Bérmunkás, 1944. július-december (32. évfolyam, 1326-1352. szám)

1944-12-02 / 1348. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 VOL. XXXII. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1944 DEC. 2 NUMBER 1348 SZÁM Magyarország és a magyar mun­kásmozgalom jövője (f.) Magyarország teljes el­foglalása, vagy amint az uj nyelvtani elnevezés szerint mondják “felszabadítása” még mindig nem történt meg és ed­dig még mindig véres elkesere­dett harcok színhelye Budapest és környéke. Köszönjük szépen azt a felszabadítást, amit külö­nösen a románok hajtanak vég­re a magyar területeken, de bármilyen érzések avagy kéte­lyekkel is kisérjük az esemé­nyeket, annyi bizonyos, hogy Magyarországon egy uj ural­kodási éra fog következni a ná­ci-fasizmus eltakarítása után. Az js biztos, ha még véletlenül a Horthyizmus újra felütné a fejét más köntösben, vagy va- lami királysági bábszínház ke­rülne Magyarország élére, még akkor is a nép jogok és különö­sen a szólás és sajtójog tekin­tetében más lesz a helyzet mint azelőtt volt. A náci-fasizmus .teljesen le­tiporta azt a kis munkásmoz­galmi alakulatot, amely keser­vesen kínlódott még a Horthy­izmus kezdete előtt is a Habs­burg dinasztia elnyomó tör­vénykezései miatt. A cenzúra állandó békebeli társa volt az uralkodó kormánynak és a ki­rály személyéről még a csap­székben tett sértő kijelentést is legalább is 6 hónapi börtön- büntetéssel jutalmazott. A szer­vezeti gyűlések állandóan ren­dőri felügyelet mellett voltak tarthatók és nagyon vigyáztak arra, hogy kinek hogyan forog a nyelve. A Szociál Demokrata Párt politikai vezetői csakis parlamenti hatalomra töreked­tek és a valami kis erőt képvi­selő szakszervezetek fölött csakis ilyen értelemben gyako­rolták intézkedési jogaikat. A szakszervezetek úgyszól­ván kínai válaszfalakkal elkü­lönítve egymástól. Még a kü­lönféle szakmákat dolgozók is különbnek tartották magukat egymástól, csoda-e ha a fajel­mélet mételye az első volt hó­dításában Magyarországon és a legutolsó végletekig kitart, mint ahogyan most látjuk. A nyomdász lenézte a szabót és a szabó semmibe vette a susz­tert. A földmunkást pedig egy­szerűen a “paraszt” elnevezés­sel illették, őnekik már nem volt szakszervezet, legfelj ebb valamelyik politikus vezér szó­nokolt érdekükben, de csak a választások idején. Amikor tehát remélhetőleg a közeljövőben Magyarország új­já építéséről lesz szó, nem le­het olyan újjáépítés mely a ré­gi reakciós kormányzati rend­szert számítja visszaállítani. És ugyanúgy ahogyan nem le­het erről szó, ugyanúgy nem lehet sőt nem szabad számítás­ba venni a régi szakszervezeti módszert. Magyarország jövő­je és a magyar munkásmozga­lom jövője attól függ, hogy melyik ut lépcsőfokára lépnek az újjáépítés kezdetén. Ha eb­ben a pillanatban nem a mo­dern uj idők intő figyelmezte­tését karolják föl hanem a régi világ elavult rendszerére ka­csintgatnak vissza, egy újabb katasztrófa felé viszik a sokat szenvedett Magyarországot és a remélhetőleg, feltámadó mun­kásmozgalmát. Ennek elkerülése végett nem korai, sőt talán csak éppen nem késő most beszélni arról, hogy milyen alapokra épüljön Ma­gyarország munkásmozgalma mert ettől függ az egyetemes magyar nép jövője. Mint tud­juk Magyarország ipari terme­lése hatalmas fejlődésen ment át, ugyanúgy a mezőgazdasága is nagyrészben alkalmazkodott az ipari termelés módszeréhez. Magyarország többé nem te­kinthető agrár-feudális állam­nak, hanem inkább sorolható a kezdetleges és az ipari fejlődés utján haladó államnak. Habár most teljesen összetörve lerom- boltan fekszik, gyors újjáépíté­se lehetséges akkor, ha nem rabszolga munkával, hanem a modern, szabad ipari munká­val építik azt föl. A modern ipari munkának az alapja és fejlődési lehetősége az ipari unionizmus. Az ipari szerveze­tek által ellenőrzési és termelé­si kontrol, az összes iparok Egy Nagy Szervezetbe való összpontosított egyesítése, Ma­gyarország és a magyar mun­kásmozgalom boldogabb jövő­jének a reménye. Viszont az is tény, hogy az ipari uinonizmus elmélete tel­jesen idegen a magyarországi munkásság körében. Habár tör­téntek több ízben kísérletek an­nak megismertetésére és egy- izben mégis alakult az Általá­nos Munkás Szövetség az ipa­ri unionizmus propagálására és egyideig megjelent a magyar- országi Bérmunkás, nagyon ke­vés eredménye volt. És abban az időben nemcsak a