Bérmunkás, 1944. január-június (32. évfolyam, 1300-1325. szám)

1944-04-08 / 1314. szám

O jlCläi BÉRMUNKÁS 1944. április 8. A Kommunista Párt uj irányvonala (Az Amerikai Kommunista Párt a múlt január hó 9-én be­jelentette, hogy a párt szerve­zetet feladja és uj elvi irányvo­nalat szab meg. Ez a bejelen­tés azóta sok találgatásra és magyarázgatásra adott okot. Ezen kérdés tisztázására a múlt héten a New Yorkban megjelenő PM cimü újság Ha­rold Lavine nevű munkatársa megintervjuolta Earl Browdert, a Kommunista Párt titkárát és elismert vezérét. Minden kom­mentár nélkül közöljük Earl Browder nyilatkozatát. Csu­pán azt kívánjuk megjegyezni, hogy a P.M. mint szélső bal­szárnyi liberális újság ismere­tes. Sőt, a kereskedelmi sajtó azzal vádolja ezt az újságot, hogy irói között több kommun­ista, vagy a kommunistákkal szimpatizáló egyén van és ez­ért az újságot is a “fellow tra­velers” csoportba számították. Ezzel a jelzővel csúfolják a kommunistákkal együttműkö­dőket. Ezt az intervjüt tehát nem szabad összetéveszteni va­lamely “vörösfaló” újságíró ha- zudozásaival. — Szerk.) A KOMMUNISTÁK ÉS A “FREE ENTERPRISE” A National Association of Manufacturer (Gyárosok Or­szágos Szövetsége, NAM) és a Republikánus Párt ma a “fel­low travelers” csoportba tar­toznak, noha ma még kerülik a kommunistákat, de majd elkö­vetkezik a megértés ideje is. A kommunisták őszintén kimond­ják, hogy ezt remélik és túlórái munkát fejtenek ki, hogy meg­győzzék az amerikai iparok ve­zéreit, hogy tulajdonképpen egyet akarnak, miért ne dolgoz­hatnának tehát együtt? A kom­munisták erősen kihangsúlyoz­zák, hogy a NAM egyik tiszt­viselője, Walter D. Fuller, a Curtis Publishing Co. (Satur­day Evening Post) elnöke azt mondja, hogy ez az együttmű­ködés lehetséges. A Daily Worker március 5- iki számában Walter Lowenfels szerint Fuller ezt mondotta: “Mindannyiunknak együtt kell dolgoznunk azért, hogy Ameri­kát az életre alkalmasabb hely- lyé tegyük és ebbe beleértjük a kommunistákat is.” Fuller ép­pen akkor tért haza Atlantic Cityből ,ahol a NAM egyik al­bizottsága (Committee on Eco­nomic Development) konferen­ciát tartott. A Daily Worker hosszas kedvező beszámolót adott erről a konferenciáról. Azonban nem ajánlom Mar­tin Dies képviselőnek, hogy a kopóit, amelyek a New Deal után csaholnak, visszahívja és a NAM ellen uszítsa, mert Mr. Fuller, vagy a NAM akárme­lyik másik tisztviselője nem adták fel az “amerikai életmód­szert” és még ma is össze van­nak házasodva a “free enter- prise”-val. A Kommunista Párt az, ame­lyik vágányt cserélt. Mióta a németek megtámadták a Szov­jet Uniont, az Amerikai Kom­munista Párt ebbe az irányba haladt és a múlt január kilen­cedikén rájött, hogy Amerika jelene és a következő évtized- beni jövője a free enterprise sorsával azonos. Május 20-án még a Kommunista Párt ne­vet is meg fogja változtatni, felhagynak a szocialista intéz­kedések követelésével, nem fog­nak jelölteket állítani, hanem belépnek a demokrata és a re­publikánus pártokba. Azt mond­ják, hogy ezt Marx Károly he­lyeselné. WALLACET TÁMADJÁK Január kilencedik óta a kom­munisták többször kimutatták, hogy milyen teljes pálfordulást csináltak és a freen enterprise mellé álltak. Védelmezték