Bérmunkás, 1944. július-december (32. évfolyam, 1326-1352. szám)
1944-09-02 / 1335. szám
BÉRMUNKÁS 1944. szeptember 2. 8 oldal A háború utáni bevándorlás kérdése Amikor a háborúnak vége lesz, sokmillió európai fog reménykedve sóvárogni Amerika felé. Nemcsak közvetlen anyagi segítséget fognak várni ettől az országtól, hanem igen sokan lesznek, akik majd itt szeretnének uj hazát találni. Amerika háború utáni bevándorlási politikája körül máris csoportosulnak és kialakulnak az ellentétek. Vannak, akik a jelenlegi kvótatörvény megszigorítását követelik, viszont külföldi milliókról tudjuk, hogy kopogtatni szeretnének aj iáinkon, hogy beengedjük őket a szabadság hazájába. Bizonyos, hogy a bevándorlási törvények lényeges változást fognak szenvedni a háború után. Vagy liberálisabb irányzat fog bekövetkezni — legalább is bizonyos csoportokkal szemben, — vagy pedig könyörtelenül meg fogják szigorítani a kvótatörvényt. Több politikai csoport máris a drasztikus szigortást követeli, sőt a bevándorlás teljes beszüntetését, a háborút követő legközelebbi időkre. Az Immigration és Naturalization Service legutolsó havi jelentésében E. P. Hutchinson tollából a vitás kérdéseket szellőztető cikk jelent meg. Közvetlenül az első világháború után, az Európába vissza- vándorló tömegek felülmúlták azok számát, akik Amerikába kívánkoztak. 1919-ben havonta átlag 20,000 emberrel több kivándorló akadt, mint bevándorló. Az arány azonban igen hamar megfordult és már egy évvel későbben a new yorki bevándorlási biztos azt jelentette, hogy 4-5 millió európai szeretne Amerikába eljutni. Mások még jóban eltúlozták a dolgot és egyes hisztérikus lapok arról Írtak, hogy 25 millió munkás készül Európából Amerikába hajózni. Az amerikai munkásvezérek megdöbbentek. Az American Legion követelte, hogy a bevándorlást teljesen beszüntessék. Más szervezetek a bevándorlás korlátozását javasolták. Ezek az agitációk eredményezték az 1921-es és 1924-es kvóta-törvények beiktatását. A jelen háború után a helyzet más lesz, mert a fennálló kvóta-törvények minden na- gyobbszabásu bevándorlást kizárnak. Ennek ellenére bizonyos, hogy a kvóták megváltoztatására igen nagy erők fognak gyomást gyakorolni. Bizonyos csoportok kvótájának leszállítását, más csoportok kvótájának a felemelését fogják külömböző érdekcsoportok követelni. Az erők csoportosulására fényt vetett a kínai faj kizárásáról szóló törvény megváltoztatása körül nemrégen lefolytatott vita. De még tulkorai volna jóslásokba bocsátkozni, hogy vájjon a bebocsátandó idegenek száma kevesebb, vagy több lesz-e? Ha a belföldi politikai helyzetet tartjuk szemünk előtt, akkor inkább a korlátozásban kell hinnünk. Elsősorban a leszerelő amerikai katonákat kell munkával ellátni, azután az amerikai munkást kell a külföldi verseny ellen megvédeni. A bérek fen- tartása és az életnívó biztosítása érdekében a bevándorlás korlátozása szükségesnek látszik. Félő, hogy azoknak a csoportoknak a nyomása, akik a kérdés gazdasági oldalától eltekintve “Amerika az amerikaiaké” jelszóval kívánják az idegenek kizárását, — a háború után erősbbödni fog. A kérdés eldöntése mégis legnagyobb részben attól függ, hogy milyen siker7 rel leszünk képesek a háborús gazdálkodásból a békegazdálkodásra áttérni. Ha munkanélküliség állna be — akár csak rövid időre is — a bevándorlási törvények megszigorítása elkerülhetetlen lesz. A megszorítást követelő csoportok — a kongresszusban és