Bérmunkás, 1944. január-június (32. évfolyam, 1300-1325. szám)
1944-05-27 / 1321. szám
1944. május 27. 7 oldal JEGYEZD MEG... —^— Ajánlja: St. Visi. -■ Orlemanszki lengyel papot felfüggesztették a papságától és még a mennyországba sem igen fogják beengedni, mert barátságos látogatást tett Sta- linéknál. Még örvendhet, hogy nem égetik el máglyán, mint régen tették az ilyen eretnekekkel. Meg lehet, hogy Orlemanszki is úgy van, mint egy fiú, akit negyed magával bíróság elé állítottak kisebb lopásokért. Mikor a biró leckeadás után kérdezte őket, hogy nem akartok a mennyországba menni? Három fiú azt mondta ők akarnak, de a negyedik nem szólt semmit ,igy a biró rá kiabált, te nem akarsz a mennyekbe menni? A fiú csendesen azt mondta, nem ezzel a bandával, ottan is bajba keverednék. Már attól féltünk, hogy Sta- linék megalkudnak a Vatikánnal és úgy látszik nem Stalinon múlik. De jobb ez igy, hogy a Pápa és a katholikus papság nagy része nem hajlandó Sta- linékkal tárgyalni, vagyis megalkudni az európai nép bőrére. Azt mondják Roosevelt valóságos gyűlölettel van De Gaulle személye ellen, igy elismerésre semmi kilátás nincs. Az anTÁRCA A király borbélya Irta: Nyíri Imre Csuta szegény és buta kis gyerek volt. Csak azt hitte el, amit jámbor szülei a fejébe vertek, amit az iskolában tanult és látott. — Szeresd királyodat! — hangzott naponként jónéhány- szor a gyújtó fölhívás az öreg tanító szájából, aki hol hegedült a gyerekeknek, hol fát hordatott, hol meg káposztát öntöztett velük. Ezek után Csuta csak hódolottal eltelve mert a tanterem falán lógó képre tekinteni, amely egy olyan korú gyereket ábrázolt, mint ő. A templomi szentképek előtt csendes áhítatot érzett, de a gyerekkirályról készült festmény előtt a szemét is lehunyta. Keveset tanulhatott, keveset tudott. Megmaradt annak, akikről az eszményképet lehet megfesteni egyes államtudósok szerint az olyan vallásos szellemű és hazafias érzelmű polgárnak, aki megbízható oszlopa marad minden körülmények között az államnak, ő és családja, falubelijei hasonló szellemben éltek és együttesen részei voltak annak a masszának, amelyre a katonaság, az adózás, a hivatalnok-kaszt és a földbirtok épültek. A faluban a gyerekkirály, mivel uj képet nem kaptak, továbbra is gyerek maradt. A buzgó asszonyok, akik hónapokig dolgoztak egy-egy köntöskén, amit alattvalói alázattal golok is csak a válukat rángatják amikor erről van szó, nem mernek Roosevelt ellen állást foglalni, vagy nyilatkozni. Indiából a legfontosabb hírek még mindég azok, hogy igen nagy a nyomor egyik részről és igen nagy a fényűzés a másik részről. Ezt a civilizációt igyekeznek az angolok ottan megmenteni és fen tartani. Stalinék Eric Johnsont, a Chamber of Commerce elnökét is meghívták Moszkvába remélve azt is esülyesztik a politikai posványbán mint Willkiet, Or- lemanszkit. Ezen esetben még szívességet tennének. Minden összefogás dacára, a nagy lapok, politikusok és az union tisztviselők részéről, a hét elején, 72,000 munkás volt kint sztrájk miatt tétlenül Det- roitban. A demokráciát a munkásoktól annyira féltő szenátus fen- tartja a déli államokban a színesektől a szavazási jogot megvonó fejadót. Ne hogy azok a munkások megdöntsék ezt a szép, minta demokráciát a déli államokban. Mindenek