Bérmunkás, 1944. január-június (32. évfolyam, 1300-1325. szám)

1944-01-15 / 1302. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 VOL. XXXII. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1944 JAN. 15 NUMBER 1302 SZÁM A japán munkás helyzete a fasizta diktatúra alatt Nácikkal paktáló ameri­kai tőkések (f.) Mi nem szoktunk foglal­kozni azokkal a rémmesékkel, melyek napról napra megjelen­nek a napilapokban és melyek azokról a borzalmakról beszél­nek, melyeket a japánok visz­nek végbe az amerikai és más hadifoglyokkal szemben. Jól tudjuk, hogy ezeknek nagyré­szük propaganda, mely a hábo­rú folytatásának egyik eszköze. Azonban az utóbbi időben min­dig több és több hir szivárog ki Japánból azokon a hadifoglyo­kon keresztül, akik mint hadi­foglyok Kínába kerültek. Ezek­nek a jelentését sem kell kész­pénznek venni, azonban ha csak egy kis részét tartjuk valóság­nak, akkor is gondolkozóba kell ejtsen minden munkást, akinek bármilyen csekély része van, bizonyos munkás jogok kivívá­sában. Eléggé ismeretes előttünk a régi időkből is a japán munkás és a kínai kuli helyzete, akiket rabláncra fűzve, kizsákmányol­tak a fehér szinü de annál fe­ketébb lelkű imperialista urak a saját egyéni profitjuk növe­lésére. Láttuk az országba be­szállított rabszolga munkával előállított ipari cikkeket Japán­ból, melyeken busás profitot zsebeltek be a Wall Street ha­zafiai. Ismerjük a Japánba ki­szállított ócskavas történelmét, melyek mint torpedó és ágyú­golyó formájában lettek vissza importálva. Mindezeket figyelembe véve mégis gondolkodóba kell ejtsen bennünket a japán munkásnép kizsákmányolása és helyzete és mindaz, amit most már a kül­földi imperialistáktól megtisz­títva a japán militarista dikta­túra visz végbe. Nemcsak a hadifronton, hanem bent az országban is méltó társaik a náci-fasizmusnak a japán ha­talom képviselői és nagyon is igazunk volt és van akkor ^mi­kor a legfontosabb munkás kö­telességnek hirdetjük a náci­fasizmus nemzetközi megerő­södése elleni harcot. A jelentések szerint a náci kényszerzubbony mintájára a japán munkás olyan munkavi­szonyok között robotol, mely­hez hasonlítva a régi rabszolga munka Qsaknem paradicsomi helyzetnek minősíthető. A ja­pán munkás napi munkaideje ma 16 óra, hét nap egy héten, melyért a legnagyobb fizetése 1.40 yen, 40 amerikai cent, mig a nőmunkás fizetése ugyanany- nyi munkaidő után 1.00 yen, vagyis 25 cent. 15-től 70 éves korig munkakényszer van, vagyis sorozás mely annyi­ban különbözik a katonai soro­zástól, hogy a besorozott mun­kás fehér szinü kártyát kap. A fehérkártyák” átadása a japán munkás részére a legbor­zalmasabb valami amit elkép­zelni tudnak. Ezzel a kártyával viszik őket bárhová, bármelyik iparba az egész Japán császár­ság területén. Gyermekeket, nőket és öregebb embereket szakítanak el családjaiktól anél­kül, hogy tudnák, hogy ho­vá viszik őket. A haladottabb munkás elemek között nagyszá­mú az öngyilkosság a tartha­tatlan helyzet miatt. Az ilyen rabszolgaság ellen még 1941 áprilisában spontán lázadás és általános sztrájk is volt Kobe területén, amit a legkegyetle­nebb formák között fojtottak vérbe. Az életszínvonal még mé­lyebbre sülyesztése rohamosan növelte a tüdőbaj és más beteg­ségek számát, és az orvosi ke­zelés hiányában tömegesen pusztulnak el különféle beteg­ségekben. A japán uralkodók szintén a hazafiság köpenyegé­be burkolózva az éhenhalást és az agyondolgoztatást hősies erénynek minősítik, közben per­sze ők jólétben dőzsölnek. Szóval a náci-fasizmus mér­gezett elmélete egy és ugyan­olyan formák között nyilvánul meg bárhol is üti fel a fejét. A forradalmi öntudattal biró munkásoknak az első kötelessé­ge harciasán szembeszállni ez­zel a pusztító szörnyeteggel, ha azt akarja, hogy aztán a há­ború után, legyen szervezkedé­si és szólás szabadsági joga. Ezen oknál fogva, ez a háború bármennyire is imperialista há­ború, mégsem olyan mint az első világháború volt. Mi a po­kolba kívánjuk az amerikai és angol kapitalista kizsákmányo- lóinkat, hogy volna mindegy a mi részünkre, ha helyettük a még kegyetlenebb náci japán pribékek ülnének a nyakunkra. A munkáosztály helyzetét fi­gyelve és bírálva már többé nem képezheti vita tárgyát az, hogy