Bérmunkás, 1944. július-december (32. évfolyam, 1326-1352. szám)
1944-12-23 / 1351. szám
1944. december 23. bérmunkás 7 oldal- NYILJ^TÉR ÉSZREVÉTELEK A Verhovayak Lapja, nov. n 9-iki számából: V “Ez az ifjúság nem korbácsszóra megy a harcba, hanem t azért, mert tudja miért folyik' a a háború és mert tudja, kész <5 benne harcolni és érte vérét on- s tani. Az ilyen ifjak Írják meg ^ ennek a háborúnak hősköltemé- ^ nyét. Ezek az ifjak azok, akik r az amerikai magyarságnak be- £ csületet és tiszteletet szerez- g nek hősiességükkel, megmutat- £ ták, hogy Amerika nyert a be- j vándorolt magyaroktól.” u Igen fiaink megírják a hábo- j ru hőskölteményét és ugyan s akkor az apák a gyászköltemé- 1 nyét. Könnyű idegen toliakkal ] dicsekedni. Mit tesznek az 1 apák? Hátbaszurják hősiesen 1 küzdő fiainkat és előkészítik a 1 harmadik világháborút gyáva, 1 gerinctelen magatartásuk kai. i Még mindig alátámasztják a ] Horthy hűség ligát és szorgal- : san szállítják a judás járulé- 1 kot a Horthy-Hitlert támogató t szövetségnek. i Nagy lótás-futás van magyar 1 Amerikában. A magyar népet ' akarják megmenteni. Jó évekkel ezelőtt, amidőn a magyar- országi fehér terror fénykorát élte, amidőn a szadista vérszomjas Héjjas, Prónay és más bandita különítmények széliében hosszában Magyarországon raboltak, gyilkoltak ártatlan magyarokat, rémregénye két megszégyenítő birzalmas kegyetlenséggel. Borzasztó amit átéltek rablácokban tartott magyar testvéreink Magyarország ezen legsötétebb korszakában. Ezreket gyilkoltak, száz ezreket kifosztottak .Tömve voltak a börtönök és koncentrációs táborok. Ebben a gyászos időben Chicagóban volt egy magyar gyűlés a North-West említettem a rettenetes fehér Hallban. Felszólaltam és meg- terrort. Lehurrogtak, megvonták tőlem a szót azzal a mego- kolással, ez nem idevaló, ez politika. Azok az ártatlan megkínzott magyarok nem voltak faj-testvéreink? Nem, azok nem voltak, mert a piszkos amerikai Horthy szennylapok elnevezték a megkinzottakat rongyos kommunistáknak, büdös zsidóknak. A rongyos kommunista ,a büdös zsidó csak a kínzásra, a börtönre jó és a csinos nők jók voltak megbecste- lenitésre a banditák részéről. Személyesen ismertem sokakat, akik istenfélő, templom járó, jó keresztények voltak, akiket megkinoztak és börtönbe vetettek csak azért, mert az igazi keresztény érzéstől indíttatva, felmerték emelni tiltakozó szavukat a fehér terror ellen. Hol voltak akkor a mi keresztény felebaráti szeretetet hirdető magyar papjaink és istenfélő magyar testvéreink? A keresztény felebaráti szeretettől duzzadó magyar papjaink és testvéreink 1938-ban a legmélyebb hódolatuk kifejezésével és szivük legforróbb melegével mindenben jóváhagyták a fehér terrort és Horthynak szuronyokon nyugvó bűnös kegyetlen uralmát. Most, 1944-ben ,amikor fel- tartózhatatlanul nyomul előre a felszabadító orosz hadsereg, és több mint fele Magyarországnak már fel van szabadítva ,most nagyon akarják a magyarországi testvéreinket megmenteni. Szorgalmatoskodnak a két-kulacsos kis egyleti basák, az önérdeket szolgáló haszonlesők. Pénzszagot éreznek álmodoznak sok sok millióról. A pénz az vonzó. Kinek akarják megmenteni a magyarországi testvéreinket? A mozgalom élére a legelvetemültebb Horthy-Hitler ügynökök állottak. Egy szomorú tény dacára, hogy Amerika egy