dacára is, el kell — ahogy a tanító ur aláírta — ajánlottak föl a királynak, a mértéket még évek múlva is erről a képről vették. A királyi udvartartásban nem győztek mulatni a nép jámborságán és kacarászva dőltek egymásnak, ha a királyra gondoltak, akinek állán már kiütközött a legénypehely és kezükben tartották a ruhadarabokat ,amelyeket a faluban egy apró gyereknek az alakjára szabtak és hímeztek. Csuta is fölcseperedett és surbankó legénykorában apja beküldte a városba, hogy — ipara legyen. — Menj borbélynak! Az jó mesterség. Urak között forgolódhatsz, tanulhatsz. Mindig tiszta lesz a kezed és illatos körülötted a levegő. Csutát a városban csupa kellemes meglepetés érte. Már az első napon lelkendezve fedezték föl a borbélyüzlet vendégei, hogy csalódásig hasonlít — a^ királyhoz. Csuta hallatlanul népszerű lett az egész városnegyedben. — Hasonlít a királyra! Szakasztott olyan! Mintha kivágták volna belőle. — Igaz! Én a múltkor, óriási szerencsére, egész közel álltam őfelségéhez, amikor kiko- csizott és mondhatom, az arca, a testtartása ugyanaz. Már a második napon kivették a seprőt a kezéből és az öreg tanonc legnagyobb bosz- szuságára az ő kezébe nyomták vissza a takarítás tisztségét. A tanoncsorból Csutának elengedtek két évet, csakhogy mennél hamarább borotválhassa az érte rajongó vendégeket. A mester megkülönböztetett figyelemmel bánt vele. Órákig oktatta jó ismernünk, hogy Martin Dies elég okos ember, legalább ő tudja olvasni az írást a falon. Nem engedte, hogy megbuktassák, ami szégyen lett volna, inkább szép csendesen lemondott a képviselőségről. Egy néhány társa nem volt olyan okos és csúfosan kibuktak még az előválasztásokból is. Ha a náciknak volna olyan mindent megfagyasztó vegyibombájuk, azt megtarthatják a maguk részére, mert a nyáron nagyon melegük lesz és még a másvilágon is, ahová érdem szerint menniők kellene, szükségük lehet rá. Goehring és Hitler megmondták, hogy Berlint nem fogják bombázni és mind az ami ezek ellenére is történt, az csak — zsidó propaganda. Churchill és Roosevelt nem érti meg a görögöket. Az nem is csoda, azok egymást sem nagyon értik meg. De Gaulle tervez már ideiglenes kormányt, amire Roosevelt csak egy, de igen nagy szót mondott — “no”. modorra és jó késtartásra. Csuta természetes esze hamar megküzdött a torlódó föladatokkal. Megtanult kellemesen társalogni. Jókezü borbély vált belőle, akinek» mindig voltak vendégei. Akadtak olyanok is, akik inkább félórát is vártak rá, mert olyan könnyű keze volt, hogy nem vágott be soha, kése után nem pattant ki a bőr és nem nyiszált lépcsőket a frizurákba. Csuta megszokta a várost. Egyre délcegebben lépkedett. A mester nem engedte, hogy albérletbe lakjon és mint szelíd, jó fiút, odavette magához, azzal a titkos céllal, hogy ez a kitűnő munkaerejű és nagy vonzóerejü fiatalember beleszeret majd egyik leányába. Csuta öltözködni kezdett, olvasásba és énektanulásba fogott és egyre jobban pengette a mandolint. Félév múlva már nagy sikerei voltak a lányok között. Az egész környék szerette. Ha beült a kocsmába, úgy vették körül, mintha valami csodát látnának. — Hasonlít a királyra, ez igaz — áradozott egyik lelkes polgár. — Én szívesen tovább taníttatnám és közbenjárnék érdekében, hogy bejusson a királyi testőrségbe. Csuta megriadt ettől a gondolattól és borbély maradt. Az összeköttetésekkel rendelkező polgár azonban nem nyugodott és buzgólkodása nyomán egy szép napon a király is megtudta, hogy mennyire tökéletes hasonmása szaladgál a fővárosban. Másnap szombat volt. A mester már előre dörzsölte a kezét, a várható jó üzletre gondolt, amikor korán reggel koronás ÉPITŐGÁRDA 1943-44. évre A. Alakszay, Los Ang...... 7.00 G. Barca, Bridgeport _ 12.00 J. Bischof, Akron ........... 