hol a helye a forradalmi munkásságnak ebben a hábortP" ban, hanem csakis arról kell beszélni, hogy hogyan építheti fel világi alapon a nemzetközi Egy Nagy Szervezetét, hogy a világ dolgozó osztályának a felszabadulását végrehajtani tudja. Az is biztos, hogy az Egy Nagy Szervezet építésének a kiinduló pontja nem lehet Az Egyesült Államok kormánya vád alá helyezte az E. I. DuPont céget. Német és angol vegyi cégekkel kartelt kötöttek a világ népeinek kizsarolására. A DuPONTOK A MUNKÁSELLENES FRONT IRÁNYÍTÓI. WASHINGTON, január hó: — Attorney General Francis Biddle nyilvánosságra hozta, hogy az Egyesült Államok kor­mánya a szövetségi bíróságnál 1 vádat emelt az E. I. DuPont de . Nemours cég, továbbá a Brid­geport, Conn, városban operáló Remington Arms Company és az angol Imperial Chemical In­dustrial, Ltd. cégek ellen. De I ugyanakkor a vádat kitér jesz- tették a nevezett cégek vezető- j ire is. így a DuPont cégtől vád j alá került Lamont DuPont, az igazgatóság elnöke és Walter S. Carpenter, a cég elnöke. A Remington Arms Companytól vád alatt áll Charles K. Davis elnök és gyárigazgató. Az an­gol cégtől pedig Lord Duncan McGowan, az igazgatóság elnö­ke és Henry Mond alelnök és a cég amerikai képviselője kerül­tek a vádlottak közé. A vád szerint a fent nevezett cégek és egyének nemzetközi összeesküvést szőttek a népek megzsarolására. Ezen vegyi cé­gek ezeren felüli árucikket hoz­tak forgalomba és a Depart­ment of Justice vádja szerint egyezséget kötöttek a verseny kizárására. Fölosztották egy­más között a “piacot”, — jelen esetbep az egész földet, igy áruik részére kizárólagos mono­póliumot szereztek a megsza­bott területeken, ahol azután tetszésük szerint szabták meg az árakat. BILLIÓS VÁLLALAT A DuPont cég a világ egyik legnagyobb vegyi vállalata. A cég vagyonát több mint egy billió dollárra becsülik. Ennek a cégnek a birtokában van a General Motors Corporation részvényeinek 23 százaléka. A gyáraikban festékektől kezdve lőpor és egyéb robbanó anyago­kon át száz és száz árucikket készítenek. Jelenleg óriási ha­direndeléseik vannak. A Remington Arms Co. leg­sem a náci Németország, sem a militarista Japán. Ezen té­nyeket elvitatni nem lehet, akik tehát a náci-fasizmus bu­kását segítik elő, bárhol a vilá­gon, a munkásosztály felszaba­dulási jövőjének tesznek szol­gálatot. inkább muníció és sport fegy­verek gyártásával foglalkozott. Ebben az ágban az Egyesült Államok legnagyobb cége. Miu­tán a munícióban vetélytársa volt a DuPont cégnek, ez utób­bi 1933-ban megvásárolta a Re­mington Arms részvényeinek többségét és igy konrólt szer­zett ezen cég felett. Az Imperial Chemical Indust­ries olyanféle szerepet tölt be Angliában, mint itt a Du Pont cég. A négy legnagyobb angol vegyi cég egyesüléséből kelet­kezett és jelenleg csaknem az összes vegyiszerekre monopóli­umuk van Angliában. New Yorkban csak képviseletet tar­tanak, de nem árulnak semmit, hanem csak az összeköttetést tartja fenn a kartel többi tag­jaival. A NÁCI KAPCSOLAT A vád legfontosabb része az, hogy mindezen cégek szoros kapcsolatban állnak a német, tehát a nácik által kontrolált I. G. Farbenindustrie céggel. A Du Pontok most ennek a német cégnek az érdekeit őrzik. Az igazságügyi department vádja szerint ez a vegyi kartel 1920-ban alakult, amikor fel­osztották maguk között a pia­cot. Az Egyesült Államok, a Du Pontoknak esett, de Canada és a délamerikai köztársaságok­ra pedig úgy egyeztek meg, hogy azokban egyformán meg­szabott áron minden cég áru­síthat készítményeiből. A világ többi piacait a német és az an­gol cégek között osztották meg. A vád szerint 1925 táján a német Dynamit Aktien Gesell­schaft cég kezdett a kartellel versenyezni. A verseny azon­ban hamar megszűnt, mert az érdekelt cégek kontrolt szerez­tek (megvásárolták) a nevezett vállalaton. Később a három ve­zető cég, DuPont, az angol Im­perial Chemical és a német I. G. Farben (vagy annak alan­tasa, a megvásárolt Dynamit Aktien) megalakították az Ex­plosive Industries Ltd. céget kizárólag azért, hogy Dél-Ame- rikában a muníciót az általuk megszabott áron, verseny kizá­rásával adhassák el. A kartel a vád szerint előbb csak bizonyos árukra, légin-

Next

/
Thumbnails
Contents