Bérmunkás, 1943. július-december (31. évfolyam, 1274-1299. szám)

1943-09-18 / 1285. szám

4 oldat BÉRMUNKÁS 1943. szeptember 18. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARAIN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Egy évre ...................$2.00 Félévre ........................... 1-UO Egyes szám ára ........... 5e Csomagos rendelésnél 3e Subscription Rates: one Year .......................$2.00 Six Months .................. 1.00 Single Copy ................... 5c Bundle Orders ............... 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. 0. Box 3912 S. S. Sta. Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March, 3, 1879.____________ Alájegyzett cikkek a szerzők véleményét fejezik ki és közlésük még nem jelenti azt, hogy az ily vélemények egyben azonosak a Bérmunkás hivatalos felfogásával. Published Weekly by the BÉRMUNKÁS PRESS COMMITTEE Leintették az AMSz-et (gb.) Az Egyesült Államok külügyi hivatala, valamint az igazságügyi minisztérum is nyilatkozatot adtak ki, HOGY NEM TÁMOGATJÁK ÉS NEM IS RÉSZESÍTETTÉK TÁMOGATÁS­BAN AZ AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉGET. Ez a nyilatko­zat alapos rúgás a State Department támogatásával dicsekedő Horthy ügynökökön. Sok vitára adott okot az utóbbi években, hogy ki a felelős azért, hogy itt, az Egyesült Államokban kimondottan fasizta ügynökök propagandát csaphattak. Vannak, akik ezért magát, Cordell Hull külügyminsztert okolták. Azonban az ily irányú propaganda vígan folyt Hull hosszas betegségének ideje alatt is, amikor Sumner Welles vezette a külügyi department ügyeit. Nagy a valószínűség arra, hogy csak az alantasabb tisztviselők­nél találtak szimpátiára ezek a fasizta propagandát űző egyének. Azonban értük is Hull vagy Welles a felelősek. Midőn Eckhardt Tibor 1941. október havában az Amerikai Magyar Szövetség vezéreinek támogatásával Cleveland városban gyűlést tartott és azt a kijelentést tette, hogy a magyaroknak most is, mint 1919-ben, úgy a németek, mint az oroszok ellen harcolni kell és ugyanazon a gyűlésen a külügyi department tá­mogatásával dicsekedett, e sorok Írója kérdést intézett a State Departmenthöz, hogy valóbar\ támogatják-e Eckhardtot és a fenti kijelentését, amivel a magyar csapatoknak az orosz front­ra való küldését igyekezett igazolni. A State Department nem válaszolt erre a levélre. De azon időtől kezdve bizonyára a levelek százai mehettek a State Departmenthöz, a legnagyobb amerikai lapok foglalkoz­tak az Eckhardt botrányos propagandájával. És amikor már egészen országos botránnyá fejlődött a dolog, csak akkor intette le a State Department Eckhardtot. De már akkor nemcsak mi, hanem az amerikai magyarság számos ismerője kimutatta, hogy az Amerikai Magyar Szövet­ségben csoportosult egyének még Eckhardtnál is veszedelme­sebb fasizta propagandát végezlek és régi ügynökei a Horthy kormánynak. Ezek az emberek a legféktelenebb izgatást folytat­ták az Amerikai Magyar Népszava, a Himler lapok, a Jó Pász­tor és más hasonló lapokban, mindenkor a State Department bi­zalmával dicsekedve. Teljes két év — és számos megcáfolhatatlan dokumentum közzététele kellett hozzá, amig a State Department elhatározta, hogy ideje lesz megcáfolni a Horthy ügynökök dicsekedéseit. Megértő emberek vagyunk és azt tartjuk a közmondással, hogy jobb későn, mint soha. Congratulation State Department! egyben mindjárt átpártoltak az Egyesült Nemzetekhez, hadat üzennek Németországnak és ezzel a nem mindennapi, — de az olaszoktól megszokott arcfordulattal továbbra is benmaradnak a háborúban. Ez ellen nem igen lehetne kifogásunk, ha az olasz nép dön­tött volna igy ebben a kérdésben. A hírek szerint azonban az olasz nép Badoglio, Mussolini egykori bajtársa, később vetély- iársa és ma utóda rendeletére csinálta ezt a tökéletes pálfordu- lást. Badoglia pedig a “moron” (hülye) király nevében rendel­kezik akit e fenti jelző (moron) használata ellen maga Roose­velt elnök védett meg. Egyenlőre tehát úgy tetszik a dolog, a^ fasizta és náci országokban elegendő egy ilyen “hátra arc” csi- nálás ahhoz, hogy az illetőket már bajtársakká fogadják. Olyas­valami ize van ennek, mint a magyar lapokban gyakran látható ílyenféle