Bérmunkás, 1944. január-június (32. évfolyam, 1300-1325. szám)
1944-04-08 / 1314. szám
5 üiaai BÉRMUNKÁS 1944. április 8. Vegytani tankönyvek szerint I az alkohol a szén, hidrogén és oxigén kémia vegyüléke. Színtelen, tiszta folyadék, amely meggyuj tható és az égésnél igen nagy hőt fejleszt ki; 173 (F) foknál forr, a fagypontja azonban nagyon alacsony, körülbelül a zéró alatti 200 foknál fagy meg, azért igen alkalmas alacsony hőmérsékletek mérésére. Fontos tulajdonsága még az is, hogy igen sok olyan anyagot felold, amelyek a vízben nem oldódnak. Az alkoholnak valamilyen formáját már ősidők óta ismerik az emberek. Minden gyümölcslé tartalmaz valamennyi cukrot, ami a levegővel érintkezve erjedésnek indul. Az erjedés mellékterméke az alkohol. Ilyen alkohol lényegesebb része a bor, sör, pálinka és likőr név alatt ismert italoknak. Az alkoholt azonban nem csak italnak használják. Nagymennyiségű alkoholt fogyaszt a gyógyszerkészités is, de a legnagyobb mennyiségben az iparokban nyer alkalmazást. Az ilyet, megkülönböztetésül az italoktól, ipari alkoholnak is nevezik. Az Egyesült Államokban a háborút megelőző években körülbelül 100 millió gallon alkoholt használtak. A háború következtében azonban az alkohol használata annyira emelkedett, hogy 1942-ben már 350 milliót, 1934-ban pedig 632 millió gallont készítettek és ebben az évben még ennél is nagyobb mennyiséget fognak felhasználni. Az alkohol használatának terét nagymértékben tágította a mügumi gyártás is, amennyiben a szintetik gumit legköny- nyebben alkoholból lehet készíteni. De alkohol segélyével készül a füstnélküli lőpor is. Azonkívül festékek készítése és újabban az automobilok és más jármüvekben használt “antifreeze” (fagyás elleni) folyadékok fogyasztanak el nagymeny- nyiségü alkoholt. KORLÁTOZÓ KÖRÜLMÉNYEK Az ipari alkoholt általában három különböző forrásból nyerik. Melléktermékül kapják a cukorfinomitókban, ahol a finomításnál fenmaradt salakot, amelyet ebben az esetben mo- lasza név alatt ismernek, erjesztik és aztán ledesztilálják. A másik módszer szerint a gabonafélékből vagy krumpliból csinálnak “cefrét”, amelyet erjesztés után ledesztilálnak. A harmadik módszernél a gazolin finomítás mellékterméke gyanánt kapják. Midőn az úgynevezett “ethyl” gazolint készítenek, amelynek a közönséges gazolinnál nagyobb robbanó ereje van, a melléktermékek egyike alkohol. Midőn az alkohol szükséglet egyszerre igy megnövekedett, két olyan tényező jött közbe, amelyek akadályozták a termelés megnagyobbitását. A hajó hiány megnehezítette a cukor molasza behozatalát, noha ez a módszer a legegyszerűbb és a legolcsóbb. Az iparokban általában használt 95 fokos alkohol gallonját körülbelül 4 centért lehetett előállítani cukor Hidászából. Körülbelül két és fél font molasza kell egy gallon alkohol kitermelésére. A másik akadályozó körülmény az, hogy a háború következtében úgy a gabonafélékre, mint a krumplira nagy szükség lett mint tápanyagokra. De normális körülmények között is ez^a módszer nem valami olcsó ipari alkohol készítésére, mert egy bushell kukorica például csak két és fél gallon alkoholt ád. Ha a kukorica ára 60 vagy 70 cent, akkor már a nyersanyag sokkal többe kerül, mint maga a kész alkohol a cukor molaszából. A gazolinból készült alkohol jóval olcsóbb, de csak korlátolt mennyiségűt lehet kapni ebből a forrásból. ALKOHOL FÜRÉSZPORBÓL A szükség következtében aztán megvalósítottak olyan terveket, amiket ugyan már régen ismertek, de miután nagy eredeti befektetést igényeltek, nem valósították meg. így például már nagyon régen tudják, hogy fürészporbóL is lehet alkoholt erjeszteni, noha az eljárás valamivel hosszadalmasabb és költségesebb az előbb említett módszereknél. Már a múlt háború alatt megkísérelték ezt a módszert Louisana államban, de később abbahagyták. Az alkohol ily készítését feltalálóiról Scholler-Tornesch processzusnak nevezik. A lényege az, hogy a fürészport, avagy a feldarált és megfőzött fát (pulp) bizonyos savakkal keverik, majd élesztő segélyével erjesztik, aztán desztilálják. Egy tonna fürészporból 50-60 gallon alkoholt lehet készíteni. Ez az eljárás alkalmat nyújt arra, hogy a fűrésztelepeken felhalmozódott és eddig teljesen kár- baveszett nagy fürészpor halmokat felhasználják. Ugyanez a módszer alkalmat ád a papírgyártásnál melléktermékül nyert csípős folyadék elhasználására is. A papírgyáraknak igen nagy gondot adott az, hogy mitévők legyenek ezzel a folyadékkal, mert fa-alkohol tartalmánál fogva nem bocsáthatták a folyókba, ahol