Bérmunkás, 1944. július-december (32. évfolyam, 1326-1352. szám)
1944-07-29 / 1330. szám
1944. julius 29. BÉRMUNKÁS 5 oldal AMIT NEM HAGYHATUNK SZÓNÉLKÜi ___CS. . Ő MEGJEGYZÉSEI NEM SIKERÜLT Kiáltottak fel milliók sajnálkozva, vagy örömmel, amikor megjött a hir, hogy Hitler könnyű sérüléssel menekült meg az ellene elkövetett bomba merényletből. Magunk részéről nem tuljadonitunk fontosságot ilyen egyéni akciónak, nem hisszük, hogy egy “nagy kutyának” á felbombázása, vagy agyonlövése előbbre vinné a munkásosztály ügyét. “Eb helyett, eb támad” mondja a magyar közmondás, ami a jelen esetben annál is inkább helytálló, mert ha sikerült volna is a merénylet, akkor is legfeljebb a hitleri gang helyébe a porosz tábornoki klikk került volna az uralomra, amely ugyan cseppet sem különb a másik bandita csoportnál, de annyival rosszabb az, hogy több sikerrel próbálkozhatott volna ez a társaság a “megegyezéses” békével, amely megmentette volna a megfejelt náci uralmat, mert változás csak szinleges lett volna, a kutya megmaradt volna, csak a nyakravaló változott volna meg. A sikertelen merénylet * után, amelybe csak egy-két főnáci döglött bele, Hitler kiirtsa a leleplezett ellenfeleit, vagyis a bandita urak, akár Capone egymást gyilkolják, ami ellen nem emelünk kifogást, tekintettel arra, hogy még elég bitang marad arra, hogy minden lámpavas megkapja a maga fő-náciját a nagy leszámolásnál. De valójában sokkal jobb, hogy Hitler ez a nyílt bandita marad az uralmon, mintha ravasz, köpönyegforgatók kerültek volna hatalomra, mint 1918- ban, akik addig demokratáskod- «tak, amig alkalmuk lett arra, hogy a kapitalizmus, a nagybirtokosok megerősödjenek és leszúrják a munkásosztályt minden intézményével, szervezeteivel, amint tették az első világháború után. Fél qjegoldás nem megoldás, ha a német világuralmi álmokat szét akarják szakítani, úgy gyökeresen kell kiirtani az egész junker-náci uralmi rendszert és lehetővé tenni a német népnek, hogy mint békés, szabad nép helyezkedhessen el a népek nagy családjában. Biztos, hogy egy könnyet se ejtettünk volna Hitlerért, ha a bomba tökéletes munkát végzett volna, de nem esünk kétségbe azért sem, hogy ez á főbitang ma megmenekült az akasztófa számára. AZ EMBERISÉG JÖVŐJE Mikor a náci brigantik, az emberiségre szabadították azt a borzalmat, amelyet második világháború névvel jelöltek meg, a banditákkal szembeszálló hatalmak ismételten kihangsúlyozták azt, hogy olyan békét fognak teremteni, amilyen meg fogja akadályozni azt, hogy még egy ilyen szerencsétlenség szakadhasson a világ népeire. Mi, akik gyűlöljük osztályhelyzetünknél, magasabb, emberibb világfelfogásunknál fogva a fasizmust, mint az uralkodás legbrutálisabb, legaljasabb, legelvetemültebb formáját, amelynek a kipusztitására semmiféle áldozat sem sok a fenti okoknál fogva természetszerűleg gyűlöljük a háborút, anélkül, hogy a világbéke biztosítását Ígérő kormányférfiak őszinteségét kétségbe vonnánk — bár tekintélyes számban vannak olyanok is, akik amig a világbékéről szónokolnak, máris készülnek az uj háborúra — ki kell jelentenünk azt, hogy ahogy ma a helyzet kinéz, nem hiszünk annak a lehetőségében, hogy a mai társadalmi és gazdasági berendezés alatt, tartós békéről lehetne beszélni. Még jól emlékszünk a század elején feltámadó nagy békemozgalomra, amely hullámszerűen borította