az arábiai olajcsővezeték üzletet a liberálisok kritikája ellen, akik szerintök “a fantázia világában élnek”. Nagyon melegen dicsér­ték a Baruch-Hancock háború utáni tervekre vonatkozó jelen­tését. Itt is a jelentést kritizá- lókról azt írták, hogy “osztály konfliktust támasztanak, ami­vel aláássák a nemzeti egységet és veszélyeztetik a teheráni programot, amivel a harmadik világháború gátját nyitják meg.” De megtámadták Henry Wal­lace alelnököt is, mert Wall Streetet (a ficánkoló bárókat) denunciálta. Wallace beszédéről, amelyben a nagytőkét támadta, azt Írták, hogy “reflektálja azon tanácsadóinak a gondol­kodását, akik nem tartottak lépést az idők haladásával s még mindig a háború előtti, de most már avulttá lett módon gondolkodnak”. Élesen támad­ták a Kilgore bizottságnak a kartelekre vonatkozó jelenté­sét is, amelyet a liberálisok na­gyon feldicsértek. A kommunisták világosan megmondották, hogy amikor free enterpriseról beszélnek, akkor egész pontosan azt a free enterpriset értik, amiről a National Association of Manu­facturers beszél: a magán vál­lalat szabadságát a kormány mindenféle beavatkozásától és szabadságot a monopóliumok szerzésére. Earl Browder, a oKmmunista Párt titkára erre vonatkozólag ezt mondotta: “Monpóliumok és kartelek a magasabb fokot elért tőkés gaz­dasági rendszer természetes fejleményei. Teljesen lehetet­lenség, hogy olyan gazdaság, mint az amerikai is, visszafej­lődjön a monopóliumok előtti állapotba. A free enterprise Amerika részére a tőke szabad­sága koncentrálásra és közpon-! tositásra.” A KÉT FRÁZIS Másfél óra hosszát beszéltem Browderrel a Fifth Avenuen levő párthelyiség irodájában. Már a titkárának magyaráz­tam, hogy mi járatban vagyok. Azért nagyon örültem, hogy az interv juról Browder gyorsirója jegyzetet csinált. így legalább nem érhet az a vád, hogy Browdert hamisan idézem, mert a következő idézeteket a gyorsíró jegyzeteiből vettem ki. A kommunisták két frázissal indokolják meg, hogy hirtelen miért váltak éppen olyan híve­ivé a free enterprisenak, mint maga a NAM; az egyik a tehe- rani program sikere, a másik a nemzeti egység. Nem tagadják, hogy társadalmunkban vannak összeütközések, hanem azt mondják, hogy azokat a hábo­rú sikere érdekében most el kell fojtani. A liberálisok nem ellenzik ezt a végcélt, de azt mondják, — amit a kommunis­ták is vallottak azelőtt, hogy az ellentéteket orvosolni kell, más­képpen a végcélt (a háború si­kerét) veszélyeztetik. Browder szerint az előttünk álló problémák, akárcsak a Uni­ted States, avagy az egész vi­lág szempontjából nézzük is, “annyira összekapcsolód n a k, hogy egyes kérdéseket nem le­het külön ütközetekben elintéz­ni, mert akkor ma újabb kon­fliktusok támadnak. Az ilyen konfliktusok, végnélküli lánca következne, amely az összes polgári rendet összedöntené.” Ebből következik, hogy nem kritizálhatod Wall Streetet, mert az csak egy magános kon­fliktus. Ugyanilyen oknál fog­va nem szabad szólnod semmit az arábiai olaj üzlet ellen sem; de hallgatnod kell a Baruch- Hancock jelentésnél is; aztán ne kritizáld a monopóliumokat, a kar teleket, hiszen azok mind individuális problémák. Nem lehetnek egyszerre számos kon­fliktusaink ! A