Bérmunkás, 1943. július-december (31. évfolyam, 1274-1299. szám)

1943-09-25 / 1286. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 VOL. XXXI. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1943 SZEPT. 25 _________________________________________________________ i,V .nTv-'/CA . j NUMBER 1286 SZÁM Mussolinit csakugyan elrabolták, vagy csak futni engedték? Változó színek — változó hangok Az olaszországi szenzációs események óta hétről-hétre be­számoltunk azok jelentőségéről és azokról az eshetőségekről melyek esetleg a munkásság jövőjét illetőleg számításba jöhetnek. Bármilyen röviden is, fontos, sőt határozottan köte­lességünk a háborús esemé­nyekkel foglalkozni, rávetve azokra az osztályharc fényszó­róját, hogy tisztán lássuk azo­kat. Ha a hírek bírálatánál bi­zonyos tévedések történnek ré­szünkről, úgy azoknak nem annyira mi, mint inkább a hir források az okai, ahonnan me­ntettük. Az olasz helyzetben Mussoli­ni kirúgása után ennyi időre más változást remélt az egész? világ és még a téli időszak be­állta előtt a Balkánon is nagy dolgokat várt mindenki. Egye­lőre csak nagy viták vannak, hogy kik és mik az okai annak, hogy a nagy erővel megindult Mussolini sepregetés lelassult, sőt egy időre megállt. A ma­gunk részéről örömmel regist- ráltuk Mussolini kirúgását, akit Matteotti egyik gyilkosának tartunk és ki tudja hány har­cos forradalmárt küldött Mat- teottin kívül a másvilágra, hír­hedt castor olajos manőverezé­sével. Munkás szempontból tehát Mussolini semmivel sem ártat­lanabb mint maga a főbünös Hitler, a munkások és a mun­kás szervezetek ellen indított gyűlöletes fellépésével. Az olasz szekszervezeteket gyökerestől irtotta ki, a szindikalista uni­ókat szintén eltüntette a föld színéről, a szólás és sajtó sza­badság legparányibb szikráját is kioltotta. A fasizmusnak úgyszólván egyik főalapitója mely utat csak követte a náciz­mus. A Szövetségesek hadereje az élet-halál harcát vívja a fasiz­mus ellen, legalább is ezt hir­detik és próbálják elhitetni a néptömegekkel, nagyon könnyen rátehette volna a kezét Musso- linire, ha akarta volna. Ezt ál­lítják olyanok, akik mint szak­értők vannak elismerve a világ események bírálatában. Lega­lább is könnyebben oda jut­hattak volna ahhoz a hegyol­dali villához, ahol néhány kifá­radt katona mint foglyot őri­zetbe tartotta. Az bizonyos hogy a náci ejtőernyős kato­náknak nehezebb volt oda el­jutni. A hírek szerint, ha ugyan le­het Hinni azoknak, Mussolini az egyik németországi nagyobb város korzóján sétálgat, sőt a múlt napokban már meg is szó­lalt a rádión és az olasz népnek beígérte az ő általa képviselt kormány újra fölfogja őket szadabitani, csak kitartóan harcoljanak az olaszországi ná­ci hadsereg oldalán. Ezen hírek alapján arra lehet következtet­ni, hogy Mussolini nincs félre­téve az útból, sőt még\ tartani lehet attól, hogy ahogyan kira­bolták őt Olaszországból a náci hősök, úgy még vissza rabol­hatják őt oda. A náci hadsereg rablási művelete határozottan a legtökéletesebb. És ezt illő volna tudni a Szö­vetségesek katonai szakértői­nek is és ha az egyszerű náci katonákat olyan szép tömegek­ben tudják megfogni, meg kel­lett volna ragadni az alkalmat és egy olyan fő náci fasiztát is fülön kellett volna csípni mint Mussolini. Mi nem hi­szünk abban, hogy az egyének alkotják meg a rendszereket, hanem éppen ellenkezőleg a rendszer és a helyzet szüli meg a saját egyéneit és vezéreit. De amikor annyi sokan véreznek a nép fiai, nem volna szabad a nagykutyákat futni engedni. Már pedig Mussolini kalandos kimentésében valami olyasmit lehet látni, mintha az a törté­nelmi tény ismétlődött volna meg, “hogy egyik holló nem vájja ki a másik szemét”. A munkáságnak sajnos meg­van a szomorú tapasztalata azokból a rendszerekből melye­ket a Mussolini féle alakok irá­nyítottak. Ennek a háborúnak a befejezése után nem lehet többé fasizmus és ha a hábo­rút intéző kapitalista uraink azt gondolják, hogy