el az egész világot. Mindenki pacifista volt, nemcsak professzorok, de a kormányok, sőt a cár és Vilmos császár is, de a békekonferenciák, a hágai világbiróság stb. idején, őrült iramban készültek a háborúra, óriási hadseregeket tartottak fenn, egymást licitálták túl a fegyverkezésben. Közben a nagytőke és főleg a hadi ipar kezében levő sajtó, folyton uszított, rémisztette a népeket, hogy elfogadhatóvá tegye először az őrült fegyverkezést és ennek folytán a liáborut. A magyarok nagy pacifistája, a “nemzet hős csalogánya” Ap- ponyi Albert gróf, aki a baritonját végig rezegtette az egész világon, mikor Tisza annak idején bejelentette, hogy Ferenc Jóska “mindent meggondolt és megfontolt” az az megüzente a háborút a szerbeknek, a nagy pacifista, ujongva kiáltott fel, hogy “Végre”. Ahogy komédia volt az első világháború előtti pacifista mozgalom, ugyan olyan komédia volt az első világháborút követő “Nemzetek Ligája” is, amely nem volt más, mint egy nemzetközi sóhivatal, amelynek az árnyékában készült fel Hitler, Mussolini, Tojo trió a most folyó világégésre. Semmi remény sincs arra, hogy az a jövőben másként legyen, minden szép szólam dacára is a jelek azt mutatják, hogy a tervezett világkormány, világrendőrség dacára is, minden állam fegyveres békére készül fel. Amerika, Anglia állandóvá akarja tenni a kötelező katonai szolgálatot, az az nagy | hadsereget akar készenlétben 1 tartani, fejleszteni óhajtja a repülő hadseregét és a tengerészeiét, nehogy “uj meglepetések” érjék őket, legfeljebb csak a legyőzött ellenfeleket akarják leszerelni. Minden ígéret és tervezés dacára, az emberiség, beleértve a munkásosztályt is, kétségbeej- tően sötét képet mutat, a mai hadviselés mindinkább egy mindenkire kiterjedő öldökléssé fajul. A nácizmus, amely minden emberi érzést, jogot megcsufóivá tartotta kezében a hatalmat, éppen ilyen brutális a hadviselés terén is. Nem csak a fegyveres katonaság ellen lép fel kíméletlenül, de a harcát átviszi a civil lakosságra is. Repülő ármádiája rácsapott a nyílt világvárosokra, Belgrád, Varsó, Rotterdam, London, Leningrad, Moszkva lakosainak a tízezrei, asszonyok, gyermekek pusztultak el. A meghódított területeken szisztematikusan irtotta ki a lakosságot, nemcsak ] a zsidókat, de a lengyeleket, cseheket, oroszokat is, a visszahódított városok tömegsírjai, beszédes példái a náci brutalitásoknak. Az akció, ellenakciót vált ki, a német repülő támadások csak majálisok voltak ahoz, amit a megerősödött szövetségesek a náciknak vissza fizettek. Ma a nagy német ipari városok romokban hevernek, ott is asszonyok, gyerekek tízezrei pusztultak el. De még nem vagyunk a végénél, újabb s újabb meglepetések következnek, a legutolsó a robot bomba, amelynek már formailag sem az a célja, hogy az ellenfél katonai erejét, hadseregét, felszerelését, hadigyárait szétrombolja, ez a bomba vak és süket, elindítják, megy ameddig a kapott erő viszi, ott leesik és iszonyatos erővel felrobban, hogy hová esik, egy békében alvó családot tép-e darabokra, egy kórházra, iskolára, vagy egy hadigyárra esik, az a vak véletlen dolga. Soha eigy pillanatra sincs biztonságban a lakosság azon a területen, amelyre a robot bomba hatóereje kiterjed. Egy cseppet sem lesz meglepetés, ha ezt az uj medicinát rövidesen megtízszerezve gyúrják le a szövetségesek a nácik torkán. Hogy még