Bérmunkás, 1944. január-június (32. évfolyam, 1300-1325. szám)
1944-02-05 / 1305. szám
JlC iX BÉRMUNKÁS 1944. február 5. Csak ki az igazsággal “Ma: az amerikai magyarok túlnyomó része fasizta érzelmű, antiszemita és esküszik Horthyra. Bár legtöbbjük jogfosztott, nincstelen paraszt volt odaát, itt ahol ez a nagy ország minden jogot és lehetőséget biztosit a számukra, nem hallják meg a demokrácia sürgető szavát. Húsz esztendős' gyilkos propaganda, amit Horthy-Ma- gyarországon koholtak és amit a magyar nép verejté- kes pénzén szubvencionáltak, ilyen átkozott gyümölcsöt termelt. Ezek a Horthysta magyar tömegek, áruló vezetőikkel az élükön, ma nemcsak kerékkötői minden demokratikus magyar mozgalomnak, de más fasizta hordákkal együtt veszedelmei az amerikai politikai életnek is.” A fenti sorokat Biró János irta pár héttel ezelőtt a “Harc” cimü hetilapban. Biró János azon nagyon de nagyon kevés amerikai magyar újságírók közé tartozik ,akik nem adták el tollúkat és tehetségüket az amerikai magyar nép félrevezetésére ,elbóditására és főleg a Horthy uralom által képviselt eredeti hagyar fasizmus dicséretére. Liberaliz m u s á t mint üjságiró is megtartotta és igy nem csoda, hogy nem maradhatott meg magyar újságírónak magyar Amerikában. Tudomásom szerint egy darabig szerkesztője volt a Szabadságnak, ahol természetesen, különösen abban az időben, liberális felfogással nem érvényesülhetett. Egyidőben kiadott egy igen intelligens és szintén liberális hangú politikai és szépirodalmi képes folyóiratot. Természetesen azt sem tarthatta meg sokáig ilyen két nagy “bűnnel” — intelligens és liberális akart maradni. Búcsút mondott tehát a magyar újságírásnak és más pályán kereste meg kenyerét. Mondom, az amerikai magyar újságírók között nagyon de nagyon keveset találunk Biró Jánoshoz hasonlót. A legtöbbje hamarosan behódolt a laptulajdonosok kívánságainak és az “élni muszáj” felkiáltással fedezve magukat beálltak az amerikai magyarság félrevezetői, bóditói közé. A laptulajdonosokat, — mint "most már tudjuk, a Horthy kormány anyagi és “erkölcsi” támogatásban részesített és a morzsákból adtak valami hulladékot a felfogadott újságíróknak is. MEGTÁMADTÁK AZ IGAZ SZÓÉRT Éppen azért nem lepett meg bennünket, hogy Biró Jánost alaposan megtámadták a fenti soraiért, noha annál tisztább igazságot még nem mondottak az amerikai magyar tömegekről: azon magyar tömegekről, amelyek az amerikai magyar lapok befolyása alatt nevelődtek és maradtak meg. A támadás érthető, mert nyilvánvaló, hogy azon amerikai magyar tömegek, amelyekre Biró János céloz, azért lettek fasizta érzel- müek, mert az amerikai magyar lapok éveken át tartó ravasz propagandával beléjük nevelték az ily érzelmeket. Vagyis amikor Biró János azt mondja, hogy az amerikai magyarok túlnyomó része fasizta érzelmű, akkor egyben mindj át azt is mondja, hogy ezért az amerikai magyarok áruló vezetői a felelősek. A támadások azonban nem ijesztették meg Biró Jánost, mint válaszából látjuk, amelyet angol nyelven adott meg a Harc egyik utóbbi számában. Ebben a válaszban többek között ezeket olvashatjuk: “Nem volt semmi uj, semmi forradalmi abban a szerény kis cikkben. Hiszen befolyásos magyarok, akiknek tisztességéhez és a magyar nemzet iránt érzett szeretetéhez kétség nem férhet, valamint a nagyon ritka Horthy-ellenes szerkesztők is újból meg újból mondották, hogy ezen ország magyarságának a vezetősége demokrata ellenes, amelyet