Bérmunkás, 1944. január-június (32. évfolyam, 1300-1325. szám)

1944-03-18 / 1311. szám

BÉRMUNKÁS 1944. március 18. Háború és Béke Irta: Kovach Ernő (Folytatás) A tervek mind megegyeznek abban, hogy tiz-husz évig kato­nai megszállás alatt kell tarta­ni Németországot. A három nagyhatalom, Anglia; Amerika, és a Szovjet kormányoznák a népet. Mások a Bismarck által megteremtett német birodal­mat szét akarnák szakítani ap­ró államokra, egyrészét más államokhoz, Lengyelországhoz, Ausztriához, vagy az újra meg­teremtendő Habsburg monar- hiához kívánják csatolni. Meg­egyeznek abban valamennyien, hogy meg kell tiltani hadianya­gok gyártását, az importálást, állandó szigorú felügyelet alatt tartani az egész német ipart. Abban is egységesen gondolkoz­nak- hogy “át kell nevelni a német népet” csak a részletek­ben vannak eltérések. Vannak akik csak felügyeletet óhajta­nak, mig mások egy évtizedre bezárnának minden iskolát, mig a demokratikus országok uj ta­nítókat nem nevelnének a mai­ak helyett. De a legképtelenebbek azok a tervek, amelyek a német nép kiirtását tervezik. A szaporo­dás meggátlását hitleri eszkö­zökkel, egészen odáig, hogy minden németet magtalanitani kellene. Egy magyar iró felhá­borodik ilyen hitleri megoldá­son, ő “humanista” eljárást ja­vasol. Azt Írja “a föld minden életnek a forrása, ezért a föl­det kell elvenni tőlük”. Ez az iró, ki éveket szenve­dett át Hitler koncentrációs tá­boraiban, a feneketlen gyűlöle­tében, azt a “humánus” eljárást javasolja, hogy a németektől Európában el kell venni a ter­mő területeket, a közel 100 mil­lió németet, egy nagyon kis te­rületre kell szorítani, _ ahol a lehetetlen megélhetési viszo­nyok lassan kipusztitják őket. “Ennek az eljárásnak a jóté­kony hatása hamarosan mutat­kozna”. Ez a mód nem uj, Hit­ler már kipróbálta a zsidókon, kiket Európa minden részéből Lengyelország egy kis terüle­tére zsúfolta össze, ahol azok lassan éhenhaltak. Most ezt a bestiális módszert akarja alkal­mazni nem a nácikkal, hanem az egész német néppel szemben. A nagytőke megegyezéses rögtöni békéje és a gyűlölet hintők vad tervei egyformán veszélyt jelentenek, amelyek közül az előbbi a háború előtti viszonyokat akarja biztosítani, minden reakciójával, nyomorú­ságával együtt, az utóbbi pe­dig a túlzásaival akarja lehetet­lenné tenni a népek megérté­sét. A hivatalos tervek mint már mondottuk, nagy általánosság­ban mozognak, a különböző gaz­dasági érdekcsoportok erőviszo­nyai határozzák meg időnként a magatartásukat, az olasz és francia megoldásoknál nagyon, furcsa fényt vetett a nagyha­talmak demokratikus törekvé­seire a Darlan, Badoglia megol­dás, amelyet a reakció erőlte­tett ki, de a népi erő is számí­tásba jön, ha megfelelő erővel jelentkezik mint láttuk a fran­cia Darlanisták elejtésén, de különösen a jugoszláv partizá­nok, Tito néphadseregének és kormányzatának a hivatalos el­ismerését, szemben a királyi kormánnyal és Michailovichal, jkik a szerb kapitalista-naciona­lista irányzat bitositására, még a nácikkal és fasiztákkal is szö­vetkeztek. Ez áll a görög viszo­nyokra is és ma már a reakciós lengyel kormány sem élvez hi­vatalos elismerést, az orosz-len­gyel határkérdésben, mert két­ségtelennek látszik, hogy a fel­szabadítandó területeken a Szovjet befolyás fog érvénye­sülni. Amikorra a háború véget ér, nemcsak Orosz és Lengyelor­szág fog romokban heverni, hanem Németország nagy