mérgező hatásánál fogva nagy károkat okoznak. Eddig igen költséges módszerekkel elpárologtatták. Most a fent említett módszer segélyével kevesebb költséggel alkoholt készítenek belőle. (Scientific American) Az alkohol szerepe a háborúban AKIKNEK HITLER KELLETT LONDON, márc. (ONA) — Isztambulból jelentik mai kelettel, hogy a németek százával fogták össze a legtekintélyesebb, vagy leggazdagabb budapesti zsidókat. Az elfogottak között van budai Golderger Leó, a Felsőház tagja, Horthy Miklós barátja is. Budapest főrabbiját, mondják a hirek, szintén internáló táborba szállították. Villany világításnál a villany energiának csak egy része változik át fénnyé. Még a legjobb fluorescent lámpa is legfeljebb csak 25 százalékig hatásos. FELÜLFIZETÉST KÜLDTEK: április 1-ig: St. Nagy, Cleveland ....... 1.00 St. Gafrik, Chicago ......... 1.35 M. Bakos, Cleveland ....... 1.50 Clev. Társasdélután .........69.06 R. Deutsch, Miami --- 4.00 A. Toldi, Detroit party.—45.00 St. Kóta, Triadelphia ..... 5.00 Ch. Kálmán, Triadelphia.. 5.00 J. Policsányi, Triadelphia 5.00 J. Gyurcsek, Thornville .. 2.00 J. Németh, Chicago ......... 1.50 E. Biró, Desplaines ......... 3.50 P. Kunst, Chicago ........... 1.00 Chicago közös mulatság....45.00 I. Toth, Cleveland ................50 M. Uhlein, Chicago ................50 A. Buda, Cleveland ..............50 JEGYEZD MEG... Ajánlja: St. Visi. ....Paul M. Bonner ezredest, aki nem régen 1,712,136 dollár értékű finom kész acél szerszámot, melyre nagy szükség volt mindenfelé, ócska acél árban eladott 36,924 dollárért, olyanoknak ,akik azt viszont jó árban eladták a kormánynak és hadi iparoknak, most jutalmul feljebb léptették. Egy másik ezredes ur, McCormick ,aki a betűkön lovagol és sokkal nagyobb kárt csinál mint akik testeket ölnek, visz- szasirja a jó öreg napokat. És csak is a múltban találja a megelégedést, a jövőtől retteg, minden öreg ember. Még ma is túl vörös neki. Martin Dies azon siránkozik, hogy sok újságíró és rádió szónok, mint Winchel is, aláássák a képviselő urak tekintélyét. Hát bírna olyan sokat ártani a képviselő uraknak más, mint Martin Dies ártott nekik, aki cirkuszi bohóc szerepet játszik már éveken keresztül? A kormány hivatalokban nagyon rettegnek és pontos vizsgálat után mernek csak embereket felvenni, ne hogy olyat vegyenek fel, aki már éveken keresztül harcolt a fasizmus ellen, mielőtt Mr. Diestől kaptak volna arra engedélyt. Azon képviselő urak jajgatnak és féltik tekintélyűket legjobban, akiknek a megválasztásához a szavazó polgároknak csak tiz százaléka járult hozzá mert a többiektől még ezt a szavazati jogot is elvették, mint egyes államokban. A kapitalista rendszer hívei is, mint az öreg egyének, csak a múltból tudnak emlékeket előásni, mellyel a jelen létüket próbálják igazolni, létjogosultságukat védeni. A Briggs gyár munkásai valami kétezren, megjelentek azon a gyűlésen, melyen a “No strike“ fogadalmat való visszavonást követelik az union tisztvi- selőségtől. Ugyan ez a tendencia minden más nagy üzemnél, leginkább a Ford munkásoknál is, akiket még a tisztviselőség is nagy nehezen tud féken tartani. Mr. Churchill úgy látszik nem hisz a nők és férfiak egyen jogosultságában. Ugyan is Angliában a képviselőház megszavazta, hogy a női tanítóknak éppen olyan fizetést adjanak ugyan olyan munkáért, mint a férfi tanítóknak, melyre Churchill lemondással ijesztette meg őket, igy ijedtukben visszaszivták a javaslatot. Április bolondja szerű csata folyik ma a politikai berkekben. Dewey, és Willkie nem elég nemzetközinek találják Roose- veltet, ugyan ezen republikánus berkekben mások meg nagyon is nemzetközinek tartják és már hazaárulással is vádolják. Legjobb volna, ha csak is április hónapban volna szabad a politikusoknak s'zószátyárkod- ni. Legkomikusabb, hogy Hill- manékat kommunistának bélyegzi a Dies bizottság. Amire Hillmanék “hazugság” jajszavakkal vágnak vissza, ők csak Rooseveltisták, amire Diesék megint visszavágnak, hogy a kommunisták is azok. Erre meg mi odavághatunk, hogy Roosevelt meg demokrata mint Martin Dies és társai, tehát ha Hillmanék kommunisták mert Rooseveltisták, akkor Diesék is azok, mert Roosevelt demokrata párti. Ez a Dies bizottság okoskodási folyamata. Mindezek után is legfontosabb kérdés, hogy “Kik fizetnek a háborúért?” meg, hogy “Kik nyerik meg majd a háborút?” Akik a Bérmunkást rendesen olvassák, azok ismerik a helyes választ. IPARI DEMOKRÁCIA IPARI SZABADSÁGOT JELENT Az Ipari Szabadság záloga a bérrendszer megszüntetése