az országban egyaránt — már szervezkedni kezdenek. Az American Legion már követeli, hogy a bevándorlást teljesen szüntessék be a háború után, mindaddig, amig a munkanélküliek száma egy millió alá nem esik. A “Veterans of Foreign Wars” tiltakozik a bevándorlási törvények minden liberalizálása ellen. Viszont számos törvényjavaslat fekszik máris a kong-1 resszus előtt, amelyek valamilyen fajta megszorítást céloznak. , Bár sok érv védi a korlátozók álláspontját, a liberálisabb felfogás mellett — legalább is egyes csoportokra nézve — hathatós argumentumok sorakoztathatok fel. Elsősorban humánus szempontok jönnek tekintetbe: a háború áldozatainak, a hontalanok és nincstelenek megsegítése, a szüleiktől végleg elszakadt, vagy árva gyermekek felkarolása. Másodsorban politikai szempontokat kell szem előtt tartanunk : szövetségeseink előnyösebb elbírálását. (A kínaiakat kizáró törvényt is liberalizálták.) Harmadszor lehetséges, hogy a háború vége felé, vagy a béketárgyalásoknál bizonyos erkölcsi vagy jogi kötelezettségeket kell majd elvállalnunk a bevándorlás terén. Negyedszer azt is tekintetbe kell vennünk, hogy egy maradandó, békés világrend csak nemzetközi együttműködéssel érhető el, amelyben a népek vándorlásának mesterséges akadályai alig elképzelhetők. Éles összeütközésekre számíthatunk, ha a két tábor összeméri az erejét és nagy elfogulatlanságra lesz szükség, hogy a helyes megoldást eltaláljuk. Common Council. DIALEKTIKA Irta: LAJER JÓZSEF lyen fejlődésen ment keresztül, mint minden más létező dolog, így válik nyilvánvalóvá, hogy a fogalmak helyes értékelését és átértékelését is csak a proletá- riátus filozófiája: a dialektikus materializmus végezheti el. A legjobban szükségesek az ily fogalmak étértékelései, mint pl. Isten, Szabadság, örökkévalóság, Végtelenség, stb. melyekről Kant őszintén bevallotta, hogy róluk “nem tudhatunk semmi bizonyosat”. A logikus gondolkozási törvényszerűségek értékes elemeinek kiválogatása és átültetése a dialektikus gondolkozás törvényszerűségeibe pedig oly munka, amelybe a polgári filozófia egyszerűen belé sem foghat. így a filozófia betölti hivatását és mint elkülönült, a többi tudományok fölött álló, önálló tudomány megszűnik. Tartalma és eredményei azonban továbbélnek a többi tudományokban és keresztülhuzódnak rajtuk, mint egy rendszerező és összekötő kapocs és mint világnézet. Pontosan úgy, amint Engels mondotta: “Ez már nem is filozófia, hanem világnézet, amelynek nem külön a filozófiában, hanem a valóságos tudományokban kell érvényesülnie.” A filozófia itt tehát meg van “szüntetve”, azaz éppenannyira “túlhaladva”, mint “fönntartva, túlhaladva alakja szempontjából, de valóságos tartalma fönn van tartva”. (Engels: Antidühring, 134. o.) Mindezek után vegyük sorra a dialeka többi tulajdonságait és törvényszerűségeit. AZ ELLENTÉTEK AZONOSSÁGA A dialektika első törvénye az ellentétek azonossága. A lét minden jelensége dialektikus egységet képez. Az anyagi létezés legkisebb egységétől — az atomtól kezdve egészen a végtelen nagy természetig — minden dolog az ellentétek ösz- szefüggését, azaz ezek egységét képezi. Az egységben rejlő ellentétek összefüggései alkotják a dolgok dialektikus feszültségét, vagyis a dialektikus szerkezetét. Az egységek dialektikus ellentétei azonban nem álló, egymást kizáró, egymást rideg merevséggel, elutasító, elszigetelt ellentéteket jelentenek. Ellenkezőleg, mozgó, egymásba