Bérmunkás, 1944. július-december (32. évfolyam, 1326-1352. szám)
1944-08-19 / 1333. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1944. augusztus 19. DIALEKTIKA Irta: LAJER JÓZSEF bach, 3 tétel.) Látjuk tehát, milyen jelentős szerepet játszottak a feuer- bachi elemek a dialektikus materializmus alakulásában, mely igy lényegileg a filozófia és egyéb tudományok helyes eredményeinek szintétikus összefogása, megalapozva a materialista dialektikával. Éppen úgy vannak benne kanti, hegeli, mint feuerbachi elemek. Köz- gazdasági, szociológiai, történelmi, politikai, ideológiai tudományok összefüggésének földerítő módszere. Mint világnézet és kutatási módszer minőségileg különbözik az összes többi világnézetektől és módszerektől. Magában foglalja a többiek által elért helyes eredményeket, szintétizálva, azaz meghaladott állapotban. Az eddigi eredmények alapján, mint világnézet megteremtette az összes tudományok materialista egységét és ennek következtében megoldható lett a filozófia negyedik problémája is: a tudományok rendszerezése. Megállapíthatjuk, hogy a polgári filozófia a filozófiai problémák közül mindössze csak a lét és a gondolkozás viszonyát tudta megoldani, ez a fentiekből világosan kitűnik. Ezt az eredményt is a polgári filozófia materialista iránya érte el, amely — talán éppen ezért — nem sok becsületnek örvend az időközben teljesen idealistává vált polgári tudósok világában. Szegény materializmus. Ő a polgári tudomány tragikus Hamupipőkéje. A dialektika nélkül nem tudott eléggé “érvényesülni“ a polgári világban, a dialektikával pedig megszűnt az “állampolgársága”. így, miután polgárjogától meg is fosztották, számüzöttként — a feledés homályába merült. (Folytatjuk) Középeurópai hírek (A német cenzúra következtében “Európa erődből” — minth ahogyan a németek az általuk megszállva tartott országokat elnevezték, — nagyon keveset hallunk. A hírek egy részét a semleges országokba elkerült újságok szolgáltatják, másik részét a rádió leadásokból nyerik. Van azonkívül némi “földalatti” hírszolgálat is. Az ily híreket állítólag részben titkos rádiók, részben az “erődből” kiszökött egyének révén nyerik. De bárhonnan is jönnek a hírek, ily körülmények között mindig csak bizonyos fentartással kell fogadni azokat. Az alábbiakban néhány olyan hirt hozunk, amelyekről úgy véljük, hogy olvasóinkat különösen érdeklik. — Szerk.) WASHINGTON — A németek által konrolált “Novo Vre- me” szerb újságban cikket irt a már “megtisztított” náci hadsereg vezérkari főnöke, Gude- rian generális, amelyben kicsinyíteni igyekszik a németek veszteséget a keleti (orosz) fronton. Guderian ugyan elismeri, hogy a németek nagy területeket feladtak a folyton előrenyomuló oroszoknak, de azt írja, hogy a visszavonulás ideje alatt újjászervezik a hadsereget a valóban döntő ütközetre. Ez a cikk egyben idézi azon berlini rádió leadást, amely szerint a német hadseregnek szüksége van a hátrálás által ‘nyert’ területre, ahol uj ' iramot szerezhet. Egy másik német rádió leadás megemlíti, hogy az oroszok egy helyen áttörték a német védelmi vonalat és mélyen benyúló éket vertek a német hadi állásokba. Azonban, — és ezt nyomatékosan hangsúlyozták, a német hadvezetőség kibabrált velük, mert mindkét oldalon visszavonta a német vonalat és igy az oroszoknak nem sikerült feltartani az éket. TERRORIZÁLJÁK A MAGYAROKAT WASHINGTON — a