Bérmunkás, 1944. július-december (32. évfolyam, 1326-1352. szám)

1944-08-12 / 1332. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1944. augusztus 12. DIALEKTIKA Irta: LAJER JÓZSEF JEGYEZD MEG...-----------------------Ajánlja: St. Visi, (A jelen világháború előkészítésének idején, a már tuságo- san izgalmas 1937-ben, “Dialektika” cimmel egy kis füzet látott napvilágot Budapesten. A szerzője és kiadója Lajer József, aki ezt a nagyon elvont tárgyat népszerű módon, könnyen érthetővé teszi. A “Dialektika” eredetileg a gondolkodásnak, okoskodásnak és vitatkozásnak bizonyos módját jelentette. Később azonban Kant és Hegel bölcsészek már tágabb értelmet adtak neki. Marx Károly még tovább fejlesztette ezt az irányt úgy, hogy ő utána már “dialektika” az emberi társadalmi fejlődés törvényeinek összességévé lett. E kis füzet gondos tanulmányozása nemcsak a társadalmi rendszerek törvényszerű változásait teszik értehtővé számunkra, de napjaink jelszavait is, úgy a reakciósakat, mint a radikális irányt jelzőket, könnyebben tudjuk megérteni és értékelni — Szerk.) (Folytatás) < A logika tehát, mint tudomá­nyos gondolkozási mód s vala­mint a polgári filozófia isme­retelmélete, a gondolkodás fej­lődésének dialektikája követ­keztében a dialektikába, mint magasabbrendü gondolkodási módba fejlődik. Éppen ezért az ismeretelmélet alapelve nem le­het más, mint a fejlődés általá­nos érvényű törvényének az is­merete, azaz alkalmazása, he­lyesebben megkeresése a még ismeretlen, föl nem kutatott te­rületeken. A dialektikát tehát, mint elméletet, mint gondolko­zási módot a logika szintézise­ként kell fölfognunk. Tehát az ismeretelmélet meg­oldásának alapföltétele igy a lét és a gondolkozás helyes viszo­nyának, valamit a materialista dialektikának a fölismerése. Feuerbach az előbbit ugyan he­lyesen oldotta meg, de a dialek­tika materialista alapjának el­hanyagolása következtében, to­vábbá a kanti kritikus módszer mellőzése miatt — e problémá­val már nem boldogulhatott. Ez­ért az 'ismeretelmélet megoldá­sánál Feuerbachnak csak az első lépés sikerült. Alapgondolata, mely föltétlenül helyes, az volt: “valamilyen dologról való gon­dolkozást megelőzi az érzés, az érzékelés, a szemlélet”. A szem­lélet azonban objektiven és el­vontan fogta föl s ebben rejlett végzetes hibája. Az alapgondo­lat elfogadásával irta ellene Marx az első és legfontosabb tételt: “Minden eddigi materi­alizmus főhiánya — a Feuer- bach-félét sem véve ki — az, hogy a tárgyat, a valóságot, az érzékit csak az objektum, vagy a szemlélet formájában fogja föl és nem mint emberi, érzéki tevékenység, vagyis gyakorlat formájában, nem szubjektive.” A szemléletnek ez az objektív, tárgyszerű fölfogása eredmé­nyezte azután Feuerbach részé­ről azt a helytelen következte­tést, hogy “énünk csak úgy is­meri föl a tárgyat, ha aláveti magát a tárgy hatásának”. Marxnál viszont a szemlélet ér­zéki és szubjektív emberi cse­lekvés és igy igen helyesen azt állítja, hogy “énünk úgy isme­ri föl a tárgyat, hogy a maga részéről hat reá”. Faust ezt igy fejezi ki: “Kezdetben volt a tett.” Marx tehát nem azt vi­tatta el Feuerbachtól, hogy az érzet megelőzi a gondolkozást, hanem kimutatta, hogy nem a rájuk is hat. ők azonban nem hatnak vissza a természetre át­alakító cselekvéssel, hanem csak alkalmazkodnak hozzá és igy nem is jön létre