Bérmunkás, 1944. július-december (32. évfolyam, 1326-1352. szám)

1944-09-02 / 1335. szám

4 oldal BÉRMUNKÁS 1944. szeptember 2. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARAIN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre .......................$2.00 One Year .......................$2.00 Félévre .......«................. 1-00 Six Months ................... 1.00 Egyes szám ára ......... 5c Single Copy .................... 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ............... 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, ___________Ohio under the Act of March, 3, 1879.___________ Alájegyzett cikkek a szerzők véleményét fejezik ki és közlésük még nem jelenti azt, hogy az ily vélemények egyben azonosak a Bérmunkás hivatalos felfogásával. Published Weekly by the BÉRMUNKÁS PRESS COMMITTEE-<«®»°42 dél és még sok másnak, akik Horthy Miklóssal egyetemben felelősek Magyarország romlásba viteléért. Egyideig ellenszenvvel néztük ezen életrajzi adatokat. Miért kell papirt és energiát pazarolni ezen véreskezü, szennyalakok életrajzi adatainak gyűjtésére? — kérdeztük önkénytelenül is. Most azonban már helyeseljük a dolgot. Nagyon jó, hogy a londoni magyarok ezt a szennyes névsort összeállították. Közeleg az idő, amikor az annyit szenvedett magyar nép bíráskodni fog. _ A londoni magyarok segítettek összeállítani a vádlottak név­sorát és gaztetteik felsorolásával már a vádiratot is elkészítették. A londoni névsort bizonyára még kiegészítik majd Magyar- országon. Sőt helyénvaló lenne, ha hozzájuk csatolnák azon ame­rikai magyar vezérek neveit is, akik a Horthy véres uralom 25 éves támogatásával segédkezet nyújtottak a mai világkatasztró­fa megteremtéséhez. Mert az amerikai reakciós magyar vezérek egy jottányival sem különbek a londoni névsorban felsoroltaknál. Sőt még annyi­val bünösebbek otthoni elvbarátaiknál, hogy őket itt senki sem kényszeritette a fasizmus pestisének a szolgálatába, csak saját érzelmeiket követték, vagy ami még rosszabb, az önző haszonle­sésből a morzsákért, amiket Horhyék juttattak nekik, álltak a véres uralom szolgálatába. Ennek a fiévsornak az összeállítása természetesen az ameri­kai antifasizta magyarságra vár. Az Országos Értekezlet feladata A forradalmi ipari unionizmus magyarajku hívei, akik ezen eszme terjesztésére lapunkat, a Bérmunkást fentartják, szeptember 3-án országos értekezletre jönnek össze, hogy mér­legeljék, milyen eredménnyel szolgálták ezt az eszmét az elmúlt év alatt és hogy mit tehetnek — mit kell tenniök a közel jövjőben. Ez a konvenció még mindig a háború ideje alá esik. Azonban ma már teljesen biztonsággal mondhatjuk, hogy valóban roham­léptekkel közelgünk a fegyverszünethez, amely végetvet a világ- történelem eme legnagyobb emberirtásának. A már ötéve tartó borzalmas háború bebizonyította, hogy a fajgyűlöletet hirdető faszmus egyben a munkásság teljes leigázására is törekedett. Éppen azért lapunkban híven követtük az előző országos értekez­letek utasításait, kíméletlen harcot hirdettünk a fasizmus min­den válfaja ellen. így természetes, hogy örömmel látjuk a fasizta államok ka­tonai erőszakszervezetének elpusztítását. De ugyanakkor jól tud­juk, hogy a tengelyhatalmak^ militarista gépezetének elpusztítása még nem vet véget magának a fasizmusnak. Nem vet véget pe­dig azért, mert ennek a szennyes eszmének, amely első sorban is a munkásság végletekig menő kizsákmányolásán alapszik, igen sok hive van a győztes, úgynevezett “demokrata” államokban is. Tekintettel arra, hogy a fasizmus itteni hívei, — a munkás­ság kizsákmányolói — kezükben tartják a gazdasági hatalmat, amellyel szolgálatukba képesek álltani a sajtót, a rádiót, a szó­széket, az iskolákat, színházakat, stb., szóval a propaganda ösz- szes eszközeit, de azonkívül készen állnak a terror csaptok fel- fegyVerezésére is; az amerikai munkásságnak most még foko­zottabb eréllyel kell folytatnia a fasizmus elleni harcot. Miután a kizsákmányolás a magyarajku munkásokat is ép­pen úgy érinti mint a bármilyen származású, többi amerikai mun­kásokat és mután a fasizmus prostituáltjai a magyarajku mun­kásságot is elárasztják propagandájukkal, ezeknek leleplezése és leverése a magyarajku öntudatos munkásság kötelessége. A forradalmi ipari unionizmus magyarajku hívei eddig is igazi frontharcosai voltak a magyar osztálytudatos munkásság- nak. Ennek a konvenciónak a hivatása, hogy módozatokat talál- j jón arra, hogy ezt a harcot, — az osztályharcot, még hatalmasab­ban vívhassuk a jövő évben, mint bármikor is tettük. A háború befejeztével most éppen úgy, mint 1918-ban, fel­színre kerülnek a tőkés termelési rendszer ocsmányságai, ame­lyek ismerete felnyitja még azok szemeit is, akik eddig társadal­mi kérdésekkel nem törődtek. Az ilyen magyarajku munkások elérésére erős lapra van szükségünk. A konvenció feladata, hogy a Bérmunkás további megerősítéséről, fejlesztéséről gondoskod­jon. És lehet, hogy a közeljövőben éppen úgy, mint 1918 után, a munkástömegek milliói kerülnek az uccákra. Most előkészülete­ket kell tennünk arra, hogy a hasonló viszonyokat a munkásság szolidaritásának a kiépítésére és ezzel egyben a munkásosztály felszabadítására használjuk fel. A Bérmunkás Lapbizottsága. A román pálfordulás részletei (Folytatás az 1-ső oldalról) Amit jó lesz megjegyezni (gb.) A londoni magyaroktól időközönként kapunk egy an­gol nyelvű kőnyomatos értesítőt, amelyben részletesen vázolják az utóbbi idők magyarországi eseményeit, mint azt a világsajtó, vagy akár az Office of War Information hírszolgálata is teszi. Tekintettel arra, hogy most, amikor a nagy események rendkívül gyorsan követik egymást, a londoni értesítő híreit, amikorra ide­érkeznek, már részben ismertettük, részben pedig már idejét múlttá lettek, igy ebből a máskülönben érdekes hírszolgálatból eddig vajmi keveset vettünk át. Ennek a londoni értesítőnek jelentékeny részét lefoglalja a Magyarországon az utóbbi időkben felszínre vetődött kalandor­politikusok ismertetése. Akiket érdekelt, megismerhették ebből az értesítőből olyan egyének életrajzi adatait, mint Kállay Mik­lós, Imrédi Béla, Keresztes-Fisher Ferenc, Kolozsvári-Borcsa Mi- háíy, Darvas János, Milotay István, Hubay Kálmán, gróf Teleki Mihály, Sztojay Döme, Bárdossy László, Rosta Lajos, Pállfy Fi­mondják a fasizmus ellen fo­lyik és ha a háborús eszközök használata nem különbözhet a fasizta háború eszközöktől, az elvi és elméleti részének külön­böznie kellene. Sajnos, hogy ép­pen Stalinék azok, akik a hábo­rú elvi és elméleti részénél a náci-fasizta példát gyakorolják Hitlerék állítólag Erdély vissza­adását Magyarországnak adták zálogul azért, mert Horthyék hajlandók voltak az ő oldalukon háborúba lépni. Most pedig Sta­linék a román királynak ígér­ték oda Erdélyt, amiért kilépeti a tengelyből, sőt fegyveres tá­mogatást Ígértek neki, Erdély elfoglalására. Az ilyen hitleri taktika nagyon furcsa színben tünteti föl Stalinékat, különö­sen azok előtt, akik látják azt, hogy pl. Lengyelország irányá­ban nem olyan bőkezűek a terü­let osztogatásban. Nem azért irj’uk ezt itt le, mintha nekünk nemzetközi munkásoknak fon­tos volna az, hogy hol kezdődik vagy hol végződik a magyar a román határ, csupán csak az igazság kedvéért akartuk ezt leszögezni. És nekünk az sem fontos, hogy a magyar horty-le­gények most krokodil könnye­ket hullajtanak Erdélyért. Mi csak Erdély népéért vagyunk részvéttel, akiket hol az egyik, hol a másik elfoglaló barbár hordák gyilkolnak halomra. Kétségtelen, hogy a mostani események során már Horthyék sem tarthatják sokáig magukat és jön a várva várt összeomlás. Nemsokára« leszámolásra kerül a sor a magyar náci banditák­kal, de viszont nem lehetetlen az sem, hogy valami kiegyezés féle lesz ott is, mint Romániá­ban és talán Stalin pecsétes ma­gyar királyfi fog ülni az üresen álló magyar trónra. Történelmi időket élünk, még pedig olyant, hogy a mi részünkre már ezek után nem lehet semmiféle meg­lepetés. Csak az volna az egyet­len meglepetés, ha maga a mun­kásnép venné kezébe a saját ügyének és helyzetének az in­tézését és ebből a nyakatekert világból, egy tiszta és igazsá­gos világrendszert teremtene. Az eseményeket figyelve azt látjuk, hogy sajnos, de erre a meglepetésre még jó sokáig várnunk kell. ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nin­csen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bir. ják akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a ter­melő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. ügy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és keve­sebb kezekbeni összpontosulása a szakservezeteket (trade unions) kép­telenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osz­tálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet hogy a munkáltatókkal kö­zös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be- süntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak vala­melyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett :“Tisztességes napibért, tisztességes napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót írjuk a zászlónkra: “LE A BÉR­RENDSZERREL;’ A munkásosztály történelmi h vatása, hogy megszüntesse a bérrend­szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét épitjük a végi társadalom keretein belül.

Next

/
Thumbnails
Contents