el kell söpörni. Ebben mi teljesen megegyezünk.” “De szerintem bármely uj vezetőség is csak az óhajt (wishful thinking) szolgálná mindaddig, amig a demokrata ellenes propaganda gyökereit ki nem irtjuk. Hadd pusztuljon az a kormány és kormányzó osztály, amely elpusztította a szabad gondolatot, a szabad sajtót és gyülekezést; ki kell törülni azokat a kalandorokat, akik idealizálták Mussolinit, követték Hitlert és berántották Magyarországot ebbe a borzalmas katasztrófába: az uj demokratikus Magyarországnak a feudalisztikus romokon kell felépülnie, akkor és csakis akkor találjuk meg majd ebben az országban is a demokratikus magyar vezetőséget.” SZERKESZTŐK ÉS A PAPOK A FELELŐSEK “Az igazság talán fáj, de azért mégis igazság! Az Amerikai Magyar Szövetség, az amerikai magyarság “legnagyobb” representáló testületé határozottan nem demokrata intézmény. És nem azok azon beteg- segélyző egyesületek sem, amelyek fen tartják. Körülbelül ötven magyar újságunk van az Egyesült Államokban, de csak egy maroknyi ir a Horthy uralom ellen, követi a Károlyi ve- zérségét. A többi támadja és denunciálja mindazokat, akik rámernek mutatni, hogy milyen keserű sors vár a levert Magyarországra.” “Évekkel ezelőtt Károlyi kérdezte tőlem, hogy az amerikai magyar lapok miért írnak úgy, hogy a jelenlegi magyar kormány cenzora örömmel hagyja jóvá azokat? Hosszas magyarázatot adtam, amire itt nincs terem. Azonban ismerek egy tisztességes szerkesztőt, aki panaszkodott nekem, hogy nem írhatja meg az igazságot, mert ha megírná, akkor tönkretenné a megélhetését.” “Közismert dolog ,hogy papjaink között vannak jó néhá- nyan demokrata ellenesek és antiszemiták. Ki füti a gyűlő-! let kemencéjüket? Miért hirde-1 tik Hitler tanait, hiszen tudniok kell, hogy a nácizmus halált jelent a vallásra, a szabadságra és tisztességre egyaránt ? Hogy miért akarja valaki megvédeni az amerikai magyarokat én ellenem, aki velük és értük dolgoztam, azt nem értem. És az is rejtvény a számomra, hogy a kritizálok miért akarják eltitkolni a jól megszervezett propaganda nyilvánvaló eredményét ?’* BÓDITÓ SZELLEMI TÁPLÁLÉK Érdekes, hogy a fenti kérdésekre Biró János nem találja a választ, holott az a bizonyos “tisztességes” magyar szerkesztő megfelelt reá. Az amerikai magyar szerkesztők, akik egyben legtöbbször laptulajdonosok is voltak és a papok és egyletek vezetői is abból éltek, hogy az amerikai magyarokat megtartották Jó MAGYARNAK, ami alatt a mindenkori magyar kormányok és általában a magyar uralkodó osztály imádatát értették. Ha az átlagos értelmiségü elfogulatlan ember átnézi az amerikai magyar lapokat, a naptáraikat és egyéb kiadványaikat, láthatja, hogy szinte művészetté tették az úgynevezett szende, hódító írások kiválogatását, amit évről évre, mint szellemi táplálékot adtak be olvasóiknak. A népies szellemben irt bárgyú regék a fő és köznemességről; a fehér lovon bevonuló “nagy hóditóról”, a kiváló magyar nagyságokról, stb. stb. szóló írások elfelejtették az amerikai magyarokkal, hogy a nyomor, a nincstelenség kergette őket az óceánon túlra abból a hazából, amelyett innen, a távolból olyan szépre festenek nekik. A természet áldásai valóban széppé is tették azt az országot, de éppen azon uralkodó osztály, amelyet itt a lepénzelt, vagy érdemrendekkel megnyert ügynökei annyira dicsérnek, tették tűrhetetlenné a dolgozó milliók számára. Szerkesztők, papok, egyleti vezérek abból éltek és élnek