váro- ! sai, ipartelepei és nem különben Olaszország és mindazok a te­rületek, amelyen a háború fú­riái még átfognak gázolni. Mint fentebb említettem Var­ga Jenő számításai szerint 10 millió német munkás 10 év alatt tudja helyreállítani a szét­rombolt városokat, falvakat, a lengyel, olasz romok helyerálli- tása nem kíván kevesebb erőt, ezt is a németekkel kívánják felépitetni. Jugoszlávia is las­san romokba fog heverni a folytonos harcok következté­ben, ezt is a németekkel akar­ják rendbehozatni. Ez a megoldás azt jeletené, hogy minden német felnőtt le­galább 10 évig mint rabszolga dolgozhatna a lerombolt terüle­teken, nem beszélve arról, hogy Németországot is fel kell majd építeni, azután a sok elpusztí­tott hidak, vasutak, gépek, a kipusztitott, elhajtott állatál­lomány, ezt az egyszerűség ked­véért a legyőzőttel akarják pó­toltatni. Nincs az a közgazdász, aki eltudná hitetni a világgal, hogy ez a megoldás keresztül­vihető, hogy egy közel 100 mil­liós népet 10-15 évig rabszol- gasába lehessen sülyeszteni. Ha valami, úgy ez alkalmas ar­ra, hogy a hitleri őrületbe té­vedt német népet, végleg elle­hessen szakítani a világ népei­től és egy soha meg nem szű­nő gyűlöletet beléjük nevelni, amely csak arra vár, hogy a megkinzásért, megalázó sért bosszút álljon. Ezután az őrült gyilkolás és rombolás után, amikor még a győztes hatalmak is csak csil­lagászati számokkal megmér­hető adósságba sülyedtek, ami­kor hadiárvák és a megnyomo­rítottak millióit kell majd eltar­tani, nem lehet újra a régi megoldáshoz fordulni és azzal egy uj háború magvát elvetni. I Az európai népek balrafordulá-! sát nyilván látjuk, de semmifé- j le jele sincs annak, hogy Ame­rika és Anglia népe is kész volna arra, hogy egy olyan megoldást kényszeritsen ki, amely a háború és béke kérdé­sét egyszer és mindenkorra a társadalmi rendszerváltozással rendezné, igy csak két rossz megoldás között a kisebb rossz megoldás volna az amely talán megnyitná az utat arra, hogy a kapitalizmus tuléltségével idő­szerű társadalmi rendszer vál­tozást megoldja. Ez az európai közelebbről a közép európai, háború által érintett népek szo­ros gazdasági és politikai szö­vetkezése volna. A Szovjetek számolnak ezzel a megoldással ,amikor a kebe­lébe tartozó 16 köztársaságnak, katonai és külpolitikai önálló­ságot adott, holott sem katonai, sem nemzetiségi okok ezt nem kívánták. Ezt a határozatot az sugalta, hogy megadja a lehe­tőséget arra, hogy a körülötte levő országok, anélkül, hogy a népi különállásukat feladnák, lecsatlakozhassanak és egy egy­séges gazdasági és politikai blockot alkothassanak. Ma már világos, hogy ehhez a meglevő Szovjetekhez le fog csatlakozni a még külön álló szlávság, a jugoszlávok, csehek, bolgárok. Előre láthatólag Len­gyelország megtisztítását a ná- j ciktól a Vörös Hadsereg fogja I elvégezni és kétségtelen az is, ihogy a Szovjet haderő jelenléte I Lengyelországban, olyan cso- ' portosulást fog létrehozni, mely ' a lecsatlakozás hive lesz és azt végre is fogja hajtani, nem­csak a Curson vonalig, hanem az összes lengyel területekre. A mai körülmények között ez a megoldás, amely azonnal megszüntetné a gazdasági ha­tárvonalakat, a legjobb megol­dás volna a fenti országok né­pére, mert egy közel 300 milli­ós népnek az együttes gazda­sági csoportosulása igen meg­könnyítené a nehézségek áthi­dalását, de lehetővé tenné a ré­gi uralmi rendszer elpusztítását