Bérmunkás, 1943. július-december (31. évfolyam, 1274-1299. szám)
1943-09-11 / 1284. szám
HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 VOL. XXXI. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1943 SZEPT. 11 NUMBER 1284 SZÁM A Labor Day és jelentősége Szeptember hónap első hétfőjén hivatalosan a “munka” ünnepévé avatták. Hivatalosan, vagyis felülről, a —munkáltató osztálytól jött ez az ünneppé avatás, mert a munkásság május elsejét fogadta el világszerte munkás ünneppé. Május elseje a harcias munkások ünnepe. Május elseje azt jelenti, hogy a munkásság csak harc, — az osztályharc utján juthat jobb jövőhöz. De jelenti azt is, hogy a munkásság sorsa azonos az egész világon. Május elseje tehát nemzetközi jellegű, a világ prole- társágának az összetartását, szolidaritását szimbolizálja. Ennek az ellensúlyozására találták ki a Labor Day ünnepet. Ennek nincs semmi nemzetközi jellege, sőt nagyon is nemzeti jellegű. Segíti ápolni a nemzeti sovinizmust, ami egyben egymás ellen uszítja a különböző nemzetiségű embereket. De a leglényegesebb különbség a két ünnep között az, hogy amig május elseje az osztályharcot képviseli, addig a Labor Day a két osztály, — a munkás és munkáltató osztályok közös érdekeit, testvériességét kifejező gondolatot igyekszik ápolni. Ennek megfelelőleg ezen a napon a munkáltatók és a politikai hivatalokat betöltő tisztviselők atyáskodó módon dicsérik a MUNKÁT, (ha nem is a munkást) s leereszkedő módon kezetfognak az ily célra kiválasztott munkásvezérekkel. Az ily parolázásokat a kirendelt és cirkuszi felvonulásokkal össze- csőditett nép előtt csinálják, hadd lássák, hogy a MUNKA és a TŐKE milyen jó testvérek. Labor Day után azonban bemennek a munkások a gyárakba, a bányákba és egyéb ipartelepekre. Ott aztán megtudják, hogy a MUNKA és a TŐKE testvérisége nevében a szabad mozgásukat és a fizetéseiket megfagyasztották, de a bó- szok nagy jövedelmeire korlátot sem szabtak. És ha hazamennek, csak a nagy drágaságról hallják a panaszt, mert a megígért árdrágulás megakasz- tásából semmi sem lett. Ha a drágaságra hivatkozva fizetés emelést kérnek, akkor a munkáltatók a War Labor Board- hoz utasítja őket, ami a kérelem megtagadását jelenti. Az újságok pénzügyi rovatai pedig egyre-másra hozzák a hirt, hogy milyen óriási profitot zsebelnek be a nagy korporációk. A háborús milliomosok száma napról-napra emelkedik. A Labor Day napján látható cécó arravaló, hogy a munkásság felejtse el a közte és a munkáltató osztály között fen- álló tényleges ellentéteket, legyen jámbor, szolgalelkü és midének fölött munkaerejével teremtsen minél több és több profitot a kizsákmányolok számára. RIBBENTROP VILLÁT VESZ SVÁJCBAN WASHINGTON, aug. (ONA) — Svéd jelentés szerint Joachim von Ribbentrop, német külügyminiszter, a lucerni tó mellett, Svájcban, villát vásárolt. Az Office of War Information idézi a Ny Dag cimü svéd kommunista újságot, mely szerint az adás-vétel egy svájci bank utján történt és az eladó Hans Bossard nevű német állampolgár volt. Svájc, amely történetének során számos politikai menekültnek nyújtott védelmet, a nácik szemében is biztos menedéknek tűnik fel, de Roosevelt elnök kijelentette a semleges államok kormányainak azt, hogy az Egyesült Nemzetek a tengely háborús bűnöseit törvény elé akarják állítani. KÖNYVÉGETÉS ARGENTÍNÁBAN MONTEVIDEO, aug. (ONA) — Argentina könyveket égetett, csakúgy mint korai napjaiban a német náci rendszer. Az argentínai rendőrség több mint 80,000 kötet könyvet égetett el azon a címen, hogy kommunista, vagy kommunista barát tanokat hirdettek. Egy Argentínából érkezett utas beszélte, hogy a máglyára dobott könyvek szerzői között vannak a Pulitzer-dijjal kitünteti Sinclair Lewis és Upton Sinclair, John Des Passos, Jack London, Dr. Helwett Johnson, a canterbury székesegyház diakónusa és Joseph E. Davies, az Egyesült Államok volt moszkvai nagykövete, akinek Mission to Moscow cimü müvét égették Argentínában. Állítólag a könyv több példánya elkerülte a tüz- halált, mert a hatóságok