még ma is, hogy a kivándorlók megmaradjanak a nyájban. És be kell vallanunk, ez sikerült is nekik. Az amerikai magyar “dupla” hazafias lapok olvasói még ma is dicsérőleg, sőt kegyelettel említik Horthyt. Kritika nélkül fogadták azt a sok hazugságot, amit erről az orvgyilkosról olvastak lapjaikban. ORVGYILKOS HORTHY Horthy orvgyilkossága például közismert dolog. George Seldes, az “In Fact” cimü hetilap szerkesztője bizonyos ügyben levelet küldött hozzánk, amelyben többek között ezt a mondatot irta, “Magyarországon voltam akkor, amikor Horthy rendeletére két szoci- álista szerkesztőt meggyilkoltak, résztvettem a temetésükön.” (Seldes a Somogyi és Bacsó orvgyilkosságára céloz.) Tessék csak ezt mondani az Amerikai Magyar Népszava, a Szabadság vagy a többi hazafias lapok átlagos olvasóinak. Kivájnák a szemünket az oly igazság hangoztatásáért, amit I az egész világ tud, csak éppen !ők nem. íme egy másik példa. Egyidőben az Amerikai Demokratikus Magyarok aláírásokat gyűjtöttek a Károlyi beengedésére. Megmutattam egy ilyen ivet egyik hazafias magyarnak, aki kérdezte, hogy hát hol van most Károlyi, és miért nincs Magyarországon ? Mikor meghallotta a választ, hogy Károlyinak Magyarországról menekülnie kellett, hát kijelentette, “Hát ha menekülnie kellett, akkor biztosan valami rossz fát tett a tűzre!” Ennek az embernek, — aki máskülönben elég értelmesnek látszott, fogalma sem volt arról, hogy politikai menekültek is vannak. Erről soha sem olvasott az újságjában. Folytathatnám igy a példák százaival, bizonyítva, hogy az amerikai magyarság tömegei Horthyisták, ami természetesen Hitleristát és igy fasiztát is jelent, vagyis Biró János valóban csak az igazat mondotta, bármennyire is ütik érte. És csak helyeselhetjük azt, hogy állítása mellett kitart, igyekszik feltárni az okokat, rámutat a bűnösökre, mert érzi, tudja, hogy csak azok eliminálása ölheti ki az amerikai magyarok tömegeiből a reakciós szellemet. A millió és millió kiirtott emberéletért az amerikai Horthy ügynökök éppen úgy felelősek, mint európai gazdáik, Horthy vagy maga Hitler. Leleplezésük ,a közszereplés teréről való eltüntetésük olyan munka, amiben minden tisztességes magyarnak részt kell venni. És tehetik ezt annál is inkább, mert minden kétséget kizárólag ezzel a tisztitó munkával még a magyarországi dolgozó millióknak a sorsán is segíthetnek. Geréb József A NYILASKERESZTESEK HÁBORÚS TEVÉKENYSÉGE WASHINGTON: A budapesti “Mai Nap” cimü újság jelenti, hogy a kormányzattal enyhén szembehelyezkedő “Népszava” plakátjaira nemrég nagy vörös betűkkel ráfestették ezt a szót, hogy “Áruló”. A “Mai Nap” munkatársa véletlenül meglepett két suhan- cot ,amint az Aréna utón buzgón festették rá a plakátokra az “Áruló” szót. “Nincs más dolgotok?” kérdezte tőlük az újságíró. “Más dolgunk? Miért csinálnánk mást, amikor ezért nyolc pengőt kapunk naponta a Nyilaskeresztes párttól”, válaszolták a fiuk. Nő AZ ÖNGYILKOSSÁGOK SZÁMA MAGYARORSZÁGON WASHINGTON: Az Office of War Informationhoz befutott jelentések arról számolnak be, hogy a magyar nép idegei úgy látszik teljesen letörtek, mert most, amikor a háború egyre közelebb húzódik Magyarország határaihoz, mindig többen keresnek a halálban kiutat gondjaikra és bajaikra. Az elmúlt 1943-ik évben az öngyilkossági kísérletek száma több mint 8000-re rúgott, mig 1942-ben a statisztika csak 6356 öngyilkossági kísérletet és 3496 ebből származó halálesetet mutatott ki.
