azt, hogy őket nem Trianon, hanem az éhség és a szolgaság korbácsa kergette ki a szülőföldről. Amig Magyarországon még temetői csend van, itt már a Horthy fullajtárok érzik a dög­szagot, már lemerik írni, hogy Magyarországra Mohácsnál na­gyobb katasztrófa oka Horthy és a magyar uralkodó osztály volt. Csak még egy pár levitéz- lett Horthy csatlós tart ki ren­dületlenül azon egyszerű oknál fogva, amely az árulásban oly gyakorlott uralkodó osztályt ar­ra készteti, hogy Hitlerékkel együtt akarjon megdögleni. Horthy-Hitler .“az Utolsó csep vérig” elméletnek a magyaráza­ta az, hogy ez a banda, amely Német és Magyarországot ma uralja, annyi és oly rettenetes bűnöket követett el, amelyért jól tudják nincs s nem lehet ir­galom a számukra. A rablás, gyilkosság, utonállás, csalás, lo­pásnak nincs az a formája, me­lyet ennek a két bandafőnök­nek a bitangjai el nem követ­tek. Az ő elméletük a Diliinger elmélet, amely jól tudta, hogy a gyilkosságaiért meg kell la- kolnia, a halál tudata veszítet­te ezt a banditát, ki amikör csak módja volt, belemart az üldözőibe. * A magyar urak is érzik a vesztüket, habzó szájjal mene­külnének, de nincs kiút, tehát vissza harapnak, remélve, hogy talán kitudnak csikarni a győz­tesektől annyit, hogy a hitvány életüket megmenthessék. Ezért a reményért küldik a vágóhid­ra a magyar népet, amely megy a biztos pusztulásbá, holott sok­kal kevesebb áldozattal megsza­badulhatna igaz ellenségeitől, az elnyomó magyar úri bitangok­tól. Talán csak még él Dózsa szel­leme és fel fog lángolni, hogy megtisztítsa a magyar népet az évezredes elnyomóitól és előse­gíti, hogy Horthyék együtt pusztuljanak; Hitlerrel. MUNKÁRA! Véget ért az országos érte­kezlet, a delegátusok már haza érkeztek és beszámolnak arról, hogy soha erősebb, magasabb nívójú és harcosabb nem volt a Bérmunkás, mint ma, amikor arra a legnagyobb szüksége van a magyar munkásoknak. El­mondhatják azt is, hogy soha egységesebb nem volt a Bér­munkás tábora mint ma, ami­kor egy kézfelemeléssel egyszer és mindenkorra elintézte az úgynevezett ellenzék kérdését, amikor rájuk sütötte a hazug­ság bélyegét, egyben ezzel azt is kimondotta, hogy a rombo­lókkal ezentúl semmiféle tár­gyalása nincs, többé egy pilla­natra sem hajlandó az idejét a velük való vitára fordítani, még akkor sem, ha ezt felsőbb fóru­mokkal akarja is kikényszeríte­ni. De a jól elvégzett munka nem azt jelenti, hogy most egy nagy pihenést vegyünk, hanem azt, hogy fokozott mértékben kell folytatni azt a nagy mun­kát, amelynek az elvégzésére vállalkoztunk. Ma, amikor a nácizmus európai frontja ösz- szeomlott, fokozottabban kell figyelembe venni azt a veszélyt, amelyre a Bérmunkás állandó­an rámutatott és ez az, hogy nem csak az európai nácizmus létezik, hanem itt, ebben az or­szágban is egy növekedő náci veszély fenyegeti Amerika mun­I kásságát, amelyről számos na- | gyón figyelemre méltó példát maguk a delegátusok említet­tek fel. Az ipari életben a háború vé­gével nagyon kemény harcokra van kilátás. Az ipar urai az “át- szerelési” időt kívánják felhasz­nálni arra, hogy megszabadul­janak ha lehet az unionoktól, de minden esetre a baloldali munkásoktól. Ezekben a har­cokban nekünk, nagyon aktivan kell résztvennünk. Az eljövendő európai társa­dalmi változások, erős kihatás­sal lesznek az amerikai viszo­nyokra is, kell, hogy nyitott szemmel vizsgáljuk azokat, kü­lönösen a magyar nép harcát és értelmesen továbbítsuk azt az itteni magyarsághoz. A hadi ipari termelés csök­kenésével, a munkástársak fel­szabadulnak a folytonos robot alól, akkor több idejük lesz ar­ra, hogy újra a régi szorgalom­mal és szeretettel fogjanak hoz­zá a Bérmunkás terjesztéséhez, melynek lehetőségét a háborús vesztességek, a világ eseményei és a Bérmunkás változatlan osztály harcos álláspontja nagy­ban előkészítette. Ha minden munkástárs meg­teszi a kötelességét, akkor a jövő évben tartandó országos