külföldre érkező magyar újságírók hírei szerint az utóbbi napokban, vagyis mióta az orosz hadsereg a Kárpátok északi lejtőjéhez ért és a légi támadások is mind gyakoribbak lesznek, Budapest utcáin naponként parádés felvonulást tartanak a magyar származású németekből alakított S.S. csapatok. Ezen felvonulások nyilvánvaló célja a város lakóinak a megrémitése és elijesztése attól, hogy bármily földalatti mozgalmat is kezdjenek. A “összetartás” cirnii lapban Fiala Ferenc szerkesztő panaszkodik, hogy Budapesten még mindig sokan nem tudják, vagy nem akarják tudni, hogy az oroszok a Kárpátok alá érkeztek. Kolozsvári-Borcsa Mihály pedig a “Függetlenség”- ben követeli, hogy most, az utolsó órákban minden politikai különbségnek el kell tűnni, mert a fegyverek ropogása közelebb és közelebbről hallatszik. RABLÓ GYÜLEKEZET WASHINGTON — A Róma városban megjelenő “It Tempo” független irányú lap most szóról szóra közli azon gyűlés jegyzőkönyvét, amelyet Mussolini és hadnagyai tartottak 1940 október 15-én és amelyen elhatározták Görögország megtámadását. Ezen a gyűlésen Mussolinin kivül résztvettek az akkori külügyminiszter, gróf Ciano, Mussolini veje, Badoglio generális, Soldu, Jacomoni, Ro- ata, Visconti Presca és a fasiz- ta párt titkára, Trombetti. Miután csak maguk voltak nem volt szükség semmiféle frázisok hangoztatására. így ebből a jegyzőkönyvből megtudja a világ, hogy azon a bizonyos napon ez a néhány rabló összeült és a legszemérmetlenebb módon tanácskozott azon, miként rabolhatják ki Görögországot. A 12 oldalra terjedő jegyzőkönyvben egyetlen szót sem látunk, amivel a támadást megokolták volna. Ellenben egészen nyiltan beszéltek, mint rablók, akik valamelyik bank kirablását tervezik meg. Még azt is szóvá tették, hogy Bulgária jóakaratát esetleg milyen konccal lehetne megnyerni. Majd kiszámították, hogy a görögöknek mennyi emberük van és milyen fölényes súllyal tudnak támadni. Ezen számítások alapján a tanácskozók úgy nyilatkoztak, hogy három hónap alatt teljesen leverik a görögöket. Az olasz fasizta hadsereg teljes tehetetlenségét mutatta az, hogy még ilyen óriási fölény dacára is képtelenek voltak a hősiesen ellenálló görögök leigázására és német segítséget kellett kérniök. Ez a jegyzőkönyv tisztán mutatja a fasizta rablóbanda erkölcstelenségét. MAGYAR GYÜMÖLCS WASHINTON — A “Svens- ka Dagbladet” nevű svéd lap szerint Magyarországon az idén jó gyümölcstermő év volt. De azonban ebből a termésből nem sok jut a magyaroknak, mert a legnagyobb részét kiszállítják Németországba, ahol “nagy szükség van a gyümölcsre”. Ezen lap szerint Németország megvette az összes magyar gyümölcstermést 150 millió német márkáért. A budapesti “Esti Újság” hire szerint csak egyedül Nagykőrösről tiz vagon kajszin barackot küldtek a németeknek. Megjegyzi ez a lap, hogy a termés olyan jó volt, hogy Nagykőrös még többet is küldhet. A németekkel kötött egyezség értelmében minden “fölösleges” élelmet Németországba szállítanak, ezzel fizetnek az ország megszállásáért. A nagyon szűkre szabott adagoláson felüli élelmet mind “fölöslegesnek” mondják és könyörtelenül elrek- virálják. A Bérmunkás Női Gárdába befizettek 1944-45-re befizettek: Bischof Józsefné, Akron .. 2.00 Deák Jánosné, Akron ..... 3.00 özv. Farkas Imréné, Akron 3.00 ifj. Farkas Imréné, Akron 3.00 Feczkó Jánosné, New Y... 2.00 Fodor J.-né, Cuyahoga .... 