Bérmunkás, 1944. január-június (32. évfolyam, 1300-1325. szám)

1944-02-12 / 1306. szám

1944. február 12. 5 oldai AMIT NEM HAGYHATUNK SZONELKUL ___CS . . Ö MEGJEGYZÉSEI MIÉRT ILY KÉSŐN? Amiért Amerika és Anglia baloldali elemei nem nagyon bíztak a kormányaik, a világ megváltó demokráciát felépíte­ni akaró Ígéreteikben, az egyi­ke a sok közül a spanyol kér­dés. A több mint négy éve Hitler által elindított világmészárlás ideje óta, Franko spanyol dik­tátor nem egyszer nyilvánítot­ta azt az óhaját, hogy ebből a harcból a mecénásai Hitler és Mussolini, kik pénzel, hadifel­szereléssel, katonával segítet­ték a spanyol nép nyakára, ke­rülnek ki győztesen. Hitler győ­zelmének idején fennen hirdet­te, hogy a fasizmusé a jövő, a dekadenc demokráciával szem­ben. De Franko nem maradt meg a platonikus szerelemnél, ő minden lehetőséggel elő is segí­tette mestereinek a győzelmét. Ha a szegény kifosztott spa­nyol néptől nem is sokat lehe­tett elvenni annál többet jelen­tett az, hogy Franko zászlaja alatt futó hajók voltak azok, amelyek Dél-Amerikából élel­met és a hadviseléshez annyira szükséges ásványi termékeket szállították Spanyolországba és onnan tovább Hitlerájba. Sőt, ezen a vonalon tartotta fen Hitler az orosz betörés óta az összeköttetést szövetségesé­vel Japánnal. Még sötétebb bűn az, hogy az Amerikából szállított gazolinnal segítette üzemben tartani Hitler hadi gépezetét. Hitelt nyújtott Né­metországnak és a német spic­lik légióit tartották spanyol földön és Franko közvetítésével folytattak eredményes fasizta propagandát Argentiniában és Bolíviában. Ezt a perverz barátságot az­zal indokolták, hogy igy igye­keznek Spanyolországot a há­borúból visszatartani, ne hogy Gibraltár és Észak-Afrika meg­támadásához segédkezet nyújt­son Hitlernek. De már több mint egy éve, hogy a Földközi tenger veszélyessége elmúlt, mégis csak most történt egy gyenge lépés, hogy a spanyol földnek ezt a szégyen foltját, levakarják. De az, hogy megszüntették a kereskedelmi összeköttetést és blokád alá helyezték a Dél- Amerikából való hadiáru csem­pészést, nem elegendő. A követ­kező lépésnek, a diplomáciai összeköttetés megszakításának és a törvényesen megválasztott loyalista spanyol kormány elis­merésének kell lennie, hogy a spanyol nép megszabaduljon a gyilkosaitól. Ezt két okból is meg kell tenniük, hogy ezzel le­vezekeljék azt a bűnüket, hogy Amerika, Anglia és Franciaor­szág falazásával uralomra jut­tatott Franko által küldött spa­nyol bandák ott harcolnak a szövetségesük oldalán, a Szov­jetek ellen. A polgárháború leverése után elmenekült loyalista hadsereg, amely ma Mexcoban és Afriká- i ban van és ég a vágytól, hogy fegyvert kapjon és leszámoljon a fasizta banditákkal. A szövet­ségesek kötelessége ezt a lehe- ' tőséget megadni a spanyol nép- , nek. j MEGLEPETÉST szerzett a Szovjetek parla­mentje a világnak anélkül, hogy arról előzőleg tárgyaltak ■ volna. Molotov előterjesztésére a Tanács Köztársaságok tizen- | hat tagállamának autonómiát adtak. Külön hadsereget és kü­lön külügyi képviseletet. Ezt a kis meglepetést nagyon élén- ken tárgyalja a világ sajtó. Ta­lálgatják, magyarázzák a Szov­jeteknek eme lépését. A tanul-i I mányok és vezércikkek többsé­ge arra a megállapításra ju­tott, hogy ez egy diplomáciai cselfogás volt a szovjetek részé­ről .amellyel azt akarják elérni, hogy a majdani békekonferen­cián és a megalakítandó nemze­tek szövetségébe, a kétszáz mil­liós Szovjet ne egy, hanem 16 szavazatot jelentsen. Kétségte­len, hogy ez a feltevés is közre­játszhatott a Szovjetek elhatá­rozásában, de