demokratikus ország, még mindig találunk reakciós fasizta érzelmű főhivatalnokokat a State De- partmentben és ezekkel keresik nagyon az összeköttetést a Horthy uralmát apró-cseprő demokratikus szallagokkal feldíszíteni és megmenteni. A feudális nagybirtoknak, a százezer holdas papi birtokok részére akarják megmeneteni a magyar testvéreinket, iga-huzó rabszolgának. A nagy iparnak akarnak éhbérért dolgozó bérmunkásokat biztosítani. Ma az amerikai magyarság előtt a legnagyobb, megbocsáthatatlan bűn, ami alól nincsen feloldozás, ha nem segítik egy demokratikus Magyarországért való harcot. Az amerikai magyarság gyáva és gyámoltalan, mert itt Amerikában megtolla- sodott, de nem akar, vagy nem mer egy demokratikus Magyar- országért harcolni. e Meg kell, hogy értse az amerikai magyarság, hogy Magyar- országot csak egy módon lehet megmenteni, ha bátran, férfiasán harcolunk a demokratikus Magyarországért és kisöpörjük az árulókat, Horthy ügynököket és elnémítunk minden aljas Horthy szennylapot. Ezzel tartozunk Amerikának, Magyar- országnak és hősiesen küzdő fiainknak. Egy nagy országos Betegse- gélyző Egyletünk 1943-ig huszonhat ezer dollárt adott a Horthy Hűség Szövetségnek, ennyit vallottak be nyilvánosan. Hány tiz ezreket adtak a többi országos egyletek. Jól jegyezze meg minden amerikai magyar, hogy ugyan az a be- tegsegélyző huszonöt ezer dollárt tett letétbe a magyarországi szenvedők támogatására. Huszonhat ezer dollár a fasizmus támogatására és csak huszonöt az éhezőknek, a szenvedőknek. Egy másik országos egylet tizenötezer dollárt irányzott elő a magyarországi szenvedőknek, de ennél többet adott a Horthy szövetségnek. A többit az olvasók lelkiismeretére bízom. Az elkölcstelen két szélsőség vadházassága nem képes egyesíteni a magyarságot. Becsületes, őszinte, áldozatra képes, bizalmat gerjesztő egység tud csak hathatós segítséget adni a magyarországi szenvedő millióknak. Frank Földi tulni, hogy még nekünk öregeknek is hely maradt a satupadnál. Azonban abban a reményben vagyok, hogy talán ez a sok elfolyt proli-vér meghozza a szebo jövő társadalmat, mert a munkásság tanulni fog, hogy ha még vérzik, akkor a maga jobbléteért vérez- zen és ne a kapitalista társadalomért, ami megérett az elpusztulásra. Hívük az Egy Nagy Szervezetért Simiczné. Tisztelt Munkástársak:— Ne vegyék rossznéven tőlem, hogy olyan sokáig hallgattam. De a jelenlegi helyzetben úgy nekem, mint mindenkinek van valami oka a hallgatásra és a szomorúságra is. Én jelenleg állandóan betegeskedem és hozzájárul a bánat is, mert amióta a fiamat behívták a haza szolgálatára, már 10 hónapja, azóta csak a félelem gyötör engem es félek, hogy vájjon fogom-e viszontlátni őtet. De bele kell nyugodnom, mert hisz sok millió anyának rabolták el az ő kedves gyermekét ,akit talán a legnagyobb küzdelmek között nevelt fel. De hiába a jelenlegi helyzet hozta ezt magával. Tehát most lesz az alkalom más rendszert kivívni a munkásosztálynak ,de azt csak egy feltétel mellett lehet létrehozni, ha a munkásság összetart és mágáévá teszi és hiszi a Bérmunkás tanítását. Azért kell támogatni a Bérmunkást mindenkinek, tehetsége szerint, hogy továbbra tudja az IWW igéjét elhinteni és annak tanításával táplálni a munkásságot. , Gratulálok Kovách munkástar snak^ azért a megemlékezésért, amit a Magyar Szövetség