időközben megváltoztatták a véleményüket. A spanyolnyelvü példányokat legnagyobbrészt lefoglalták, de angol nyelven a könyv még mindik kapható. A V erhovay Segély egylet konvenció delegátusaihoz TISZTÍTÁS VAGY PUSZTULÁS Irta: KOVACH ERNŐ Magam nem vagyok tagja a nagy Verhovay Egyletnek, de azért a tagság által a konvencióra küldött delegátusok ne hagyják befolyásolni magukat attól a hamis jelszótól, hogy külső embernek nincs joga bele avatkozni az egylet belső életébe. Először is a “Bérmunkás” a különleges hivatása mellett az ösz-amerikai magyarság érdekeinek hűséges, önzetlen védelmezője, amelyet nem lehet befolyásolni hirdetésekkel, mert nem fogad el hirdetést, nem befolyásolják politikai párt állások, mert nem hisz a politikai pártok handabandázásában. A Bérmunkást, amelyet gyárban dolgozó munkások imák a munkásoknak, csak a munkás- osztály, az emberi szabadság és haladást tartva szem előtt, foglalkozik most a nagy Verhovay Egyletnek nem a belső életével, hanem a vezetőinek, bűnös fasizta, a tagság és az ösz- magyarság érdekeit veszélyeztető munkájával. Másodszor: E sorok írójának különleges joga van arra, hogy a Verhovay delegátusokhoz forduljon, mert hisz évekkel ezelőtt megtett leleplezésével, ő segítette hozzá az akkori rendkívüli konvenciót — amelyet én javasoltam — hogy megtisztítsa a Verhovay Egyletet a Marty-Neményi-Fejes társaságtól .amely Csáky szalmájának tekintette az Egylet vagyonát. Ha akkor el és megfogadtátok a szavamat, akkor most, amikor sokkal nagyobb értékek forognak kockán, fokozott mértékben kell figyelembe venne- gyermekeitek valamint az ősziek és az Egylet, a tagság és a magyarság érdekében meg kell, hogy szabaduljatok, nemcsak az Egylet élén álló Daragó féle klikktől, de a kerítő asszony szerepét játszó Himler-Fay Fisher társaságtól is. Hetekkel ezelőtt Amerika egyik legnagyobb rádió állomásáról, egy közismert újságíró és rádió kommentátor Mr. Gail- more, súlyos támadást intézett az Amerikai Magyar Szövetség vezetősége ellen és kezében levő okmányokra hivatkozva, fifth columnsággal, hazaárulással vádolta meg őket, köztük névszerint Daragó Józsefet, a Verhovay Egylet főelnökét is. Ezeknek a bizonyítékoknak Daragó-Bence-Révész urakra való részét Mr. Gailmor a “Magyar Jövő” rendelkezésére bocsátotta, amelyeket be is ismertek ma már, amelyekből kitűnik, hogy a háborút megelőző időkben a Magyar Szövetséget illető ügyekben Daragó ur Budapestnek tett állandó jelentést. A leközölt okmányoknak, nem ezzel a részével akarok foglalkozni, hanem azzal, melynek magát a Verhovay Egyletet tüntetik fel Amerika ellenes színben és veszélyeztetik a fenmaradását, egy olyan időszakban, amikor ezekért esetleg felelni kell. MIÉRT KELLETT A HETILAP? Amikor a Verhovayak Lapját, hetilappá tették, akkor Daragó urék arra hivatkoztak, hogy erre a Verhovay Egylet nagyságánál fogva és jövőbeli fejlődése szempontjából van szükség. Hogy ez mennyire tudatos hazugság volt, arra álljon itt a Verhovayak Lapjának a budapesti “főszerkesztőjének” Thury Leventének egyik 1937 junius 29-én kelt jelentése Daragó Józsefhez, a Magyar Királyi Külügy és Munkaügyi Minisztériummal és más hivatalos fórumokkal való tárgyalásról : “Elsősorban én ismertettem az ügyet s elmondtam, hogy a Verhovayak Lapjának a keresztapja voltaképpen Alexy főkonzul ur és Böszörményi Öméltósága. Böszörményi Öméltósága ugyanis Himler Márton úrral tárgyalta le azt az ügyet, amelyben összeültünk s biztosította a Verhovay Egyletet arról, hogy ha megindítja hetilapját .akkor a hirdetés szerzésig kampányhoz a külügyminisztérium teljes segítségét fogja adni ...” Ebből kitűnik, hogy az amerikai polgárokból álló nagy Verhovay Egylet egy fontos lépését egy idegen kormány külügyminiszteri tanácsosa, Böszörményi Öméltósága és Alexy clevelandi magyar főkonzul ur rendelte el, Ígérve, hogy hirdetés címén pénzt fog erre a célra adni. Ezt a hazaárulással határos üzletet Himler Márton közvetítette, ó tárgyalt Öméltóságával (ki adta a megbízatást) természetesen önzetlenül,