valószínűtlen, hogy ez lett volna a fő indok, mert jól tudják Stalinék azt, hogy egy ilyen nemzetek szö­vetségében a Szovjetek 16 sza­vazata is kisebbséget jelentene, a kapitalista országokkal szem­ben, tehát a gyakorlati értéke a nullával volna egyenlő, ha más módon nem számíthatna szavazatok szaporodására. Sokkal kézenfekvőbb, hogy azzal, hogy a Szovjet tag-ál­lamoknak, nem csak a belügyek- ben, miként itt Amerikában autonómok az államok, hanem a katonai is külügyi önállásuk is biztosítva van, miként az an­gol birodalomban Kanadának, Ausztráliának stb. ez által sok­kal messzebbmenő faji önálló­ságuk megtartásával más, fő­leg szláv nyelvű államoknak a becsatlakozását igyekszik lehe­tővé tenni. Ilyen államok Cseh­szlovákia, Bulgária, Lengyelor­szág, Jugoszlávia, Karpato Rus­sia, esetleg Románia és Ma­gyarország, amelyek amúgy sem létezhetnének egy ilyen gyűrűn kívül. Ezt a feltevést igazolja az, hogy ilyen autonómiát kaptak a Lettek, Estonia, Latvia, Finn­ország valamint Romániától el­csatolt területek. Amilyen ha­talmas katonai és gazdasági erőt mutat ma a Szovjet. Nem lehetséges, hogy a lerongolt, összerombolt Európát vagy le­galább is a szláv részét könnyű szerrel lehet lecsatlakoztatni egy ilyen szövetséghez anélkül, hogy fegyveres kényszert kel­lene használni. Az európai népek szempont­jából, egy ilyen szövetség na­gyon előnyös volna, megszaba­dulnának a széttagoltságtól, gazdasági rendszerükben hozzá idomulnának a Szovjetek rend­szeréhez, a szövetségük bizton­ságot jelentene egy imperialis­ta törekvés ellen. Egy ilyen nagy gazdasági egység, nagy fejlődési rendszert tehetne le­hetővé és meggyorsítaná, egy társadalmi egyenlőség kifejlő­dését. Ha Európa és Ázsia te­kintélyes részén megdőlne a kapitalizmus és a népek boldog egyenlőségben élnének, az ki­hatással lenne nem csak Euró­pa többi népeire, hanem az egész világ munkásságára és siettetné a végleges és teljes felszabadulását. Ezt a veszélyt érzi az itteni reakció is, amely “ellen diplo­máciai” lépéseket sürget, amely alatt a nácizmussal való béke­kötést értik, egy azonnali meg­egyezéses béke, ha nem is Hit­lerrel, de a német junkerekkel, nem csak elütné a Szovjeteket a drága áron megszerzett győ­zelmüktől, de fentartaná Euró­pában a kapitalizmus-legerősebb bástyáját ,a módosított náci Németországot. Szerintük egy lerombolt, le­vert, katonailag leszerelt és hadisarcra kényszeritett Né­metországban a hatalom ki­csúszna nem csak a junkerek, de a német Darlanok kezéből is és azok az elemek kerülnének felszínre, amelyek a Szovjetek­kel való szoros kapcsolatnak, ha nem az autonómiájuk meg­tartásával való szövetségnek a hívei. A közeljövő alakulásai az orosz harctéren, hogy mennyire jutnak el Lengyelország és Ro­mánia földjére a győzelmes oroszok, dönti el Európa eset­leg a világ képének a jövőbeli alakulását. MENEKÜLNEK A NORVÉG DIÁKOK STOCKHOLM, feb. hó: — Norvégia nagy erdeiben üldö­zött vadak módjára élnek a nor­vég diákok, akiket a náci tit­kos rendőrök, vagy a Quisling bérencek akarnak összefogdos- ni, hogy Németországba depor­tálják őket kényszermunkára. Már több mint két hónapja 400 körüli egyetemi hallgató rejtőzik az erdőkben és szen­ved vagy pusztul el a szigorú téli időjárás következtében. A diákok az Oslo Egyetem hallga­tói voltak és egészen természe­tes, hogy az országukat meg­szállva tartó németekkel nem rokonszenveztek. Ugyan csak gyűlölettel viseltettek a Hitlert szolgáló Quisling követőivel szemben is. Az egyetemi hall­gatók között is akadtak Quis­ling követők, akiket a többi di­ákok nagyon gyűlöltek. Ezek­nek