3.00 J. Bodnár, Bridgeport .... 5.00 J. Buzay, Cleveland .........12.00 P. Csorba, New York ....... 5.00 M. Danka, Cleveland ........12.00 L. Decsi, Akron ............... 8.00 St. Detky, Phila ............... 9.00 J .Duschek, Nutley ......... 2.00 J. Engli, Cleveland ...........12.00 J. Farkas, Akron ......... 10.00 L. Fishbein, New York ....12.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls 12.00 L. Fülöp, New York ....... 7.00 J. Geréb, Cleveland ......... 9.00 P. Hering, Buffalo ......... 6.00 J. Kollár, Cleveland ......... 7.00 E. Kovách, Cleveland ...... 4.00 J. Kozsány, Saratoga Sp. 12.00 A. Kucher, Pittsburgh .... 7.00 A. Lelkó, Pittsburgh . 7.00 L. Lefkovits, Cleveland .... 9.00 J. Lengyel, New York .... 1.00 J. Mogor, Cleveland .........12.00 A. Molnár, Cleveland . 7.00 J. Munczi, Cleveland ....... 4.00 G. Nagy, New York ....... 1.00 J. Nagy, New York ....... 1.00 J. Pataky, New York....... 5.00 P. Pika, Chicago ............... 9.00 J. Policsányi, Triadelphia 6.00 L. Rost, Phila ................. 5.00 M. Stefankó, New York .... 8.00 A. Székely, Cleveland ..... 8.00 J. Szilágyi, Cleveland ..... 6.00 J. Spisák, New York ..... 2.00 G. Vaszkó, New York .... 2.00 J. Varga, Cleveland ....].... 9.00 Jos. Vizi, Akron .............12.00 J. Zára, Chicago ............... 9.00 címerrel egy fényes fogat állt meg a borbélymühely előtt. A bakon mozdulatlan egykedvűséggel, mint valami faragott diszszobor ült az aranysujtásos lakáj, mig a selyemülésből csodálatosan szép fodrozással lebegő köpenyben egy testőrtiszt emelkedett föl, aki besietett az üzletbe, ahol Csuta éppen ujdi- vatu, sötétkék szegélyzésü fehér munkakabátját próbálgatta. A testőrtiszt értesítette Csutát, hogy őfelsége a reggeli audiencián legkegyesebb jóindulattal látni óhajtja. — Kérem, üljön be a hintóba. Amint a fehérkeztyüs kéz előrelendült, a köpeny alól részegítő illat terjedt szét az üzletben. Csuta, aki eddig csak a mester olcsó kölnijét szagolgatta, majd elszédült. A mester ragyogott a boldogságtól, nagy izgalmában megcsókolta a tiszt köpenyének a szélét, Csuta pedig, mint az álomjáró, odaült a tiszt jobbjára. Azt hitte, hogy az övénél nagyobb öröm már nem lehet a világon, ennél nagyobb kitüntetés nem érhet embert a földön. Az audiencián utolsónak maradt. Amikor szembekerült a trónussal, meghökkent — mintha saját maga tükörképét látta volna. A király kegyesen mosolygott és amikor Csuta néhány szokásos kérdésre, amelyek kedves papájára és mamájára vonatkoztak és testvérei számát tudakolták, talpraesett és hódolatteljes válaszokat adott ,a király értésére adta, hogy kinevezi udvari borbélynak. Csuta a palotában kapott lakást, de csak az egyik szárny- épületben. A szobában olyan beOlvasás után, adja lapunkat más magyar kezébe! BÉRMUNKÁS
