Bérmunkás, 1944. július-december (32. évfolyam, 1326-1352. szám)

1944-09-23 / 1338. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1944. szeptember 23. TÁRCA A SZERETŐ Irta: Csizmadia Sándor A folyó vize csendesen úszott lefelé a széles rónaságon. Egyik oldalán sötétlő erdő húzódott végig, rejtelmes árnyékba ta­karva titkait, mig a másikon a szabad erdőség terült el egész tavaszi pompájában. Az erdő lombjai még mozdulatlanok vol­tak, mintha nem vették volna észre, hogy a nap már jó ideje szórja sugarait a gyöngyökkel behintett síkságra. Egy-egy el­sárgult levél nesztelenül vált le a faágról, leszállott a viz fod­rára és ment vele, mintha hű­séget esküdött volna neki, azt se kérdezve, merre, hova? Közvetlen a viz partján ke­mény, vastag derekú sürü lom- bozatu fűzfák merengtek a fo­lyó tükrében. Hajlékony, sely­mes ágaikat belenyujtották a vízbe, mintha az abban látszó fodros felhőket akarták volna elérni. A sugárzó béke csendes­sége ült az egész tájék fölött. Csak a sik messzisegéből fehér­lettek apró pontok, valami föl- ismerhetetlen örökké mozgó lé­nyei a nagy természetnek. A mezőn dolgozó földmivesek vol­ta kazok. Kaszájuk csillanása mutatta néha-néha, hogy embe­rek forgatják ott a munka csa­taszerszámát, élet-halál harcot viva a nyomorult, sovány ke­nyérért, melynek szárazságát bőven csurgó verítékük csak alig tudja megpühitani. Az erdő szélén húzódó sürü bokrok megzörrentek s valami szürke gomolyag bukik ki belő­lük. Első pillanatra nem lehet tudni, ember-e vagy állat. De egyik sem. Asszony az. Dörmögve támaszkodik föl a földről s úgy tesz egyik kezé­vel, mintha a ruhájáról a ráta­padt port akarná leverni. Hasz­talan igyekezet! A szennyes, zsíros rongy úgy magába szedi az újabb piszkot, hogy nincsen hatalom, se a boltban,sem a pa­tikában, mely elválassza őket egymástól. Amint föláll, kissé hátrahaj- litott derékkal néz előre, mint­ha tájékozódni akarna vagy azt kémlelné, hogy merre is vegye most útját. Lábait széjjel veti, nyilván nagy szüksége van az erős támasztékra. A nap éppen az arcába süt. Valamikor szép fehércseléd lehetett, de a hajdani szépség nyomait ma már csak erős vizs­gálódás utján lehet megállapí­tani. Arcza kerek s valami loty- hadt kövérséget mutat, tele kék erekkel és piros foltokkal. Az ilyen kövérségnek nem az egész­ség az oka, hanem inkább a — pálinka. Püffedt szemei állan­dóan tele vannak vízzel s gyak­ran kénytelen piszkos csurákja ujjával megtörölni. Az egész alak zömök; erőre mutat, ha­bár alig képes a lábán megálla- ni. Ruhája nejn alkalmas arra, hogy gazdája termetét előnyö­sen világítsa meg. A derekáról szomorúan lelógó szoknya ere­deti színét bajos volna kipuha­tolni ; tele van a szenynek ezer­féle vegyülékével, melynek egy­ségét a hosszú hasadások sza­kítják meg. Fakó, rongyos fej­kendője hátra van csapva, mint a részeges ember kalapja. Rék- lije is nagyon régen lehetett divatos, bár nem is igen lehet látni a formáját, mert a hátán terpeszkedő nagykendőbe kö­tött batyu csaknem egészen el­takarja. Ki tudná, mi minden van ab­ban a batyuban? Bizonyosan nem értékes kincsek gyűjtemé­nye. Nem lenne