panaszára a nácik elfogtak 800 diákot, akik közül 296-ot kényszermunkára deportáltak. A diákok elfogatása Svédor­szágban nagy megütközést vál­tott ki és talán annak tudható be, hogy 500 diákot szabadon bocsájtottak. Azonban ezeket is kezdték újból “vizsgálat alá venni” kisebb csoportokban s sokakat közülök koncentrációs táborba vittek Lavrikba. Úgy az osloi lakosság, mint a diákok ráeszméltek, hogy a náci és a Quisling hatóságok így, apródonként akarják eltün­tetni az összes diákokat. Ezért akik még tehették, úgy 400 kö­rül, elmenekültek és az erdő­ségekben sínylődnek. A norvég lakosság természetesen titok­ban segíti a diákokat, azonban ] akit ily dolgon rajtacsipnek, j szintén igen nagyon büntetést kap. A CLEVELAND WEST SÍDÉI MUNKÁSDALÁRDA A RUS­SIAN RELIEFÉRT A Cleveland West Sidei Mun­kás Dalárda a kellemest, hogy kitűnő műsorral egybekötött vacsorát rendez február 19-én, szombaton este 4309 Lorain Ave. épületének nagy termé­ben, összeköti azzal a hasznos intézkedéssel, hogy az estély jövedelmét az orosz segélyre fordítja. Ugyan akkor a Dalárda veze­tősége azzal a kérelemmel van Cleveland magyarságához, hogy ha van olyan ruha a birtokuk­ban, amit már nem viselnek, hogy hozzák el magukkal, ame­lyeket az orosz segély bizottság használható állapotba teszi és átküldi a sokat szenvedő orosz népnek. ELŐFIZETÉST KÜLDTEK Február 1-ig: A. Gergely, Toledo .............. 1 L. Birtalan, Cleveland ......... 1 Mrs. G. Mihalecz, So. Bend 1 A. Botos, Barberton ....... 3 M. Márkusz, Martins Ferry 2 M. Zajacz, Cleveland ........... 1 St. Farkas, Decatur ______ 1 J. Asztalos, Philadelphia ..... 5 J. Kovács, Monroe _______ 2 A. Olekszo, Cleveland ____ 1 M. Jacobson, Cleveland ........ 2 G .Horváth, San Pedro ....... 1 J. Sütő, Windber ................. 1 A. Kondray, Joffre ............. 1 S. Weiss, Jackson Heights .. 2 St. Visi, Detroit .................... 2 J. Bognár, Hammond __ 1 J. Villand, Cleveland .......... 2 J. Ellis, So. Bend ................... 1 J. Feczkó, New York ............ 7 j J. Sivák, Maynard ............... 3 A. Szedlák, Chicago ______ 1 J. Nemes, Waskatenau ..... 5 St. Balogh. Chicago .............. 1 J. Vlad, Chicago ................... 1 L. Szanto, Chicago ............... 2 G. Csonka, Woodmont........... 2 B. Tályai, Milmont ............... 1 M. Bacsa, Chicago ............... 2 Mrs. L. Máté, Chicago ......... 2 F. Szabó, Cleveland ............ 1 Mrs. J. Maar, Chicago ......... 1 J. Policsányi, Triadelphia .... 3 A. Sokola, Miami ................... 1 F. Papp, Cleveland ... 1 Wm. Munkácsy, Bethlehem 2 J. Vizi, Akron ........ 2 F. Szüch, So. Bend ...............*1 J. Chory, Decatur ................. 2 F. Bleier, Bridgeport .......... 1 A. Refy, Lodi ....... 1 J. Buzay, Cleveland ___ 1 J. Bényei, Cleveland ............. 1 P. Kóta, Joffre ..................... 1 A. Bordás, Philadelphia ...... 1 jB. Farkas, Cleveland ........... 1 ,J. Herold, Bridgeport _____ 2 IG. Kuhn, Cleveland ............... 1 IF. Berzi, Maple Shade ......... 1 J. Kopasz, Cleveland ..........„ 1 Mrs. J. Bercsa, Cleveland .... 1 J. Kollár, Cleveland ............. 3 L. Fishbein, New York ....... 2 E. Sass, Milwaukee ......... 1 M. Kurucz, Cleveland ......... 2 j G. Tóth, Romulus __ 1 ' J. Zára, Chicago ................... 1 ] St. Sütő, Chicago ......... 1 J. Soos, Newark ................... 1 J. Widlicska, Cincinnati ....... 1 A. Kucher, Pittsburgh ....... 1 F. Weizer, New Brunswick 1 J. Pásztor, E. Chicago ......... 1 G. Barcza, Bridgeport ......... 5 B E K M L N l\ a k

Next

/
Thumbnails
Contents