hirdetéseknek: “Gyere haza Juliskám, drága feleségem, minden meg van bocsájtva.” Az amerikai és az angol külügyi hivataloknak azon törek­vését, hogy hatalmon tartsanak olyan embereket, akiknek nagy részük volt a mai nagy világmészárlás megindításában, már ki is figurázzák ezzel az adomával. — Mikor Mussolini lemondott és állas nélkül maradt, ajánlkozott, hogy az egyesült Nemzetek részére a rádión beszédeket intéz az olaszokhoz. Természetesen nagyon megörültek az ajánlatnak és már minden előkészületet meg is tettek a beszéd leadásához, amikor az amerikai State Department egyik tisztviselője kisütötte, hogy Mussolini ifjú korában szociálista volt s ennélfogva nem alkalmas a szóbanfor- gó állásra. Nem kivánunk eléje vágni az eseményeknek. De annyi bi­zonyos, hogy a világ békéje attól függ, vájjon ezzel a háborúval együtt kipusztul-e az az európai uralkodó osztály, amelyik év­századok óta szipolyozza Európa minden nemzetiségű munkás­ságát. Mert ha ennek az osztálynak a kiváltságos hatalma meg­marad ,habár más vezetők alatt is, akkor mindenféle “Atlantic Charter” dacára is nem lesz béke ezen a véráztatta földön. NÉMET GONDOK LONDON, szept. hó (ONA) — A hatalmas és nagysikerű orosz offenziva máris arra kényszeritette a nácikat, hogy a polgári lakosságnak a meg­szállott keleti területekre való kiürtésétő] eltekintsenek. így például az ukrajnai területet a bombázás elől menekülő lakos­ság részére elzárták, még pedig azzal a sánta magyarázattal, hogy a német “rugalmas had­vezetési mód mellett, olyan vi­dékek, amelyek eddig bizton­ságos területeknek számítottak, máról holnapra hadszíntérré válhatnak. Azok a transzpor­tok, amelyek Ukrajnába vol­tak hivatva kiüríteni a polgári lakosságot, máris megálltak. Most már a náci hadvezetőség­nek sokkal kisebb területre kell szorítkoznia a polgári lakosság kürtése terén. A már eddig is túlzsúfolt cseh-morva “protek­torátus”, Lengyelország közép­nyugati része s a balti államok azok a területek, amelyek még biztonságosnak tűnnek. Ezeken a vidékeken a túlzsúfoltság folytán máris igen erősen érez­hető a lakáshiány. Eltörött a tengely (gb.) Olaszország feltétel nélkül megadta magát és ezzel a Berlin-Róma tengely eltörött. Az eredetileg csak ezen két várost összekötő tengely Tokio becsatolásával hármas ágúvá tették és erre épitették a fasizta-náci militarista gőzhengert, amellyel a föld többi országait lehengerelni számították. A számítás azonban nem vált be. A villámháboruval és a bé­kekövetekkel takart orvtámadással nem tudták kiütni az ellen­fél kezéből az összes fegyvereket, azok időt nyertek, felkészültek és ellentámadásba mentek. A tengely leggyengébb része, a ro­mai kapcsolat eltörött. A legtöbb jármű még törött tengellyel is eldöcög egy ideig. Ez áll a fasizta militarista gépezetre is. Olaszország fegyverle­tétele még nem jelenti a háború végét. Még az sem, amint a hírek mondják, hogy az olaszok nemcsak megadták magukat, hanem ELVINY1LATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nin­csen. Nem lehet béke mindaddig amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bir. ják akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek. birtokukba veszik a földet, a ter­melő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az ipáról igazgatásának mind kevesebb és keve­sebb’ kezekbeni összpontosulása a szakservezeteket (trade unions) kép­telenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osz­tálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet hogy a munkáltatókkal kö­zös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be- I süntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak vala- I melyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének i tekinti. E maradi jelszó helyett “‘Tisztességes napibért, tisztességes napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉR­j RENDSZERREL ' ’ A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend­szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra keil ^szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az ui társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül. "Szervezés'1 — "Nevelés" — "Felszabadulás" Az Ipari Forradalmárok Szentháromsága

Next

/
Thumbnails
Contents