tanácsos közel menni megvizsgálás céljából, mert még a virágos mezők il- ta sem képes ellensúlyozni az abból vastagon és szemtelen to­lakodással előretörő áramlatot. De ő maga nem fél tőle, sőt szeretettel hurcolja magával. Nem tudna elképzelni nagyobb szerencsétlenséget, mintha egy­szer a kedves batyujától el kel­lene szakadnia. Arra nem is gondol. Most, mikor úgy meren­geni látszik az előtte elterülő gyönyörű képen, éppenséggel nem gondolkozik. Nem is igen képes már a gondolkozásra. Ilyenkor jóformán nem is tud­ja, hogy a világon van. De meg nagyon jól ismeri már ezt a tá­jékot, nem talál rajta semmi néznivalót. Hirtelen, mintha fölébredt volna, balkezével végig húz az arcán, jobbkezével meg csudá­latos ügyességgel nyúl hátra a válla fölött s a batyuból egy li­teres üve'get emel ki. Valami­kor borosüveg volt, de most egyéb célt szolgál. A dugót ki­véve belőle, ajkához emeli az üveget és gyönyörrel kotyog- tatja lefelé annak, bizonyára nagyon kellemes és jóizü tartal­mát. Megrázkódik utánna, kö­szörül egyet a torkán, aztán nem állhatja meg, hogy fel ne kiáltson: — Jó az ital, jó! De csak a pálinka! Ha nagyon elbusulnám magamat, fölmelegit, lángra gyújt; ha ég a gyomrom, elolt­ja. Ital is, meg orvosság is. Egy két lépést próbál előre menni, aztán újra fölhajtja az üveget. — A bolondok ott a faluban azt mondják: Ne igyál, Sári, mert megbánod! Hogy a pokol­ba bánhatnám meg ?! Azért, mert jó?! A jót sohasem bánja meg az ember. Uram Isten, mi is lett volna már belőlem, ha pálinka nem volna! Ez tartja bennem a lelket. (Folytatjuk) JEGYEZD MEG... Ajánlja: St. Visi.. A DRÁGASÁG MEGTÖRI A BÉRFAGYASZTÁST Az illetékes bizottságok nem tudják megakadályozni, hogy az egyre fokozódó drágasággal a munkások keresete.az 1941-es alapon maradjon. Az úgynevezett Little Steel bérmegállapítást feladni készül­nek, hogy elejét vegyék az egy­re gyakoribb ipari munkások mozgalmának. Wendel Wilkie azt mondja, hogy “mind a két párt gyáva a külügyek meghatározásában”. Mi ezt politikának (úri huncut­ságnak) nevezzük. Mind a két párt mindenkit ki akar elégíte­ni egyszerre, igy nem csinálnak semmit, sem külügy sem belü- gyekben. •• ——■ Eisenhower azt jelentette, hogy ők öt nappal előbbre van­nak a tervezett haladásban. Nem hiszem, hogy azt a kato­naság vagy az elnyomott né­pek is úgy gondolják. Inkább egy évvel hátra vannak, gon­dolom én. Amig a német generálisok győztek, addig Hitler csak úgy osztogatta a “Vas kereszteket”. Most hogy veszítenek, fakeresz­teket osztogat a részükre. Bulgária semleges akart len­ni. De azt a szót nem igen is­merik a Balkánon. így két kor­mányuk van mostan, az egyik a nácik mellett, ország nélkül, másik Szófiában a nácik ellen. A nácik földalá készülnek, de mi jobban szeretnénk, ha előbb elhamvasztanák őket, mint a halottakat szokták, vagy lega­lább is jó mélyen tennék őket a földalá. Deweyt már csak azért is jó­nak látták a politikai vezérek, j mert a régi időkből rákenték a “Gang Buster” jelzőt és min-1 denki tudja, hogy a gyermekek, nagyon szeretik hallgatni az ilyen meséket. Az amerikai tőkések unszolá­sára régebben Japánt