Bérmunkás, 1944. július-december (32. évfolyam, 1326-1352. szám)
1944-11-11 / 1345. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1944. november 11. OLVASÁS KÖZBEN MÁR ÉPÍTIK AZ ELPUSZTÍTOTT OROSZ TERÜLETEKET Szomorúan, leverten szoktuk volt tudomásul venni a borzalmas híreket, hogy miként pusztította a náci hadsereg az orosz városokat, gyárakat, koopera- tivákat és végül a hatalmas vasipari várost, Stalingradot. Éreztük és tudtuk, hogy egy hatalmas nép huszonöt éves küzdelme és munkálkodása pusztul el a barbár náci hadsereg förtelmes pusztítása által. Tudtuk, hogy nem csak az orosz Szovjet politikai kormányzás elsöprését tűzte ki célul, a nácikkal szövetkezet porosz junkerizmus, hanem mint Ukraina egész lakosságának ki- pusztitását is, hogy birtokukba vehessék Ukraina gazdag földjét, aminthogy nyugat lengyel területtel tették századokkal ezelőtt. Hogy ez nem sikerült, az az orosz nép összefogó, elszánt erejének köszönhető. Megmutatták a világnak mire képes a dolgozó nép, ha tudja, hogy a saját jóléte és jövője forog kockán. De vegyük a náci propagandát, amit itt az Egyesült Államokban is terjesztettek, “hogy Oroszországot egy marok zsidó tartja kezében és azok kormányozzák.” Ezen esetben csúfos szégyen érte a német nácikat, mert az a maroknyi gyáva zsidó csúfosan kiverte mind a harminckét fogát, a ronda náci disznónak. Legyen volt bármiképpen. Az orosz nép nagy árat fizetett vérben, vagyonban, mire a megvadult náci fenevadat visz- szaüzte odújába. Még nem végezte el teljesen az ütlegelést, még egyre méri a csapásokat a visító náci disznón, máris hozzálátott az építés nagy munkájához. Ámulatba ejti a világot, egyik meglepetésből a másikba esünk, mert nem csak elkezdett építeni, de olyan gyorsasággal, amilyet még a történelem nem ismert. Igaz, a történelem nem is tud fölmutatni oly nagymérvű pusztítást, mint amit a nácik végeztek az orosz Szovjetben. Vegyük Donbas vidékét: ez volt a Szovjet Pennsylvaniája. Igazán túl is haladta Pennsylaz időt, hogy felvegyék újra a harcot a bitorló Franco ellen. Reméljük, hogy De Gaulle becsületesen lerója a francia nép adósságát a spanyol köztársasággal szemben és segíti őket a szabadságharcukban. Amerika és Anglia munkásságának is meg kell mozdulnia és követelni kell, hogy szakítsanak meg minden összeköttetést Hitler barátjával Franco- val és rögtön szüntessenek be minden szállítást Franconak. Franco uralmának az elpusztítása éppen olyan fontos, mint Mussolini-Hitler rendszerének megsemmisitése, mert ellenkező esetben az uj náci hullám kiindulási pontja Spanyolország lesz .amelyből már Argentínában kóstolót kapott Amerika. vániát, mert nem csak szénben gazdag ez a vidék, de vas és vegyi nyersanyagok forrása is egyúttal, amellett sürü vasút hálózatával és mezőgazdaságával kevés vidék mérheti magát össze vele. Stalino egyedül több vasmedvét és acélt termelt mint Lengyel és Olaszország együttvéve. Naponta 150,000 tonna szenet, a mezőgazdaságán több mint 2,000 kombiné és 5,000 traktor volt. Mindenféle színházak! — Igen, a kolhozokon is volt színház — Klub házak, gyermek neveldék, iskolák, kórházak és a városokban sokszámu egyetemek. Ezeket mind elpusztította a ronda náci csürhe. A temetővel volt egyenlő az egész vidék. A bányák fölrobbantva, teleszórva összetört géprészekkel, emberi holttestei és végül vízzel elöntve. A gyárak földig rombolva, a vasgyárak, kohók, fundamentumukban aláaknázva, villanytelepek megsemmisítve, a mezőgazdasági berendezések összetörve, a jószágok leölve, vagy “náci honba” szállítva. Képzeljük, a háború előtti állatállomány' egy harmincada maradt csak meg. Mond és ird: minden harminc tehénből, lóból, juhból, disznóból egy maradt i meg. Stalino vidékéről — most vegyük le a kalapunkat — két- százhetvenkilenc ezer lélek esett áldozatul a “superman”- nek és több mint kétszáz ezer rabszolgaságba hurcolva ezen “urnép” által Németországba. Egy év óta — amióta kiverték a náci csürhét — 858 ipar- vállalatot állítottak vissza. Köztük 51 szénbányát. Először megpróbálták a több mint 400 millió köbméter vizet kiszivaty- tyuzni, később rájöttek, hogy többre mennek ha lefurnak a föld gyomrába a futóhomok közé és a föld gyomra elnyeli a vizet. Nemcsak, hogy helyrehozták az 51 bányát, de már 15 millió tonna szenet bányásztak is belőle. Hogy áthidalják az elkeseredetten nagy képzett munkáshiányt, iskolákat állítottak föl .amelyben gyermekeket, nőket képeztek ki a szénbányászat mesterségére. A vas és acélmunkások visszaállítottak 17 vasmángoló telepet, 49 koksz égetőt, 7 vas olvasztót és 23 acél olvasztót. Donbas, amióta fölszabadult a vandáloktól 200,000 tonna vasmedvét, 430,00 tonna acélt, 220,000 tonna mángolt fémet és több mint 700,000 tonna kokszot termelt, majdnem eleget a vasolvasztó kemencék használatára. Nyolc villanytelep, 49 elosztó telep lett visszaállítva. A hires Dyneper folyón levő villany fejlesztő is vissza van állítva és 3,600 kilométeres fő-vasut- vonal vissza építve, beleértve 14 mozdony telep, 36 kocsi műhely és 320 állomás. A mezőgazdaságban még ennél is messzebb jutottak. Visz- szaépitettek 1100 kollektív gazdaságot, 152 állam gazdaságot ás 54 gép és traktor állomást. A kerület tavaszi vetésben 108 százalékot ért el. Kulturális szempontból még messzebbre jutott az orosz nép. 1 Egy év alatt visszahelyezett és kinyitott 135 iskolát, 6 intézetet a magasabb tanulásra, 27 technológiát, 28 gyermek men- helyet, 302 ovódát, 226 gyermek neveidét, 159 kórházat, 408 orvos segélyhelyet, 13 kultur palotát, több mint 500 szak- szervezeti klub házat és 200 könyvtárt, nem számítva az olvasó termek ezreit a falvakon, 120 képszinházzal. Nézzük csak Stalingradot: ez a város mindeneknél többet szenvedett. Ez a város gránátokkal volt fölszántva a szó szoros értelmében. Ezen város festette pirosra vérével a Volgát. Ez a város mérte a náci disznó orrára a hatalmas ütést, amelytől megszédült és ennek a városnak lakói inkább föld alá bújtak, mintsejn otthagyják a várost és onnan segítették kiverni a gyűlölt rablókat. Most serényen hozzáfogott az építés munkájához. Egy év alatt 11 ezer lakást épített, 40 iskolával és 20 kórházzal. A város minden részében már van mozgókép színház és fürdő, ovódák és gyermek neveldék. Hadifelszerelést gyárt. Minden tank, ágyú vagy bomba viseli a jelszavat: “Stalingrad válasza!” Orosz mérnökök bámulatba ejtő ügyességgel állítják össze az összetört géprészeket és építenek gyárakat belőle. Fűrész- malmokat rögtönöztek a helyszínen 'és az épitő anyagokat helyben nyerték. A kormány pedig 265 millió rubelt adott uj házak építésére. De jellemző az, hogy ugyanannyi tanítója és iskolája, kórháza van, mint volt háború előtt. Hogyan érte mindezeket el a Szov j et ? (1) Központosított irányítás mellett, (2) jutalmak és kitüntetések osztogatásával teljesítményért, (3) kulturális fejlődése folytán, amit mindig első helyre tesznek. Ezen éven 51 billió rubelt költenek társadalmi, kulturális célokra, többet mint gazdasági fejlesztésre, (4) az iparokat áthelyezték az Uralon túl, hogy az ellenség el ne érje és most Ural visszaküldi a gépeket és képzett szakmunkásokat, (5) a kollektiv gazdaságok segítsége folytán, hogy gépeik egyrészét elküldik az elpusztított vidékekre, úgyszintén állatokkal és vetőmaggal látják el a pusztult területeket, (7) a Szovjet iskolák százezreit képzik ki a technikai MIKE LINDWAY ügyének anyagi támogatására clevelandi angol nyelvű munkástársaink rendezésében SZOMBATON, november 18-án este, a Buckeye Roadi Ifjúsági Teremben TÁRSAS VACSORA LESZ Kérjük a Bérmunkás olvasóit, hogy megjelenésükkel segítsék a védelmet — valószínűleg — a végsó' győzelemhez. munkásoknak. Ezek a munkások annyira szakképzetteké válnak, hogy a Donbas völgyében egyedül 2,000 traktort állítottak elő összetört gépek részeiből. Egész Európa el van ragadva az oroszok sikeres újraépítésétől. Nem csoda ha egész Európa népe szívesebben látja a Szovjet előrehaladását. Bár úgy volna, hogy a magyar nép is rátérne azon útra ,amit 1919-ben veszni hagyott, hogy az orosz példa nyomán elkezdené a kulturális és gazdasági fölépítését, a sokat szenvedett és nyomorgott fiai részére. Nagyon jó alkalma nyílik most az egyszer, a Szovjet seregek fogják kipucolni elnyomóiktól, az uraiktól, a poshadtra rothadt feudális nemesektől, csak az eltakarítás munkája marad rájuk. Remélem nem fogják elfelejteni 1919 agusztusát. Szegény emberek akasztott teste jelezte az utat Szegedtől Siófokig. Most úri bintangok teste fog lóbálodni az akácfákon. Remélem megteszik. . . . tudja Pál . . . MAJDANEKI “HALÁLGYÁR” LONDON, (ONA) — Az itteni lengyel kormány jelenti, hogy bizonyítékai vannak arról, miszerint a németek tavaly novemberben kivégeztek 2000 lengyel zsidó katonafoglyot a borzalmas hirü majdaneki koncentrációs táborban. Ezeket a foglyokat különböző helyekről gyűjtötték össze. A londoni lengyel kormány szerint februárban kétezer magyar zsidó foglyot hoztak Maj- danekbe, ahol valószínűleg ugyanaz a sors várt rájuk, mint a többi internáltra. MUNKÁS LEVELEK MIRŐL ÉS HOGYAN ÍRNAK A BÉRMUNKÁS OLVASÓI Itten küldök négy dollárt az előfizetés megújítására, mert hiszen körülöttünk minden megdrágult, nem lehet a Bérmunkást sem a régi árban megjelentetni. ■ z Munkástársi üdvözlettel, A. Hülber, Richmond, Va. (Bár a Bérmunkás előállítása éppen úgy drágább lett, mint más lapoké, de az előfizetési árat nem emelte fel, mert tudatában vagyunk, hogy az olvasók majdnem mindegyike úgy vélekedik és úgy érez, mint Hülber munkástárs, amikor módjukban van felülfizetésükkel gondolnak lapjuk a Bérmunkásra. — Szerk.) Megkaptam a Naptár Bizottság levelét és postakártyáját, Mivel én régi olvasója vagyok Bérmunkásnak és hive a munkásmozgalomnak, hát itt küldök a Naptár költségeihez két dollárt. Próbálom a népnek magyarázni a szervezkedés előnyeit, ha az a helyes alapon történik, de nem sok eredményt érek el vele, mert tudatlanságánál fogva, még árulóvá is kész lenni. Nagy utat kell még az olyan lapnak, mint a Bérmunkás megtenni. J. Penyácska, Brunswick.