világos tuda­tuk sem a természetet, sem a tárgyakat illetőleg. A természet a külső világ hatására csak ösz­tön jön létre az élők világában. Tudat, gondolkozás, megisme­rés pedig a visszahatás termé­ke. Az ember éppen azzal lépett ki az állatvilágból, hogy az al­kalmazkodás helyett a vissza­hatást kezdte gyakorolni, mely mindig szubjektive történik, így a szemlélet, mint az emberi visszahatásnak egy speciális módja, mindig szubjektív és csak önmagában véve, csak ál­talánosságban bir, természete­sen objektivitással. Másszóval, emberi alkalmazkodás a vissza­hatásban rejlik s ennek nagy­ságát, valamint intenzitását a létért való harc szabja meg. Ez­ért Marxnál az ismeretelmélet és a történelem materialista föl­fogása teljesen egybeesik. A létért való küzdelem és a tör­ténelem tehát ismeretelméleti szempontból ugyanaz. Ezért ir­ta a “Kapital” első kötetében: “Miközben az ember hat a raj­ta kívülálló világra és azt meg­változtatja, egyben megváltoz­tatja saját természetét is.” E fölismerés rendkívüli je­lentőségéről Plechanov igy nyi­latkozott: “Ennek a gondolat­nak teljes mélysége csupán a marxista ismeretelméletnek tel­jes fényénél tárul föl. És még látni fogjuk, hogy mily szilár­dan támogatja ezt az elméletet a művelődéstörténet és többek között a nyelvtudomány is. Mindazonáltal el kell ismerni, Marx ismeretelmélete Feu- erbachénak egyenes leszárma­zottja, vagy ha úgy tetszik, lé­nyegében Feuerbach ismeretel­mélete, amelyet azonban Marx zseniálisan kimélyitett.” (Plec­hanov: A marxizmus alapprob­lémái. 19. o.) Mindezek után tisztázódott az ismeretelmélet problémája. A megismerés tehát szubjektív módon jön létre és szubjektív utón válik objektiv igazsággá (azaz: szubjektiven — objek­tiv). Plechanov azonban az is­meretelmélet megoldásában a valóságnál nagyobb jelentősé­get tulajdonit Feuerbachnak. (Folytatjuk) tárgy hatására jön létre az is­meret, hanem fordítva, tárgy­ra való visszahatás következté­ben. Ezt semmi sem igazolja jobban, mint az állatvilág. A természet, a külső környezet Minden uj olvasó, a forrada­lom regrutája. Hány regrutát verbuváltál, a társadalmi forra­dalom Forradalmi Ipari hadse­regébe? Ugylátszik a nácik veresége nagyon közeli dolog lehet. Már a törökök is hadatüzentek ne­kik. Eric Johnson a nagy kapita­lista vezér, annyit beismer, hogy az oroszok akarják és sze­retik a szocializmust. Tehát az mind csak hazugság, hogy csakis a terror bírta eddig ot­tan fentartani, a népre ráerő­szakolni a bolsevizmust. A náci vezérek is már csak a csodától várják a győzelmet. Ez csak azt bizonyítja, hogy mi­lyen gyerekes észjárásuk van. Még csodákban is hisznek. A tanítási rendszer egy for­ma, melybe beleöntik a fiatal­ság agy velejét és olyanná for­málják, amilyen a forma. Ha háborús a forma, háborús a fi­atalság. Legtöbb esetben még a munkásság agy velejét is a kapitalista formába öntik bele. Ha a Hitler ellen elkövetett merénylet csak megtévesztő propaganda lett volna is, d( még is megijesztette a nácika- még itt Amerikában is, meny­nyivel inkább azokat, akik a harcmezőn vannak. A legújabb találós,, kérdés : Mi van Jugoszláviában? Köztár­saság-e vagy királyság? Ezt még az angol-amerikai külügyi minisztérium sem igen tudja megfejteni. Gerald K. Smith támogatását a republikánusok visszautasítot­ták. Erre önön magát nevezte ki elnökjelöltnek és Brickert elég fasiztának tartotta az al­elnöki jelölésre. A kutyákat is lehet barátok­ká, vagy ellenségekké nevein:. Úgyszintén vadakká is. Ez áll az emberiségre is. A japánokra azt mondják, hogy rövidlátók. Talán éppen az ellenkezője az igaz, olyan messze előre néztek, hogy meg sem látták a hatalmas amerikai hajó és repülő rajt. A “fáktól nem látták az erdőt”. Legtöbb a száműzött kormá­nyokból, száműzve maradnak a háború után is. Se a görög, ju­goszláv, lengyel nép nem akar­ja őket haza. Ugylátszik job­ban meg vannak a régi kormá­nyok nélkül, mint velük. Ma sokat beszélnek, szónokol­nak a lelkesedés fentartásáról, a “moral”-ról. De a farkas lel­kesedése nem valami jó a bárá­nyok részére. Úgyszintén ami­kor a kapitalisták lelkesednek, a munkások sirhatnak. A “Bank of England” 250 éves születésnapját ünnepli. Már éppen elég idős az elpusz­tulásra. A katonaságnál a gyűlöletet kifejlesztik, mert csak úgy tud­ja az ellenséget halomra gyil­kolni. Ezt az amerikai tőkések olyan formában használják ki, hogy a németek elleni gyűlölet mellett, a hazai munkások, de leginkább a szervezeteik elleni gyűlöletet is nagy mértékben kultiválják, mesterségesen fo­kozzák. Tervszerűen csepegte­tik a katonákba a gyűlölet mér­gét az unionok ellen. FORRONGÓ VULKÁN NÉ­METORSZÁG STOCKHOLM, jul. (ONA) — Módunkban áll közölni egy fi­gyelmeztetést, amely a berlini nem-katonai földalatti körökből származik, a jelenlegi német- országi fejleményekkel kapcso­latban. A megbízható forrás ezt mondja: “Ami történt, az tulajdon­képpen nem a tábornokok for­radalma, hanem egy uj junius 30-ika. A kivégzett tábornokok és katonatisztek legnagyobb ré­szét ágyukból hurcolták el, ezek nem is tudták, mi történt. A tá­bornokok összeesküvésére vo­natkozó sok történet, amely a külföldi sajtóban kering, egye­nesen Göbbelstől származik.” BOMBÁZTÁK CSEPELT LONDON, augusztus — A Földközi tenger bázissal biró amerikai repülőgépek nagy tö­mege bombázta a Budapest melletti Weiss Manfred töltény­gyárat. A jelentés szerint a bombázásban 500-on felüli négy motoros gép vett részt. Az amerikaiak jelentése sze­rint a Weiss Manfred gyárak bombázásánál sok német “figh­ter” repülőgépre és erős légvé­delemre alkadtak, ami bizonyít­ja, hogy a németek mily nagy fontosságot tulajdonítanak a csepeli gyáraknak. A hazatért pilóták jelentése szerint ez a “misszió” (támadás) nagy ká­rokat okozott a töltény gyárak­ban. Olvasás után, adja la­punkat más magyar kezébe! ELŐFIZETÉST KÜLDTEK Julius 31-ig: J. Hudik, Cleveland .............. 1 J. Kollár, Cleveland .............,.. 1 J. Bischof, Akron ........... 1 J. Policsányi, Elm Grove ..... 2 M. Odor, Glendale................... 1 Wm. Munkácsy, Bethlehem .. 1 J. Zára, Chicago ................... 2 S. Bihary, Newark ................. 1 A. Lelkó, Pittsburgh ........... 1 G. Takács, Canada ................ 1 A. Heim, Los Angeles ........... 1 S. Yeddy, So. Norwalk ...... 1 J. Kopasz, Cleveland ........... 1 P. Molnár, Los Angeles ....... 1 P. Pozsgai, Connerville ....... 1 F. Schnekszer, Riverside ..... 1 J. Kutasi, Pittsburgh ........... 1 özv. Farkas Imréné, Akron .. 1 Paul Kunst, Chicago ........... 1 F. Pekárovich, Encino ......... 1 J. Weidinger, Manayunk ..... 1 M. Bertha, Akron ...... 1 G. Deme, Akron ........... 1 L. Decsy, Akron ................... 1

Next

/
Thumbnails
Contents