konvenciójáról irt. Megírta az igazat és valót, hogy a papok es a doktorok, hogy végezték el a konvenciót, ettek, ittak es tapsoltak és összezsebelték a tudatlanoktól a jó dollárokat. Ezzel elvolt intézve Magyor- szág népének a sorsa. Nagyon sajnos, hogy még a huszadik században is lehet ily nagy tömeget az orránál vezetni. És még kellenek ilyen irányítók nekik mind Chernitzky atyámfia és a többi hasonló urak. De ha minden öntudatos ember a Bérmunkás terjesztésere lenne és annak a tintását hirdetne a barátjai között, akkor ilyen úri féle fékerek nem tudnának sokáig érvényesülni és elmennének a pokolba ahová valók is. Volt alkalman itten Los Angelesben is tanulmányozni a polgári embereket és nőket, ugyanis van egy lapja a los angelesi magyarságnak, a neve a lapnak “Los Angelesi Magyarság”. Azok minden év- ben rendezne keg ysajót napot. Nekünk nem volt hová menni es megbeszéltük a férjemmel, hogy elmegyünk és kitapasztaljuk, hogyan, milyen mederben folyik le a sajtó nap, legalább szerzünk tapasztalatokat. Hát mielőtt beengedtek volna az ünnepélyre, 60 centet kellett fizetni személyenként a belépti dyert. Na jó van bementünk, hat meglepett az a nagy közönség ,ami ottan volt. Nem lehetett a ^ sok néptől mozogni, a sok polgári népség annyira dolgozott az újságuk fentartásáMUNKÁS LEVELEK MIRŐL ÉS HOGYAN ÍRNAK A BÉRMUNKÁS OLVASÓI Tisztelt Munkástársak:— Itt küldök egy dollárt a Naptárra és öt dollárt a lapra. Mint írják, hogy adjuk oda a lapot szomszédainknak, vagy más ismerőseinknek, hát én is megpróbáltam, még a gyárba is bevittem, ahol dolgozik néhány magyar ember. Azonban szégyen még csak kimondani is, hogy a huszadik században hová fejlődött az amerikai magyarság. Egyre szidják az oroszokat, hogy mi közük van nekik Magyarországba menni. Én mondtam nekik, hogy hát a magyaroknak mi közük volt Oroszországba menni? De arra már nem akarnak emlékezni. Sam Ellis Detroit, Mich. Tisztelt Munkástársak:— Itt küldöm a két dollár hátralékomat a lapra és 50 centet a Naptárért. Nem szeretnék a Bérmunkás lap nélkül ellenni, mert már 32 éve olvasom. Legjobban fáj az, hogy olyan helyre üldözött a sors, hogy nem tehetek semmit a mozgalomért, mert itt csak három magyar család van és azok is csak templombajárók. John Chorey Decatur, Mich. Megint elmúlt egy év és én sietek kötelességemet teljesíteni. Mellékelek 10 dollárt, szeretnék két Naptárt. Az összeg egy évi előfizetés, a levelező lapon jelzett kettő dollár és a többi felülfizetés. — Ha majd minden rendben lesz s az egész világon béke, igazi béke — ha lehet erre gondolni, megfogom kétszerezni a felülfizetést. . Blatt Béláné Phila. Tisztelt Munkástársak:— Itt küldjük a beígért öt dollárt a Nap tér ért. Bárcsak többet tudnék küldeni, de az én éveimmel már nem keresek oly sokat, hogy fölösleg is maradjon, hiszen tudják munkástársaim, hogy már a hetvenedik évet taposom. De azért iparkodom megtenni kötelességemet a mozgalommal szemben, hacsak tehetem. Igaz, az utóbbi tiz évben keveset tettem, mert a magunk létfentartása igénybe, vette minden időnket. A depressziós években bármerre mentünk munkát kérni elutasítottak azzal, hogy öregek vagyunk. Hát most nem vagyunk öregek? Nem, mert ugylátszik, hogy most még mindig tudnak valami profitot kipréselni belőlünk. De sok szép ifjú erőnek kellett elpusz-
