Bérmunkás, 1944. július-december (32. évfolyam, 1326-1352. szám)
1944-08-19 / 1333. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1944. augusztus 19. AHOGY ÉN LÁTOM...------------------ — Írja: KRÉTH — -------------------Megint csak ott kezdem az Írásom a kezdet kezdetén: “Az emberiség története osztályharcok története és szenvedések láncolata”. A tizenhetedik század derekán, Angolország fejlett iparral rendelkezett, mint szövő-fonó és szabó, vagyis a ruhaipar, ami Cromwell kereskedelmi politikájának volt betudható. Az ő éles szeme meglátta azt, hogy Anglia hatalma és nagysága Anglián kívül keresendő. A spanyol és később a hollandusok tengeri erejének a megtörésével, egyúttal megtört a két ország hegemóniája a tengeren. A győzelem után, hogy teljesebb legyen és biztosabb, a parti hajóforgalom lebonyolításánál mellőzték a holland hajósokat és csak angol alattvalóknak adtak hajózási engedélyt. Körülbelül ugyan akkor történt, hogy XIV. Lajos francia király visszavonta a nantesi edicomot s igy ismét megkezdődött a hugenották üldözése. Eme üldözött hugenották egyike a legszorgalmasabb és legjobb iparosok voltak a francia földön. Az üldözés elől Angliába menekültek, ahol kitárt karokkal várták őket. A hugenották Angliában értékesítették az ipari ismereteiket és tőkéjükkel pedig jelentős ipart teremtettek. Manchesterben az első szövőgyárat 1641- ben ők építették és 1671-ben az első kékfestő gyárat. Később épült mások által Írországban cérnagyár, amit követett a vasgyár és igy tovább. Igaz, hogy sok bajuk volt a tudatlan tömeggel, mely többször megrohanta és szétrombolta gyárhoz hasonló nagy műhelyt, de ez mind nem akadályozta meg a szorgalmas hugenottákat a további munkálkodásban. Ezen gyárnak nevezett nagy hühe- lyekben a munka elosztás alapján folyt a termelés. Ez újabb termelési forma olyan kihatással volt a társadalom elavult intézményeire, hogy valóságos rombolást vitt végbe azok között. Az összeomlott intézmények helyét újak foglalták el. Az uj intézmények között találjuk az úgynevezett politikai intézményt, vagyis a népképviseletet is. Nem azért jött létre mert okvetlen szükséges volt, inkább ellenkezőleg, hogy az ujhetést alkotni azok miatt, akik évszázadokon keresztül a magyar kormány megtestesítői voltak. Éppen a napokban a világ legelterjedtebb és legnagyobb újságja a New York Times tett bizonyságot arról, hogy régen ismeri Magyarország középkori viszonyait, amelyek sok értékes embert kiszorítva az országból, adtak a világ haladásának, civilizációjának. Ezt tette több európai ország is, de hogy a világsajtó első oldalára került Magyarország, azért történt, mert tör- vényhatóságilag programba vették, hogy az ország félmillió lakosságát, akik zsidó felekezetije kerültek valamint azokat a más vallásuakat, akik ezeket kori prolik, akik még nem rendelkeztek azokkal a tapasztalatokkal, már mint mondjuk a jelenkor prolija és igy nem tehettek mást, minthogy elfogadják őket mint közvetítőket — milyen tévedés. A dolog úgy történhetett, hogy a munkamegosztás alapján folyó termelés által előidézett egyenlőtlenség elégedetlenséget szült, az elégedetlenség lázadásokat eredményezett. Ezen újabb fajta lázadásokat nem lehetett, már avval az eszközökkel és módszerekkel elintézni, mint a jobbágy és paraszt meg a nemes közötti egyenlőtlenséget amit a földművelés idézett elő. A kizsákmányolás eme újabb formája, amelyet a történetírók tul- szégyenletesnek tartanak az ismétléshez, sztrájkaki próbáltak a szégyenletes