is. A vereség által a világ ural­mi álmokból felébredt német nép, egy kétségbeejtő jövő előtt fog állni, amely elől való menekülésre csak egy ut mu­tatkozik és ez a háromszáz mil­liós szláv blockhoz való csatla­kozás, amely esetben azt követ­né a magyar és román nép csatlakozása is. Ebben a meg­oldásban egyrészt megszűnne a győző és legyőzött közötti kü­lönbség, márészt most már :;öbb mint 400 milliós nép gazdasági egysége, amelyben jól kiegészít­ve egymást az ipari és földmű­velési területek, lehetővé tenné a háború pusztításainak a fel­építését anélkül, hogy egyes népeket szükségtelen szenve­désnek tennének ki. Ha a társadalmi rendszervál­tozása lecsatlakozó országok­ban legalább oly mértékben meg fog történni mint a Szovjetek­ben, akkor megnyílik a lehető­sége, hogy ez a gazdaságilag nagyszerűen kiegészült szövet­kezés megvalósítson egy a mai Szovjet rendszernél tökélete­sebb rendszert, amely erejénél fogva biztonságban volna min­den imperialisztikus támadás ellen. Megvolna adva az észsze­rű termelés lehetősége, a népek jólétének a folytonos emelke­dése, amely magához vonzaná a még különálló népeket is Európában. De kihatással len­ne az egész föld kerekség né­peire is. Munkás szempontból, bár­mennyire is nem értünk egyet Stalin rendszerével, ez lenne a legjobb, ma lehető megoldás, amely óriási lökést adna a vi­lág munkásságának a bérrab­szolgaság alól való felszabadu­lására. A Bérmunkásnak most nincs utazó lapkezelője, aki bejárjon a bánya és más ki­sebb plézekre. A nagyobb vá­rosokban levő lapkezelőink is legtöbb helyütt hat meg hét napokat dolgoznak, amely után fárasztó a lapolvasók megkeresése. Ezért arra kér­jük olvasóinkat, hogy akinek előfizetése lejáratban van, azt most újítsák meg és az összeget küldjék be a BÉR­MUNKÁS, P. O. Box 3912 Sta. S. S., Cleveland, O. cím­re. A Lapbizottság ÉPITÖGÁRDA 1943-44. évre A. Alakszay, Los Ang...... 5.00 G. Barca, Bridgeport ......12.00 J. Bischof, Akron ........... 3.00 J. Bodnár, Bridgeport .... 5.00 J. Buzay, Cleveland ......... 9.00 P. Csorba, New York ....... 5.00 M. Danka, Cleveland ........10.00 L. Decsi, Akron .............. 6.00 St. Detky, Phila _______ 9.00 J .Duschek, Nutley ......... 2.00 J. Engli, Cleveland ...........12.00 L. Fishbein, New York .... 6.00 J. Farkas, Akron ............. 7.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls 12.00 L. Fülöp, New York ....... 5.00 J. Geréb, Cleveland ......... 7.00 P. Hering, Buffalo ......... 6.00 J. Kollár, Cleveland ...... 5.00 E. Kovách, Cleveland ...... 4.00 J. Koszány, Saratoga Sp. 12.00 A. Kucher, Pittsburgh .... 7.00 A. Lelkó, Pittsburgh ..... 7.00 J. Lengyel, New York .... 1.00 L. Lefkovits, Cleveland .... 7.00 J. Mogor, Cleveland .........11.00 A. Molnár, Cleveland ..... 6.00 J. Munczi, Cleveland ....... 4.00 G. Nagy, New York ....... 1.00 J. Nagy, New York ....... 1.00 J. Pataky, New York....... 5.00 P. Pika, Chicago ............... 7.00 J. Policsányi, Triadelphia 6.00 L. Rost, Phila ................. 5.00 M. Stefankó, New York .... 4.00 A. Székely, Cleveland ..... 5.00 J. Spisák, New York ..... 2.00 J. Szilágyi, Cleveland ..... 5.00 J. Varga, Cleveland ....... 4.00 G. Vaszkó, New York .... 2.00 Jos. Vizi, Akron ............... 8.00 J. Zára, Chicago ............... 7.00 IPARI DEMOKRÁCIA IPARI SZABADSÁGOT JELENT Az Ipari Szabadság záloga a bérrendszer megszüntetése

Next

/
Thumbnails
Contents