5.00 Kern Péterné, Akron ....... 3.00 Kollár Józsefné, Cleveland 2.00 Kucher Andrásné, Pitts. 3.00 Lefkovits Lajosné, Clev. .. 2.00 Mary Mayer, Phila ........... 2.00 Schwindt Gy.-né, Canton .. 3.00 Visi Istvánná, Detroit .... 2.00 Vizi Józsefné, Akron ....... 4.00 Zára Jánosné, Chicago _ 3.00 (A jelen világháború előkészítésének idején, a már tuságo- san izgalmas 1937-ben, “Dialektika” címmel egy kis füzet látott napvilágot Budapesten. A szerzője és kiadója Lajer József, aki ezt a nagyon elvont tárgyat népszerű módon, könnyen érthetővé teszi. A “Dialektika” eredetileg a gondolkodásnak, okoskodásnak és vitatkozásnak bizonyos módját jelentette. Később azonban Kant és Hegel bölcsészek már tágabb értelmet adtak neki. Marx • Károly még tovább fejlesztette ezt az irányt úgy, hogy ő utána már “dialektika” az emberi társadalmi fejlődés törvényeinek összességévé lett. E kis füzet gondos tanulmányozása nemcsak a társadalmi rendszerek törvényszerű változásait teszik értehtővé számunkra, de napjaink jelszavait is, úgy a reakciósakat, mint a radikális irányt jelzőket, könnyebben tudjuk megérteni és értékelni — Szerk.) (Folytatás) < Mert Feuerbach sem az ismeretelmélet, sem az ember megismerését nem tudta megoldani, bár bölcseleti kiindulópontja az ember igaz valóságáról, lényegéről szintén helyes volt, amennyiben nem az “én”-ből, hanem az “én” és “te”-ből indult ki ,mégis beleesett az idealisták nagy tévedésébe. Elitélő nyilatkozata ellenére követi az idealistákat, amikor az embert nem konkrétan, a társadalmi viszonyok által determináltan (meghatározott), hanem absztraktam elvontan — idealista módon fogta föl. Éppen ezért, akárcsak az ismeretelmélettel, úgy az emberi lényeg megismerésével sem boldogult. Az “emberi lényeget” igy határozta meg: “Az ember lényegét a közösség, az embernek az emberrel való egysége szabja meg.” Ez már Plechanov szerint is: — “nagyon határozatlan megállapítás. És itt van egyben az a határ is, amelyet Reuerbach sohasem hágott át.” (Id. műnk. 27. 0.) Marxnál pedig: “Az emberi lényeg a társadalmi viszonyok összessége.” Ez határozott és világos. így az emberi lényeg most már tisztázódott és ennek segítségével a társadalom mater rialista fölfogása is kiépülhetett. Feuerbach viszont, a maga fölfogásával társadalmi kérdésekben lényegileg idealista maradt, amit következő kijelentése is bizonyít: “viszafelé egyetértek a materialistákkal, de előre nem.” Az ismeretelméletnek és az emberi lényegnek helyes fölismerése tette világossá azután Marx előtt azt a másik fontos társadalmi törvényszerűséget, amely szerint az emberek nemcsak termékei a társadalmi viszonyoknak, hanem ügyben alakitói is. Itt ugyanazt a dialektikus kölcsönhatást találják meg, mint a fentebb említett kapitálbeli idézetben. Ezért irta Marx a feuerbachi materializmus ellen a következőket is: “A materialisztikus tanítás, hogy az emberek a körülmények és a nevelés termékei s ennélfogva a megváltozott nevelés termékei, elfelejti, hogy a körülményeket is maguk az, emberek változtatják meg és hogy a nevelőt magát is nevelni kell. így szükségképpen odajut, hogy két részre különíti el a társadalmat .amelyek közül az egyik a társadalom fölött áll. (Pl. Robert Owen.)” Majd: “A körümények megváltozásának és az emberi tevékenységnek egybeesését csak mint átformáló praxist lehet fölfogni és észszerűen magyarázni.” (FeuerNÁCI OKOSKODÁS