átmenő, kölcsönhatásban, küzdelemben lévő, egymást átható ellentétes összefüggést alkotnak. Az ellentétek csupán az egység két végpontját, azaz ugyanannak a dolognak két oldalát jelentik. Az egység ellentétei éppen ezért nemcsak ellentétesek egymással, hanem ugyanakkor azonosak is egymással. Mivel pedig áthatják egymást, átmennek egymásba és ezen kölcsönhatás következtében jön létre az egység átalakulása, az ellentétek azonosságának fölismerése különösképpen fontos jelentőséggel bir, mert ennek következtében az egységet nemcsak önmagával ellentétesnek, hanem ellentétének azonossága következtében önmagával azonosnak is kell tartanunk. így tehát a logika első alaptörvénye: minden dolog csak önmagával azonos — félig igaz. Itt a magyarázata annak, miért ismerhetünk meg a logikával mindig csak féligazságokat. Bár ezek a “féligazságok” egyúttal a logikának bizonyosfoku hasznosságát is kétségtelenné teszik. (Folytatás) Bourke White irta: A könyöradomány átkozott, mert megerősíti az adakozót, lealázza a kérőt. Több kárt csinál annak aki arra rászorul, mint annak aki adakozik. Az ilyen örömmel veti magát alá a kizsákmányolásnak, hogy megszabaduljon ezen lealáztatástól. Az időjárás fegyverét annak a légrétegnek a viselkedése kovácsolja, amely a földet vékony rétegben átfogja. A folyton Változó légáramlatok forróságot hoznak a trópusokból, zúzmarát az északi sarkról, esőt és havat a óceánokból kipárolgó nedvességből; ezek okozzák a vihart és a szélcsendet. A románok egy ügyes sakk- hüzással Magyarországot tették meg baleknak. Kinyitották az utat az orosz medve részére, hogy megölelgethesse Horthy- ékat. (A jelen világháború előkészítésének idején, a már tuságo- san izgalmas 1937-ben, “Dialektika” címmel egy kis füzet látott napvilágot Budapesten. A szerzője és kia'dója Lajer József, aki ezt a nagyon elvont tárgyat népszerű módon, könnyen érthetővé teszi. A “Dialektika” eredetileg a gondolkodásnak, okoskodásnak és vitatkozásnak bizonyos módját jelentette. Később azonban Kant és Hegel bölcsészek már tágabb értelmet adtak neki. Marx Károly még tovább fejlesztette ezt az irányt úgy, hogy ő utána már “dialektika” az emberi társadalmi fejlődés törvényeinek összességévé lett. E kis füzet gondos tanulmányozása nemcsak a társadalmi rendszerek törvényszerű változásait teszik értehtővé számunkra, de napjaink jelszavait is, úgy a reakciósakat, mint a radikális irányt jelzőket, könnyebben tudjuk megérteni és értékelni — Szerk.) (Folytatás) * Fogalom alatt a polgári filozófia olyan értelemegységet gondol, amely önmagától létezik. Tehát abszolút értékkel bir és az emberi gondolkozástól teljesen független valóság. Lényegileg az Eszmékhez, vagy az Ideákhoz hasonlatos valaminek tartják. A fogalmak összessége alatt általában a Logika tartalmát értik. így aztán fölfogásuk szerint a: “fogalom tartalmához nem tartozik sem az, hogy gondoltatik, sem pedig, hogy nem gondoltatik. Ezért a fogalom nem sokszorozódik, ha akárhány lény gondolja is.” Ezért a fogalmak náluk önálló realitással bírnak és a filozófiát meghatározzák úgy is, hogy: “a filozófia a fogalom tudománya.” Márpedig a fogalmak nemhogy függetlenek volnának a gondolkozástól, hanem a legfinomabb termékei, asztrakciói. Éppen ezért a gondolkozás fejlődésével és változásával együtt fejlődnek, változnak és bővülnek a fogalmak is. Erre a legjobb példát éppen a dialektika fogalma nyújtja, amelyről az első fejezetben kimutattuk, mi-