értekezlet még kedvezőbb kö­rülmények között fog lefolyni. EGYSÉG! örömsikoly hangzik végig az amerikai magyar berkekben, si­került egy nevezőre hozni, egy táborba terelni, ha nem is az amerikai magyarságot, de lega­lább az amerikai magyar vezé­reket, megszületett a legkülön­bözőbb magyar alakulatok kö­zött az egységfront. Kezdve a szélső reakciós Amerikai Szövetségtől, egészen a kommunisták uralta alakula­tokig, sőt azon túl Vámbéryék- ig a tegnap Horthy legényei — általuk “moszkvai fiuk” “cseh bérencek”-nek nevezettek, egy­ségesen hívták fel a magyar népet, hogy a többi népek pél­dáját követve, lázadjon fel a német uralom ellen. Ez az amit már számtalan­szor megirtunk. Az egység­frontba csak a baloldali csopor­tosulások azok, amelyek célki­tűzéseiket kénytelenek feladni, vagy megváltoztatni. A balolda­li alakulatok, hogy a nevük együtt szerepelhessen az Ame­rikai Szövetség, a Verhovay, Református, Katholikus stb. szövetségekkel, belenyugodtak abba, hogy a felhívásukba ne legyen megemlítve Horthy és a vele egyhuron pendülő magyar uralkodó osztály. Csak a német ellen lázadjon, de a német ná­cik iránti loyalitásra Horthy csendőrei, terror szervezetei kényszerítik a magyar népet, az ilyen egységfront csak meg­ölő je, meggátoló ja minden eré­lyes akciónak, csak az esetleg már készülő lázadás megzavará­sára alkalmas. Csodálatos vaksággal vannak megverve a mi balszárnyi poli­tikusaink. Károlyiék londoni magyar csoportosulása ismétel­ten leszögezték, hogy nem haj­landók együttműködni Horthy sülyedő hajójáról az utolsó pil­lanatban elmenekülő patká­nyokkal. A moszkvai Pravda, csak a napokban irta meg, hogy Horthyval szóba állni nem sza­bad. Ezzel szemben az itteni alakulatok, most egységfontos­kodnak a menekülő patkányok­kal ,amikor az egész ronda Horthy hajó elsülyedése csak napok kérdése, amikor a Vörös Hadsereg 200 mérföldre van Budapesttől. A küldött felhívásnak a ha­tása a nullával egyenlő, belőle csak a Kerekeséknek, a Cher- nitzkyéknek van hasznuk, mert egyrészt ők kaptak egy erkölcsi bizonyítványt Amerika felé és majd tovább cipelik magukkal a baloldalt a magyar urak mentésére, az uj revíziós komé­diára, holott most a baloldal egyedül állva, sokkal hatásosab­ban dolgozhatna úgy Magyar- ország, mint az amerikai ma­gyarság felé, ha megtartja azt a náci ellenes felfogását, hogy a náci-fasizmus terén semmi különbség nincs Horthy vagy Hitler között, tehát egyformán megérettek a kipusztitásra. Még a háborúnak is vége lesz, de képzeljük magunkat azon katona helyzetébe, aki több le­ánynak házasságot Ígért és most haza engedik. A National Association of Manufacturers szónokai azt ál­lítják, hogy ők nem ellenzik az olyan uniót, amely helyesen van irányítva, amire Peter Dunn, humorista megjegyzi: “Nem szabad sztrájkolni, sem­miféle egyezmény, semmi bér­skála, kevés fizetés, kevés tag­ság”. Még a polgári lapok is kigu- nyolják és elitélik, hogy most, amikor milliók halnak meg a harctereken, amikor a kórházak túlzsúfolva vannak, az angol hercegecske Prince of Whales, felesége Wally, 10 szobát fog­lalt le a kórházban, hogy a vak­bél operációt rajta végrehajt­sák. A Bérmunkás Női Gár­dába befizettek 1944-45-re befizettek: Bischof József né, Akron «#2.00 Deák Jánosné, Akron ....... 4.00 özv. Farkas Imréné, Akron 5.00 ifj. Farkas Imréné, Akron 4.00 Feczkó Jánosné, New Y... 2.00 Fodor J.-né, Cuyahoga .... 5.00 Ganch L.-né, Carolina ......12.00 Kern Péterné, Akron ....... 4.00 Kollár József né, Cleveland 2.00 Kucher Andrásné, Pittsb. 4.00 Lefkovits Lajosné, Clev. .. 2.00 Mary Mayer, Phila ........... 2.00 Schwindt Gy.-né, Canton 12.00 Udvarnoky K.-né, Flint .... 5.00 Visi Istvánná, Detroit .... 2.00 Vizi József né, Akron ....... 6.00 Zára Jánosné, Chicago .... 3.00 IPARI DEMOKRÁCIA IPARI SZABADSÁGOT JELENT Az Ipari Szabadság záloga a bérrendszer megszüntetése

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents