Bérmunkás, 1944. július-december (32. évfolyam, 1326-1352. szám)
1944-08-26 / 1334. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1944. aguszutus 29. AHOGY ÉN LÁTOM...------------------ — Írja: KRÉTH — -------------------7 éves volt, amikor elevenen el- j égették. Hiába kiabálta sze- i gény: “Mama! Mama!” Az anyja nem hallotta, mert már az előző nap kivégezték. De meghallotta a másik anyja, Oroszország és ez soha el nem fogja felejteni ennek a gyereknek, meg a többieknek halálkiáltásait. Dr. Druskin hires gyermek- orvos volt. ötven éves prakszi- sa alatt hírnévre tett szert a Crimea környezetben. A németek megölték ezt a hires öreg orvost s száz és száz élő gyermeket temettek el vele. Megcsonkított testeiket megtalálták a tömegsírban. A Dukonovo Idritsa utón feküdt Artyukhovo városka. Csak feküdt, mert ma már nincs, a németek elpusztították. És kiölték a városka összes lakóit, csak a 67 éves Sergey Stepano- vot hagyták meg, akit puskatussal verve kényszeritették, hogy táncoljon nekik. Mertyone Leonova kebeléről leszakították a csecsemőt és az anya szeme láttára dobták a tüzbe. Az áldozatok száma igen hosszú. Ott van közöttük az igen öreg Vera Semyonova és a 10 hónapos Maria Kuzmina, meg a hat hónapos Nikolai Ivanov is. Aki valaha megsimogatott egy csecsemő fejet, aki valaha látott keservesen siró anyát, az nem fogja elfelejteni ezt a szörnytettet. És éppen igy nem fogja elfelejteni Ekaterinopol várost sem, amelynek összes zsidó lakóit lemészárolták a németek. Csak egy Sonya nevű fiatal leányka menekült el valahogy. Sonya beszélte el, hogy amikor a 88 éves Gulikovot lelőtték és beleesett a gödörbe, az aggastyán felemelkedett és odakiáltotta a gyilkosainak: “Lőjjetek még egyszer, ti viperák, hiszen egy golyóval nem tudjátok kioltani az életemet!” KIÉGETTÉK A SZEMEIT Andrey Kolomeyetes pilóta levelet kapott a nővérétől: “Ne haragudj apusra, hogy nem ir neked,” — irta a leány, — “nem irhát, mert a németek kiégették mind a két szemét.” “De azóta”, — mondta a pilóta — “az én szemeim megélesedtek, különösen ha repülőgépet vezetek. Most már nem bújhat el előlem a német.” Kolomeyetes pilótához hasonlóan sok-sok ezer orosz katona keresi az emberirtó gonosztevőket. Maguk előtt látják a szemgolyóiktól megfosztott öreg embert s ezt a látványt nem le- he telfelejteni. Senya Deresha még csak 15 éves, de átélt oly időket, hogy öreg emberré tették. A 8000 lakosú Izyaslavl varos lakói közül csak ő és még egy másik férfi maradtak meg, a többieket a németek kiölték. Senya elmenekült s a partizánok közé jutott. Később visszatért s egyedül bolyongott a “halott városban”, kutatva szülei, testvérei, barátai holttestei után. A holttestek között kutató gyermek is olyan látvány, amit nem lehet elfelejteni. A Pitnetski környéken fekvő erdőségekben előőrseink 80 főnyi menekült csapatra akadtak. Ezek több mint két évet éltek át az erdőben rettenetes szükségletek közepette. Egy három éves lánykának fogalma sem Azzal a szocialista megállapítással kezdem soraimat, hogy : “Miközben az ember-hat a rajta kívülálló világra, azt megváltoztatja, egyben megváltoztatja a saját természetét is”. Ezen megállapítás, nagyon, de nagyon a politikusok szerepléseit és viselkedéseit tükrözi vissza. Már mondjuk a mondatnak az utolsó része, mert hatásról nem beszélhetünk akkor, amikor a politikusok jó vagy rossz, vagy bárminő cselekedeteik felett mondunk bírálatot, ők nem hatnak se a kívül, se a belülálló világra. Nevezzük ezen tettüket vagy alkalmazkodásnak, vagy viszhatás- nak. Mi-a különbség? ők mindenkor azt nézték, hogy ott lehessenek, ahol nem érvényesül