megnyi­tották a világkereskedelem ré­szére. Most meg a japánok akarják a világot megnyitni a japán kereskedelem részére. Hitler megpróbálta a törté­nelmet a saját szájaize szerint megírni. De hát a történelem örök életű, sokkal hatalmasabb mint bárki és igy pontot tesz Hitler élettörténete után is. A balkáni híreknél szükséges, hogy az országot is megemlít­sék mindég, mint a rádió állo­másokon szokták. Mert a bal­káni országok is olyan sokan vannak, mint a rádió állomások, igy zavarba hozhatnák a hall­gató közönséget. Az élet rövid és lehet érté­kes vagy értéktelen, az teljesen az egyénektől és azok cselekvé­seitől függ. Akik az emberisé­get segítik, azoknak az élete ér­tékes, akik az emberiség ellen dolgoznak, vagy semlegesek a jobb életért folytatott harcban, azoknak az élete értéktelen. A “Chicago Tribune” azt mondja, hogy a nácik inkább az amerikaiaknak adják meg ma­gukat, mint az oroszoknak. Hát ezt legjobban éppen a Chicago Tribune tudhatja, elég közel áll a nácikhoz. Harry Truman azt mondta Detroitban, hogy ő nem gondol­ja, hogy ma már a beszédek so­kat határoznak. Pláne ha poli­tikai az a beszéd. Ma sok amerikai iró keresi az Egyesült Állam külügyi útirá­nyát és ha vége lesz a háború­nak, majd éppen úgy kereshe­tik a békét, melyet az elvesztett küülgyi politika fog megterem­teni. Állítólag Wallace alelnök már kibékült a bankárokkal és ipar fejedelmekkel, még arra is van kilátás, hogy 1948-ban megint alelnöknek jelölhetik. Hogy mennyire retteg a Wall street a hamari békétől, legjob­ban bizonyítja a börze hullám­zása. Most, hogy már úgy lát­szott, hogy a nácik beadják a derekukat, a részvények árai leestek. FOLYTATJÁK A ZSIDÓK DEPORTÁLÁSÁT STOCKHOLM, (ONA) — Megbízható Budapesti forrás­ból jelentik, hogy a magyar ha­tóságok és a Gestapo újra meg­kezdték a zsidóknak Magyaror­szágból való deportálását. A deportálás, amely megsze­gése annak az ígéretnek, amit Horthy Miklós kormányzó tett a Nemzetközi Vörös Keresztnek és Gusztáv királynak, röviddel azután kezdődött újra, hogy Románia átpártolt az Egyesült Nemzetekhez. Itteni magyarázatok szerint, a magyar közigazgatás külön­böző szervei bizonytalanságban vannak a zsidók deportálásának kérdésében. A szélsőséges ele­mek, közöttük a magyar nácik, kerültek fölül, mert-a Gestapo őket támogatja. Közben a svéd hatóságok egy rendkívüli megbízottat küldtek Budapestre, hogy az igyekezzék megmenteni a 280,000 főre be­csült zsidóságot, amely még Magyarországon van. Kiváló magyar zsidó személyek itten kijelentették, hogy a svéd kül­ügyminisztérium mindent elkö­vet, ami lehetséges, de kétsé­ges, hogy ennek az erőfeszítés­nek lesz-e eredménye. LONDON, (ONA) — Bulgá­riának fegyverszüneti kérelmé­vel kapcsolatban itteni jólinfor­mált körökben azt állítják, hogy Jugoszlávia ragaszkodni fog jóvátételhez mindazon ká­rokért, amelyet a bolgár meg­szálló csapatok okoztak és kö­vetelni fogja a megbüntetését mindazon személyeknek, akik törvénytelenül viselkedtek Ju­goszláv területen. "Szervezés1* — "Nevelés" — "Felszabadulás" yg I y/ Az Ipari Forradalmárok Szentháromsága y/ * y/

Next

/
Thumbnails
Contents