állapotokon javítani az újkor proletárjai. Nem a politikus békeközvetitésért lázadoztak, hanem nagyobb részesedésért és itt jöttek be Crom- wellék, nem hívta őket senki, szemtelenül odatolakodtak, intézni a közügyeket. A munka- megosztási rendszer szabályos munkaidőt követelt, hozzáfogtak a munkaidő szabályozásához és megteremtődött a törvényes munkaidő és a népképvisel- tetés. Igaz, hogy nem oly köny- nyen ment, mint ahogy leirom, harcoltak is érte, még királyt is lefejeztek, a trónról elzavarták, de a legnagyobb áldozatot mégis csak a tömeg, a munkásság hozta. A kezdet kezdetén még nem voltak pártok, hanem csak képviselők, persze nem munkás képviselő, hisz olyan nem létezik. Annyira mentek a közügyek intézésével, hogy ha kifogytak, lázadásba vitték a munkástömegeket, ami nem volt nehéz, nem az elnyomott proli szenvedései fájt volna nekik, dehogy, a kenyéradó gazdájukat ijesztgetéssel ,a nyomorgó prolit pedik a szenvedése enyhítésével, amit persze csak ígértek, bírták a hatalmuk elismeréséhez, ami mind máig sikerült. A létrejöttük ép úgy nem mondható dicsőségnek, mint az az időszak, mely a múlt és a jelenkorban elterjedt. Ott folytatták, ahol a feudális rend abbahagyta, az erőszaknál. Tettükkel vívtak ki maguknak érmegvédeni kísérlik, kiirtják, elpusztítják. Ez ellen a szégyenletes eljárás ellen emeli fel a szavát Cleveland magyarsága felekezeti különbség nélkül a most vasárnap tartandó Magyar Napon. Hisszük, hogy a behirdetett magyar szónokok az amerikai kormány barátságával való kérkedésük mellett suttyómba nem kacsintgatnak most is Horthy felé és hazug ürügyekkel nem mentik ki magukat a gylülésen való szereplésükről. Bár nekünk minden hamis diktátor és nép- bolonditóra megvan a hatásos módszerünk, de Cleveland magyarsága ma csak azt teheti, hogy vasárnap a magyar uralkodó rendszer elleni tiltakozásul megjelenik a Puritás Spring Parkban. demeket, amikor a társadalom kebelében az elégedetlenség szunnyadozott, vagy amikor normálisan folyt az élet, de abban a pillanatban, amint a társadalmi élet közönként a rendes kerékvágásból rátért a göröngyös útra, zavarodtak meg, amit úgy intéztek el, hogy a munkás milliókat egymás ellen uszították, akik egymás nyakának estek és igy intézték el a sorsukat a társadalomi életben, a politikusok nagy dicsőségére. És ezt nevezik “államháztartás vezetési tüdomány”-nak. És van egy kis igazság benne, mert a tudomány tárházában, az egyetemen, mint politikai közgazda- sági tudományt tanítják. A mérnöki, vegyészi, orvosi tudományt, mely gyakorlaton és tapasztalaton épült fel, nem pedig ráfogáson, mint a politikai tudomány, másodrendű tudománnyá sülyedt. Ez nem a politikusok vétke, inkább érdem és egyúttal szégyene az orvosi és mérnöki stb. tudományoknak, hogy ennyire engedték juttatni. Nem csak az első parancsot teljesítő rabszolga tévedésének (Vi.) A War Production Board egy havi jelentést adott ki. melyet azonnal visszavonta! Charles Wilson parancsára. Ezen jelentésből csak egy pár példány maradt meg, a többit megsemmisítették. Egy példányból Drew Pearson idézi a következőket. Hadifelszerelés itt Amerikában van elég készen, mely kilenc hónapra elegendő, összerakás alatt, egy hónapra és részekben készen van öt hónapra való. Ezen jelentés szerint egy évre és három hónapra van elegendő hadianyag és muníció készen. Nem számítva azon készletet, mely már az országon kívül és a hadi frontokon van, vagy Angliában. Ezeket részletezve: kisebb fegyverekből 5 évre elegendő