mik várnak reánk a nácizmus leveréséig, az a német laboratóriumok titka, csak egy bizonyos, hogy ezektől a borzalmaktól, melyeket mindna- gyobb hatásúvá fejlesztenek ki a tudósok, csak egyetlen módon szabadulhatunk meg, ha a világ munkásosztálya a ma borzalmaiból tanul és olyan irányba fordul az eddigi tétlenség, nem tö- rődömség helyett, amely képes arra, hogy a fiaink, az unokáink, ne legyenek újra a harcterek áldozatai. Csak egyetlen mód van arra, hogy megakadályozzuk azt, hogy újra nácizmus, háború fenyegesse az emberiséget, ha megszüntetjük az okot, a szülőanyját, a profitra termelő gazdasági rendszert, ha olyan uj rendszert építünk fel, amely i nem csak az egyénnek, de a világ népeinek is jogot, szabadságot, termelő munkát és a műnké teljes értékét biztosítja. Miután nem lesz elnyomatás, kizsákmányolás, nyomor, szolgaság, az egyének éppen úgy, mint a népek, békében, közösen termelnek, pusztítás helyett építenek, az emberiség életnívóját, kultúráját, soha el sem képzelt magasra fejlesztik ki. Ennek az uj társadalmi rendszernek a megvalósítása, a munkásosztály történelmi hivatása, ahogy a feudális rendszert szükségszerűen felváltotta a burzsoá tőkés termelési rendszer, éppen úgy a munkásosztály van hivatva arra, hogy az elavult, ma már csak a durva erőszak alapján fentartható rendszer helyébe megvalósítsa az Ipari Demokráciát. Ezt sem politikusok, sem tudósok, sem bölcs államférfiak, még hivatásos munkásvezérek sem fogják nekünk tálcán hozni, azt nekünk kell megvalósítanunk úgy, hogy ezt a célt egy pillanatra sem tévesztve, Ipari Uniok-ba szervezkedünk meg, csakis igy, ez utón leszünk mentesek attól, hogy minden eddiginél borzalmasabb veszedelem szakadjon az emberiségre. ÉPITÖGÁRDA 1943-44. évre A. Alakszay, Los Ang. .... 7.00 G. Barca, Bridgeport ....12.00 J. Bischof, Akron ........... 3.00 J. Bodnár, Bridgeport .... 5.00 J. Buzay, Cleveland ........12.00 P. Csorba, New York....... 5.00 M. Danka, Cleveland ........12.00 L. Decsi, Akron ................ 9.00 St. Detky, Phila ____ 9.00 J .Duschek, Nutley ......... 2.00 J. Engli, Cleveland __ 12.00 J. Farkas, Akron ...... 12.00 L. Fishbein, New York ....12.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls 12.00 L. Fülöp, New York ........ 7.00 J. Geréb, Cleveland ..........12.00 P. Hering, Buffalo ...... 6.00 J. Kollár, Cleveland .......... 9.00 E. Kovách, Cleveland ....... 6.00 J. Kozsány, Saratoga Sp. 12.00 A .Kucher, Pittsburgh ....1*2,00 A. Lelkó, Pittsburgh ___10.00 L. Lefkovits, Cleveland .... 9.00 J. Lengyel, New York .... 1.00 J. Mogor, Cleveland .........12.00 J. Munczi, Cleveland ....... 4.00 A. Molnár, Cleveland ........12.00 G. Nagy, New York ....... 1.00 J. Nagy, New York ....... 1.00 J. Pataky, New York ___12.00 P. Pika, Chicago ____ 12.00 J. Policsányi, Triadelphia 9.00 L. Rost, Phila ................... 9.00 M. Stefankó, New York .... 8.00 A. Székely, Cleveland __ 8.00 J. Szilágyi, Cleveland __ 6.00 J. Spisák, New York ..... 2.00 G. Vaszkó, New York .... 2.00 J. Varga, Cleveland ......... 9.00 Jos. Vizi, Akron ..........,..12.00 J. Zára, Chicago ........... ..12.00 Minden uj olvasó, a forradalom regrutája. Hány regrutát verbuváltál, a társadalmi forradalom Forradalmi Ipari hadseregébe? IPARI DEMOKRÁCIA IPARI SZABADSAGOT JELENT Az Ipari Szabadság záloga a bérrendszer megszüntetése