reakciós kormányzat, de a koncot féltő párt és szakszervezeti vezérek aknamunkája lehetetlenné tet­te az ipari unionizmus terjesz­kedését. Ezután azonban re­Az osztályharc foglyaiért Az évszázadok óta folyó osz­tályharcnak éppen úgy van­nak áldozatai, mint a háborúk­nak, avagy más nagyszabású szerencsétlenségeknek. A há­borúkra és az igen sok esetben kikerülhető szerencstlenségek- re rámondták, hogy azok “az isten cselekedetei”, amelyek­kel az embereket büntetni akar­ja. Ezen büntetések enyhítésé­re alakították a Red Cross egyesületet, amely világszerte segélyezi az ily “isten cseleke­detek” áldozatait. Midőn 1917-ben a munkás- mozgalom minden ágazata el­len addig hallatlan arányú ül­dözés vette kezdetét az Egye­sült Államokban, megalakult itt az Egyetemes Védelmi Bi­zottság, amelynek hivatása az osztályharc áldozataival szem­ben ugyanaz, mint a Red Cross- nak az előbb említett általános téren. Noha az Egyetemes Védelmi' Bizottság az Industrial Work­ers of the World szervezet ke­beléből alakult, úgy a múltban, mint a jelenben is jogi és anyagi támogatást nyújt azon munkásoknak és családjaiknak, akik a munkásmozgalom bár­mely ágában való részvételük miatt áldozatul estek a bér­munkások és a tőkés termelési rendszert fentartó erők harcá­nak, — az osztályharcnak. A fogság szenvedései foko­zott erővel hatnak minden fo­golyra az évnek ebben a részé­ben, amikor mindenkit elfog az évzáró ünnepek vig hangulata, amelyekből nekik semmi sem jut. Kétszeresen hat ez az olyan emberekre, akiket nem bűntény elkövetéséért fosztot­tak meg szabadságuktól, ha­nem azért, mert fel merték emelni szavukat az igazságo­sabb és jobb társadalmi rend­szer érdekében. Az Egyetemes Védelmi Bi­zottság már évek óta karácso­nyi ajándékot küld a'Z osztály­harc rabjainak és családjaik­nak. Az erre a célra szolgáló összeget az ezen alap javára rendezett mulatságok és az ily célból kiküldött gyüj tőivek ut­ján hozza össze a bizottság. Számos ilyen mulatságot ren­deznek az ország különböző vá­rosaiban és az IWW aktívabb tagjaihoz kimentek a gyűjtő- ivek. Az igy begyült összeg tisztán csak ezt a karácsonyi alapot szolgálja, hogy kimutat­hassuk szolidaritásunkat azok­kal, akik értünk, a munkásosz­tályért szenvednek. Kérjük tehát az olvasókat, támogassák ezeket a mulatsá­gokat, adakozzanak a gyűjtő- ivekre tehetségük szerint és akinek nincs más alkalma, küldje adományát egyenest a védelmi bizottsághoz. General Defense Committee 2422 N. Halsted Street Chicago 14, 111. W. H. Westman, titkár. mélni merjük, hogy más lesz a helyzet és legalább annyi saj­tójog és szervezkedési szabad­ság lesz, mint itt az Egyesült Államokban van. Mert ez nem volt meg az annyit hangozta­tott demokratikus Csehszlová­kiában sem, ahonnét törvény- hatalmilag kitiltották a csoma­gokban odaszállított Bérmun­kást. E sorok írójának az álma, hogy a kihalóban levő ameri­kai magyar ipari unionista I propagandának hatalmas jövő- ' je van a magyarországi mun- I kásság tömegei között. Feltéve : ha alkalmat kap annak háborí­tatlan terjesztésére és kezdet­ben számottevő támogatást kap az öntudatos amerikai magyar­ságtól. Ha a munkásgyüléseken és általában bármilyen magyar össze j övetelen meg j elen ü n k őszbecsavarodó vagy kopaszodó koponyákat láthatunk. Uj be­vándorlás nincs és ha lesz is az már soha pótolni nem fogja az elöregedett amerikai ma­gyarságot. Az ipari unionizmus melyet az IWW képvisel nem helyi vagy nemzeti, hanem vi­lági, nemzetközi mozgalom. Itt Amerikában számbelileg nem nagy erővel rendelkezik, de an­nál nagyobb az elméleti ereje és milliós munkástömegek a szakszervezkedésből kiábrán­dulva keresik az utat az ipari szervezkedés felé. Magyarnyelvű lapja a Bér­munkás az első volt, mely a Horthy terrorizmus, majd ké­sőbb a náci-fasizmus ellen kí­méletlen harcot folytatott és ebben nem változtatta meg har­ci állásfoglalását még az sem, hogy később az úgynevezett demokratikus államok, melyek kezdetben kacérkodtak Horthy- Hitlerékkel, később háborúba keveredtek velük. Mindenkor föntartotta az éles kritika jo­gát az orosz helyzetben és kü­lönösen a Stalin kormányzat bizonyos intézkedéseivel szem­ben, de mindenkor a legna­gyobb odaadással támogatta az orosz néptömegek gigászi küz­delmét a náci-fasizmus ellen. Mi hiszünk abban, hogy a (Folytatás a 8-ik oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents