Bérmunkás, 1944. július-december (32. évfolyam, 1326-1352. szám)
1944-10-21 / 1342. szám
8 oida Irta: LAJER JÓZSEF (A jelen világháború előkészítésének idején, a már tuságo- san izgalmas 1937-ben, “Dialektika” címmel egy kis füzet látott napvilágot Budapesten. A szerzője és kiadója Lajer József, aki ezt a nagyon elvont tárgyat népszerű módon, könnyen érthetővé teszi. A “Dialektika” eredetileg a gondolkodásnak, okoskodásnak és vitatkozásnak bizonyos módját jelentette. Később azonban Kant és Hegel bölcsészek már tágabb értelmet adtak neki. Marx Károly még tovább fejlesztette ezt az irányt úgy, hogy ő utána már “dialektika” az emberi társadalmi fejlődés törvényeinek összességévé lett. E kis füzet gondos tanulmányozása nemcsak a társadalmi rendszerek törvényszerű változásait teszik értehtővé számunkra, de napjaink jelszavait is, úgy a reakciósakat, mint a radikális irányt jelzőket, könnyebben tudjuk megérteni és értékelni — Szérk.) (Folytatás) ♦----------------------------------------RÉSZ ÉS EGÉSZ A fejlődés folyamán az egységek egyre nagyobbá és egyre bonyolultabb összefüggés ü v é válnak. A biológiai létben az emlősök különböző fajai már igen kiterjed, hatalmas egységet alkotnak. A társadalomban pedig, mint egységben, amelynek dialektikus szerkezete és ennek következtében a fejlődés törvényszerűségei a legbonyolultabbak, a dialektikának oly törvénye alakul ki, mély a társadalmon kívül nem található. A társadalom fejlődésében azonban oly fontos szerepet játszik, hogy külön tárgyalásai szükségesnek látjuk. A résznek és az egésznek egymáshoz való viszonya a társadalom dialektikájának rendkívül fontos törvényszerűségét tartalmazza.' A különböző társadalmi formák egymásba fejlődésénél a részre, azaz a társadalomnak egy darabjára nem mindig ugyanúgy vonatkoznak a fejlődés törvényszerűségei, mint a társadalom teljes egészére. A társadalom egésze nem kerülheti ki a magántulajdont és a magántulajdonú társadalmak különböző formáit. Ez a szükségszerűség a részre, azaz a társadalom egy darabjára nem mindig vonatkozik. így például Afrika egyes benszülött törzsei, melyek még mingig a kezdetleges közösség konszaká- kában élnek, az európai szociá- lódás esetén elkerülhetik a magántulajdonú társadalmi formákat. A szociálizmus megvalósulása Európában lehetővé teszi az afrikai, ausztráliai primitiv társadalmaknak a magántulajdonú tárasadalmi formák átugrását. Ez a lehetőség az említett primitiv társadalmaknak csak azért adódik, mert a társadalom nagyrésze már megtette előttük a társadalmi fejlődés szükségszerű fokozatait és igy föltörte előttük a társadalmi fejlődés útját. Mint ahogy egy néger emberből lehet jó orvos, vagy mérnök, épp úgy. kulturálódhatik magántulajdon nélkül egy egész néger törzs is, ha erre' a szocializmus lehetőséget ad. A primitiv népek tehát átugorhatnak társadalmi korszakokat, de csak akkor, ha a. szocializmus megvalósul. A rész és egész dialektikus viszonyának fölismerése a társadalmi fejlődésben a proletá- riátusra nézve igen fontos. Az orosz munkásmozgalom sikere is lényegileg a rész és az egész dialektikus összefüggéseinek a helyes fölismerésén müllott. Ugyanígy még az osztályokon belül is találhatunk példát a rész és egész viszonyára. A pro- letáriátus egy kis töredéke föl- kapaszkodhatik a tőkés osztályba, mert ez a lehetőség éppen a rész és egész dialektikus viszonyában az egyes ember számára néha adódik. De a tőkések között is akadnak olyanok, akik csatlakoznak a munkás- mozgalomhoz. Ezek persze, csak “kivételek”. A kivételek, polgári fölfogás szerint — “megerősítik a szabályt”. A szocialista világnézetben ezek a kivételek a társadalomnak, mint legbonyolultabb egységben lévő, rész és egész dialektikus ellentéteinek fölismerésén alapulnak. E fölismerés erőteljesen megtermékenyíti a tudományos kutatást. A társadalom, mint egy hatalmas egység, amelyet több mint két milliárd ember alkot, a rész és egész dialektikus viszonyának igen sok formáját és lehetőségeit foglalja magában. Minden ország munkásmozgalmára különösen fontos jelentőséggel bir a társadalom fejlettségi fokának helyes meghatározása. A munkásosztálynak tudományosan kell megállapítania, hogy a társadalom egésze a fejlődésnek, vagy a bomlásnak milyen fokára jutott már el, mert csakis igy képes az osztályharcában helyet taktikát alkalmazni. Épp ily fontos aztán annak megállapítása is, hogy az egyes ország is a társadalmi fejlődés egészében milyen szerepet tölt be és a társadalmi fejlődés milyen fokára jutott már el. Egy gyarmati, vagy félgyarmati országban egészen más módon kell az osztályharcot folytatni, mint egy imperialista országban. Áz osztályerők állásában, a pártok, csoportok és egyes emberek viszonyaiban sokféle lehetőség és (Vi.) Minden országban, ahol i a gazdasági hatalmat egynéhány nagytőkés tartja a kézé-1 ben, azok uralják az egész