TŐKÉSEKBEN BÍZIK Mondottam Browdérnék le­het, hogy az unionokat esetleg megnyeri ennek az eszmének, azonban a Ford Motor Com­pany, vagy a Weirton Steel Corporation nem fognak rá hallgatni. Ezen kompániák még ma is harcolnak a munkások ellen. Kérdeztem tehát Brow­dert, hogy vájjon csakugyan azt ajánlja-e a munkásoknak, hogy ne harcoljanak vissza? Erre azt felelte, hogy vélemé­nye szerint “az intelligens és progresszív tőkések őrködni fognak a tőke felett.” “Tény az”, — mondotta, — “hogy manapság a nagytőke sem érzéktelen reakciósok, munkásgyülölő, fasizta és fél- fasizták csoportja. A nagytőke soraiban megtaláljuk az intelli­genciát és óhaját annak, hogy az ország jólétét demokratikus módon előre vigyék. Az a véle­ményünk, hogy meg kell talál­nunk azt az ösvényt, amely az ily tendenciájú nagytőkések csoportja és a demokratikus tá­bor közötti kollaborációhoz ve­zet, mert az ilyen nagytőkése­ket olyan mérvadó állásokba lehet helyezni, ahol döntő be­folyást gyakorolhatnak az or­szág jövőjére vonatkozólag. Megnyerhetünk kapitalistákat arra, hogy ellenőrizzék a tőke túlzásait.” Mielőtt elváltam Browdertől, megjegyeztem neki, hogy az uj irányt a NAM valószínűleg el­fogja fogadni, hiszen nagyré­szük szóról-szóra ezt mondja. “Ez igazán kitűnő!” — kiál­totta Browder. — “Nagyon örü­lök, hogy ezt hallom. Nem ha­ragszom midőn azt mondja, hogy a NAM vezető tagjai úgy beszélnek, mint én. A Kommun­ista Párt plénuma elé terjesz­tett jelentésem példányait ki­osztották a NAM gazdasági konferenciáján és úgy értesí­tettek, hogy csaknem minden delegátus végigolvasta .Nagyon boldog vagyok, hogy ilyen hirt hallhatok!” Harold Lavine. BÉKITÉS MÓDJA NEW YORK, márc. (ONA) — Két Görögországban nevel­kedett és most hazatért ameri­kai lány jelenti, hogy február­ban, amikor ők még Görögor­szágban voltak, Szalonika kikö­tője tele volt bolgár katonával. A “Grispsholm”-mal hazatért két nővér elmondotta az Over­seas News Agency munkatársá­nak, hogy a bolgárok igyekez­nek a lakosság ellenséges érzü­letét lefegyverezni azzal, hogy élelmiszereket ajándékoznak a lakosoknak és barátságukról biztosítják a görög népet. A Bérmunkás Női Gár­dába befizettek 1943-44. évre: Mrs. A. Alakszay, L. Ang. 9.00 Mrs. G. Barca, Bridgep. 12.00 Bercsa Jánosné, Clev........10.00 Mrs. J. Bischof, Akron ....12,00 Mrs. M. Danka, Cleveland 10.00 Mrs. J. Deák, Akron ........12.00 Mrs. St. Detky, Phila ....... 9.00 Katy Esztergád, Cleve...... 9.00 Mrs. Id. J. Farkas, Akron 12.00 Mrs. Ifj. J. Farkas, Akron 12.00 Mrs. Wm. Fay, Akron .. 12.00 Mrs. M. Feczkó, N. York 8.00 Mrs. J. Fodor, Cuyahoga 12.00 Mrs. P. Kern, Akron ........12.00 Mrs. J. Kollár, Clev......... 7.00 Mrs. E. Kovách, Cleve...... 6.00 Mrs. A. Kucher, Pittsb. .,10.00 Mrs. L. Lefkovits, Clev. 8.00 Mary Mayer, Phila............12.00 Mrs. A. Molnár, Cleve...... 9.00 Mrs. D. Rosenthal, Phila 6.00 Mrs. J. Schwindt, Akron 12.00. Mrs. A. Székely, Cleve. „10.00 Mrs. St. Török, E. Fort 7.00 Mrs. Ch. Udvarnoky, FI. 10.00 Mrs. J. Vizi, Akron .........12.00 Mrs. St. Visi, Line. Park 10.00 Mrs. J. Zára, Chicago „„12.00 "Szervezés" — "Nevelés" — "Felszabadulás" w ' W Az Ipari Forradalmárok Szentháromsága W * W

Next

/
Thumbnails
Contents