van, truc- kok, tracktorok, trailerekből egy évre elegendő. Nehéz tüzérségi felszerelésből, valamint munícióból egy évre. Acél, réz és más nyersanyagokból készen van sok felesleg a raktárakban. Mindezen számítás a mai mértékben való használatra van alapozva, az az három fronton. Ezt a jelentést a W.P.B. két főhivatalnoka, Irwing Kaplan és Lewis Bassie állították ösz- sze, akik lemondtak a hivatalukról, amikor ezt a jelentést olyan gyorsan bevonták. Az igazságot eltakarják. Ez a jelentés mintegy bizonyítéka annak, hogy a nagy lapok, gyárosok hazudnak, amikor úgy akarják állandóan elhitetni a katonasággal és a közönséggel, hogy hadianyagokban hiány áll be az elszórt és kisebb sztrájkok miatt is. Ez a szervezet elleni agitáció olyan nagymértékű és hamis, hogy egy ilyen felvilágosító jelentés veszedelmes lehetne a részükre. Azért vonatták olyan gyorsan vissza. Valamint az a hat nagy társulat, amely a hadi megrendelések 50 százalékát bírják, elatudható be, hogy az “emberiség története, osztályharcok története és szenvedések láncolata”, hanem Watt, Stephenson, Siem- mens, a dinamógép feltalálója. Morse, Marconi Behring, difte- ritisz szérum feltalálója stb.-é. Az ő tévedéseiknek tudható be a legjobban. Ezen évezredes tévedést akarjuk mi, ipari unionisták jóvátenni azzal, hogy a termelést megszervezzük úgy, hogy a vezérkövetés, politikus közvetítés ismeretlen fogalommá fajuljon. Az újkor Cromwelléket a kenyéradó gazdájukkal egyetemben, egy kékzubonyba fogja bujtatni és megtanítja őket a tisztességes kenyérkeresetre. Ha ez megtörtént, uj történelem veszi kezdetét, amelynek a lapjai nem lesznek szennyel és vérrel íródva. Egy uj történelem, amelyből a fenti idézet hiányozni fog, mert nem lesznek osztályok és nem lesznek szenvedések. Munkások csatlakozzatok az ipari munkások világi szervezetéhez, az IWW-hoz és harcoljatok a gazdasági fölszabadulásért. karja takarni azt a tényt, hogy már nincsen olyan nagy szükség hadi termelésekre, hogy ne kezdhetnék meg a kőzszükség- letre való áruk termelését. Sok kisebb üzemekben a hadi termelés annyira csökkent, vagy némely esetben teljesen meg is szűnt, hogy ezek most követelik, hogy a szükségleti cikkek termelését kezdjék meg. Ugyan csak ehhez a kereskedők is csatlakoznak. De ezzel szemben ezek a nagy üzemek csak hadi felszerelések termelését akarják folytatni, ha mindjárt a tengerbe szórják is azt. Ezt csak úgy tudjuk megmagyarázni, hogy a nagytőke számit arra, hagy minél nagyobb a hiány a közszükségleti dolgokban, annál nagyobb árakat tudnak majd számítani. Valamint, ha nagy lesz a hiány és majd a háborús kényszer és Ígéretek alól felszabadult munkásság sztrájkokba lép, ezeket fogják okolni a hiány miatt és ezen nagyszerű jelszóval fogják a közönséget, de leginkább a leszerelt katonaságot a szervezett munkásság ellen uszítani. Az ilyen dolgok ismertetése nagyon fontos és a munkásságnak tudnia kell, valamint a hátramaradottakkal tudatni, hogy egy nagyon piszkos és az egész nemzetre veszedelmes, összeesküvés folyik, melynek egy nagyon fontos része ezen jelentés letagadása, visszavonása, hogy a közönség ne lássa mi megy végbe a nagyüzemek tulajdonosai és azok hűséges cselédjei között. Munkásellenes agitáció és hazugságok halmaza, mesterséges áruhiány, nagy mértékű pazarlás, hadi dolgok készítése, még ha nincs is rá szükség. Minden uj olvasó, a forradalom regrutája. Hány regrutát verbuváltál, a társadalmi forradalom Forradalmi Ipari hadseregébe? Hadi jelentés a túltermelésről