azt más köntösben folytatni fogják na­gyon tévednek. Bármilyen dol­gok vagy tévedések játszottak közre Mussolini futni engedésé­nél, egy bizonyos, hogy a mun­kásosztály szervezkedéssel ké­szülődik mindenfajta fasizta garázdálkodás megakadályozá­sára. És ehhez tartozik .elsősor­ban a kapitalizmus is. (f.) Olvasás után, adja la­punkat más magyar kezébe! (rr) Az embervérben locso­gó föld, mintha elvette volna az emberek gondolkozó és em­lékező képességét is. A cenzú­rákon átszivárgó hírek még a sorok közötti olvasásra jól be- trenirozott embereket is gyak­ran tévesztik meg. Azért aján­latos begombolkozni — és sem­mit nem készpénznek vagy hi­telesnek venni, amit a jól be­olajozott tőkéspropaganda gé­pezet szállít. Nos, és minek kerülgessük a dolgot? Kimondjuk, hogy ugyan ilyen gondolatok vibrál­nak agyunkban, amikor az úgy­nevezett munkássajtóra gondo­lunk. Azok sem csalhatatlan pápák. Sőt! Ha úgy visszagondolunk, az osztályharcban eltöltött küzdel­mes esztendőkre — azokra az évekre, amelyeknek egy jóré­szét, a tőkések elleni harc he­lyett testvérharcokban kellett eltöltenünk, agyunk egy egy rekesze, keserű emlékeket tár fel. Volt idő, amikor azt hangoz­tatták, hogy nem lesz háború mert a diktatórikus országok­ban nem merik felfegyverezni PITTSBURGH, Pa. — A Ver- hovay Segélyegylet konvenció­ja tulajdonképpen csak ezen a héten tartja érdemleges tár­gyalásait. ' Az elmúlt héten a delegátusok 20-25-ös csoportok­ban bizottságokba voltak be­osztva, ahol feldolgozták a kon­venció asztalára kerülő dolgo­kat, hogy azok ilyenformán könnyebb és gyorsabb elinté­zést nyerjenek. A bizottságok munkáját időközönként meg­szakították egy egy rövid idő­re, hogy a köteles tiszteletnek eleget tegyenek azokkal szem­ben, akik megkeresték a kon­venciót testületük üdvözleté­nek átadására és egyéb ügyek közlésére. Ezek meghallgatása után a bizottságok tovább foly­tatták munkájukat. Ezt az ügyrendet akasztotta a proletáriátust! Hitler, Musso­lini, Horthy, nem mernének fegyvert adni a dolgozók kezé­be, mert azok visszafordítanák a fegyvereiket, elnyomóik, zsar­nokaik ellen. Az ortodox pártsajtó leikéből kiváltán hirdette, hogy Szovjet Oroszország ellen hadakat kül­deni a tőkés országokból, egyenlő volna az öngyilkosság­gal ... És lám! A náci hadak immár harmadik esztendeje gyilkolják az orosz proletáriá­tust, virágzó városaikat, gyá­raikat teszik egyszintté a föld­del — és még mindig késik az a bizonyos kerdajh, még nem adnak számot arról, hogy a ná­ci tisztet hátlövéssel szedege­tik fel a fronton . . . Nem is olyan régen, Roose­velt elnök és New Dealista tár­sai háborús uszítok voltak a pártlapok szerint ... és ugyan­ezen sajttakarók nimbuszokkal veszik őket körül oly annyira, hogy szerintük már nem azok a bűnösök, akik a sztrájkolókat börtönzik, akik a sztrájkokat megtörik, hanem a sztrájkolok! Lám, lám . . . hogyan is változ­nak a színek és a hangok!? meg a konvenció elnöksége, csütörtökön délután azzal, hogy az ügyrendet mellőzve, nem várva be a kiküldött bizott­ságok munkájának befejezését, együttes gyűlésre szólította be a küldötteket és napirendre tette a Verhovay Segélyegylet viszonyát az Amerikai Magyar Szövetséghez. Ma már minden újságolvasó előtt ismeretes, hogy az AMSZ. a magyar kormány sugalatára bontotta ki annak idején zász­laját. Mint ilyen intézmény állt a Horthy kormány szolgálatá­ban, helyeselte annak minden ténykedését. Ezt az amerikai szellemmel ellenkező felfogást számos sajtó közleménnyel igyekezett népszerűsíteni az amerikai magyarok között is. Táviratokon keresztül biztosi­Ahol még az ökrösszekér bakjáról nézik a világot Jézus, Judás és a biblia évezredes meséit rángatják elő az urak, hogy a Verhovay konvenció munkás delegátusait eltántorítsák attól a küldetésüktől, hogy tisztítsák meg az Egyesületet az ötvenezer Verhovay tagra károssá lehető intézményektől. (A BÉRMUNKÁS TUDÓSÍTÓJÁNAK JELENTÉSE)

Next

/
Thumbnails
Contents