országot. ' Ez nagyon világosan meglátható Japánban, ahol öt család, a császári család bevonásával kezeiben tart minden ipart és kereskedelmet, a szállítási eszközökkel. Mitsui, Mitsibuishi, Sumitomo, Yusada családok bírják Japánnak 85 százalékát és csak a császári családot vették be mint társat. Most ezeknek adták át mindazokat az elrablott természeti kincseket minden lefoglalt területen. Ezeknek a kezeikben van minden hadiszer gyártás, szállítás. így természetesen, hogy ők uralják a politikai, sőt mint a jelek mutatják, az utóbbi hónapokban a katonai uralmukat is érvényesítették. Japánban ezen gazdasági hatalom mellett, volt egy nagyon vad katonai csoport is, mely a japán császár hatalmát is minden áron nagy mértékben terjeszteni akarta. Ezek érezték, hogy az a nagy gazdasági hatalom, mellyel ezen öt család birt, teljesen kontrolja alatt tartja nemcsak az ország, hanem a hadsereg létezésének kut- forrását is. így már régebben azon voltak, hogy az elfoglalt területeken az ipart az állam vegye át és hadi ellenőrzés alatt folytassák a termelést. Ezt persze az öt család nagyon ellenezte és a harc váltakozó sikerrel folyt a katonatisztek és a gazdasági hatalmat kezeikben tartó családok között. Voltak helyek ,ahol a gyárakat a katonai hatalom vette át, például Man- churiában. Ezen katona csoportnak volt a szóvivője Tojo és Seigo Nakano, valamint a katonai titkos terror szervezet, mely több békésebb államfőt orozva leölt, hogy hatalmukat védjék és kiterjesszék. Az amerikai hadak közeledése és sok védbástya szerepét játszó szigetcsoport elvesztése, ezen belső harcot tetőfokára vitte. Amig a hadi gépezet, ezek a tiszti csoportok Tojo vezetése alatt újabb hadizsákmányokat, győzelmeket szereztek, addig ők voltak a nyeregben. Amikor ezen győzelmek, hódítások abbamaradtak, sőt vesztettek mindenfelé, a gazdasági hatalmat gyakorló öt család győzedelmeskedett. Amellett, hogy a termelésnél, éppen úgy mint itten Amerikában a “Dollar a year” embereket, a nagytőke ügynökeit, tették az irányitó ügynökségek fejeivé. Most már benyúltak a hadi gépezet intézésébe is, azokat a tiszteket és vezéreket, akik ellene mertek szegülni a nagytőkések föltét- íen uralmának, eltávolítják és olyanokkal helyettesítik, akik hűen hajlandók teljesíteni azon öt család parancsait és érdekeit, akik uralják az egész Japán gazdasági berendezkedést és az által úgy a nép, mint a katonaság megélhetésének a kutforrá- sát, az iparok és szállítási eszközök minden formáját. A különbség az angol-Ameri- kai és a Japán imperializmus között csak az, hogy a japánok nem igyekeznek demokrácia mázával eltakarni az igazi valóságot, igy jobban meglátszik. De a nagyiparok ügynökei uralják a termelést, mind a három nagy kapitalista országban. Azokat teszik be a hadi termelés igazgatásához. Amellett, hogy majdnem minden nagy vezér, egyszermint valamelyik nagy iparnak volt alkalmazottja és reméli, hogy a háború után is alkalmazottja marad, igy hűen a nagytőke mellett áll, minden esetben. Amig Japánban megpróbálták ők uralni a nagytőkét, itten még csak meg sem próbálkoznak vele. Hilland G. Batcheller, a War Production Board egyik főtisztviselőjének kijelentése szerint, januárra már elegendő automobil tire lesz arra, hogy az “A” kártyás tulajdonosok is kapnak. Batcheller szerint januárra a civilek részére havonként készített autó tirek száma elfogja érni a két ^s fél milliót. A Bérmunkás Női Gárdába befizettek 1944-45-re befizettek: Bischof Józsefné, Akron 12.00 Deák Jánosné, Akron -..... 4.00 Detky E.-né, Phila ............ 3.00 özv. Farkas Imréné, Akron 5.00 ifj. Farkas Imréné, Akron 4.00 Feczkó J.-né New York .. 6.00 Fodor J.-né, Cuyahoga .... 8.00 Ganch L.-né, Carolina ......12.00 Kanchar J.-né, Cleveland.. 2.00 Kern Péterné, Akron ....... 4.00 Kollár Józsefné, Cleveland 2.00 Kucher Andrásné, Pittsb. 5.00 Lefkovits Lajosné, Clev. .. 4.00 Mary Mayer, Phila ....... 5.00 Molnár A.-né, Cleveland .... 2.00 Schwindt Gy.-né, Canton 12.00 Udvarnoky K.-né, Flint .... 5.00 Visi Istvánná, Detroit .... 2.00 Vizi Józsefné, Akron ....... 6.00 Zára Jánosné, Chicago .... 6.00 módosulás alakulhat ki. Éppen ezért méltán helyeselhetjük azt a fölfogást, amely szerint: “az egyes jelenséget," akárhol, bármily formában jelentkezik is, a naggyal, az egésszel való jelentőségében kell fölfogni.” A rész és az egész dialektikus viszonyának helyes fölismerése tehát a munkásmozgalom helyes gyakorlatának egyik legfontosabb előfeltétele. A társadalmi fejlődés dialektikájában, az ellentétek összefüggésének változásai folyományaképpen, a rész és az egész dialektikus kölcsön- hátása fejlődik ki, mint a társadalom dialektikájának fontos törvényszerűsége. (Folytatjuk) "Szervezés" — "Nevelés" — "Felszabadulás" Yf * VV Az Ipari Forradalmárok Szentháromsága W * W BÉRMUNKÁS 1944. október 21. Japán tulajdonosai DIALEKTIKA