az a bibliai mondás, hogy: “homlokod izzadtságával áztasd meg a mindennapi kenyeret.” Kezdjük csak ott, ahol és amikor ez az alkalmaztatási játszma elkezdődött. A tőkés termelés története a munkanélküliség leküzdésével veszi kezdetét. A puskapor általános használata feleslegessé tette a várőrséget. Ezen feleslegessé vált katonák lepték el az egész európai kontinenset. Rongyosak és éhezők ezrei vándoroltak városról városra kenyeret, munkát remélve találni valahol. Ez a lerongyolt éhes tömeg lázadásba fogott, nem tudat, hanem az ösztön vezérelte, éhséglázadás volt csupán. Nem abból a szándékból indult ki, mint ahogy ösztönszerü cselekvéseknek nincsenek előre meghatározott szándék, vagy kitűzött céljuk. Vagyis nem akartak törtévolt arról, hogy mi a ház és amikor meglátta a lovat, csodálkozva kiáltott fel. Azt a szenvedést, amin ezek a menekültek keresztülmentek, soha el nem lehet felejteni. Jól tudom, hogy a németek majd azt fogják mondani, hogy a kegyetlenségeket csak egyes kriminálisták követték el és ha megtaláljuk őket, hát adjuk meg nekik a megérdemelt büntetést. Azonban kezünkbe kerültek jelentések, amelyek mutatják, hogy a kegyetlenkedéseket felettes hatóságok rendelték el. Itt van például bizonyos Sauer nevű kapitánynak a száraz jelentése a Pinks városban tartott tömegmészárlásról: “Tizenötezer embert hajtottak a gyülekezőhelyre. A betegeket és a gyermekeket még otthon kivégezték és nem hozták ide. Ily módon 1200 egyént végeztek ki csupán a ghettőban. Azonban a jövőben az ily célból kiküldött különítmények vigyenek magukkal baltákat, mert sok ajtót és pincét zárva találtak, sőt még a padló alá is bújtak el egyesek, akiknek felfedezésére a vérebek igen jó szolgálatot adnak. Itt (Pinksben) az Ásta nevű rendőrkutya kitűnő szolgálatot nyújtott”. Nos, ha majd Berlinben leszünk, nem feledkezünk meg sem a kutyáról, sem pedig Sauer kapitányról, meg a többi vérebekről sem. nelmet csinálni, hanem csak kenyeret akartak az éhségük lecsillapítására. Hogy mégis történelem lett belőle a politikusoknak van legnagyobb közük, hisz volt már azóta nagyobb tömeg megmozdulás, még pedig éhség lázadás és a történelem még meg sem emlékszik róla. A várakba visz- szavezető utat a puskapor, mely már általánosan volt a hadászatban használatban, robbantotta szét, a várurak pedig az uj uralkodók, a burzsoák hadseregében vállaltak szolgálatot A burzsoák pedig, akik mint kezdők, nem voltak még berendezve mint ma, segély irodákkal és munkanélküli segély törvénnyel, nem bírták a lázadást leszerelni. Kenyeret kértek az éhezők, de politikai jógákkal, persze csak ígért jogokkal lettek kielégítve. A tizenhetedik században kezdődő zür-zavar. amely belenyúlt egészen a tizennyolcadik század közepéig, a társadalom egy oly csoportjának adtak életet, amely normális, vagy közepes állapotok között sohasem jöhetett volna létre. A tőkés uralomnak, mely gazdasági válsággal vette kezdetét, a gazdasági válságok adtak táplálékot és gazdasági válsággal fogja úgy érdemmel telitett, mint a szennyel díszített hivatását bevégezni. A gőz feszitó ereje, a puskapor és a betű, ez a három kulturális tényező idézte elő azon gazdasági és társadalmi zűrzavart, mely kikivánta a tőkés termelést, amely a politikusoknak még a bába szerepet se juttatta, ők csak odatolakodtak. Ma-holnap már körülbelül háromszáz éve, hogy a “politikai tudomány” specialistái a munkás és tőkés, e két történelmi osztály közti ellentéteket egyengetik és még mindég ott vannak az egyengetésnél, csak azzal a különbséggel, hogy a kezdet kezdetén, talán olyan lehetett a képlet, vagy arány 85 százalék a munkásnak és 15 a tőkésnek jutott a termelésből. Ma pedig több százados egyen- getés után az arány éppen az ellenkezője, vagyis 85 százalék a tőkésnek és 15 a munkásnak. És ha az egyengetést még tovább lesz alkalmuk végezni, a tőkést eme két számok aránytalansága fogja elpusztítani és nem a politikusok. A tőkés termelési rendszer a haláltáncot járja. A zenét a politikusok rendezésében a légi bombák dübörgése és az ágyuk morajlása, na meg a harcmezőkön elesettek halálhörgése és káromkodása szolgáltatja. Újból elérkezett annak az ideje, hogy a termelőeszközök fejlettsége kikivánja a termelés és a szétosztás formájának változását. És mit látunk, ugyan azt mint a bérrabszolga elődeink. A mentő politikusokat ő körzik és tudják legjobban, hogy ha a tőkés termelés pusztul, ők vele pusztulnak. Hogy ennek elejét tudják venni, vagy a pusztulástól a tőkés termelést megmenteni és egyúttal a cseléd elárendeltségtől is megszabadulni, tulajdon szerepet akarCLEVELANDI olvasóinkat kérjük, akik az országos értekezletre jött delegátusoknak egy vagy két éjszakára szállást tudnak adni Jelentsék azt be postán P. O. Box 3912 Sta S.S. Cleveland 20, Ohio, vagy személyesen a Bérmunkás irodájában, 8618 Buckeye Rd., amely szombaton egész nap nyitva lesz. nak vállalni az iparokban, ami ugylátszik sikerülni is fog. Hívja őket valaki? ugyebár, hogy nem, teszik ezt hivatásukhoz híven, odatolakodnak, szemtelenül. Négy évtizede már annak, hogy az IWW zászlót bontott és hirdeti a gazdasági szervezkedés szükségszerűségét, nem a politikusoknak, hanem a bérmunkásoknak és mégis a politikusok megértették, hogy a gazdasági hatalom az igazi hatalom, a bérmunkások, akik a társadalom gazdasági legfőbb tényezői, nem figyeltek fel a hivó szóra. A munka a legszentebb cselekedet és nem a politikusok fecsegése és mégis a fecsegő politikusok a tőkésekkel egyetemben, képesek a munkást, aki nélkül a civilizációnak még a legkezdetlegesebb formája sem képzelhető el, háttérben tartani. És ez mind csak azért történhetik úgy, mert a munkás a saját érdekeivel soha sem törődött. Meddig fog ez tartani ? Brazíliában a színes üvegek eladását a kormány kontrolja alá helyezték. Most már talán csak a munkásoknak fognak színes szemüvegeket eladni, hogy rózsás színben láthassák ezt a véres világot. ÉPITŐGÁRDA 1943-44. évre A. Alakszay, Los Ang...... 7.00 G. Barca, Bridgeport ......12.00 J. Bischof, Akron ........... 3.00 J. Bodnár, Bridgeport .... 5.00 J. Buzay, Cleveland .........12.00 P. Csorba, New York ....... 5.00 M. Danka, Cleveland ........12.00 L. Decsi, Akron ...............12.00 St. Detky, Phila ............... 9.00 J. Engli, Cleveland ...........12.00 J. Farkas, Akron...............12.00 L. Fishbein, New York ....12.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls 12.00 L. Fülöp, New York ....... 7.00 J. Geréb, Cleveland .........12.00 P. Hering, Buffalo ......... 6.00 J. Kollár, Cleveland ......... 9.00 E. Kovách, Cleveland ...... 6.00 J. Kozsány, Saratoga Sp. 12.00 A .Kucher, Pittsburgh ....12.00 A. Lelkó, Pittsburgh .......11.00 L. Lefkovits, Cleveland ....12.00 J. Mogor, Cleveland .........12.00 J. Munczi, Cleveland ....... 4.00 A. Molnár, Cleveland .......12.00 J. Pataky, New York .......12.00 P. Pika, Chicago ...............12.00 J. Policsányi, Triadelphia 9.00 L. Rost, Phila ................... 9.00 M. Stefankó, New York ....12.00 A. Székely, Cleveland ..... 8.00 J. Szilágyi, Cleveland ..... 6.00 J. Spisák, New York___ 2.00 G. Vaszkó, New York .... 2.00 J. Varga, Cleveland ......... 9.00 Jos. Vizi, Akron ..............12.00 J. Zára, Chicago ............ 12.00
