Bérmunkás, 1943. július-december (31. évfolyam, 1274-1299. szám)
1943-08-14 / 1280. szám
1943. augusztus 14. BÉRMUNKÁS 3 oldal MUNKA KÖZBEN "(gb) ROVATA" KÁNIKULÁS GONDOLATOK A helyi időjelző állomás vezetője, — tekintettel a háborús tilalomra, — titokzatosan meg- sugtá az időjárás után kérdezősködő riporternek, hogy hőhullámok vonulnak át az országon. Titok ide, titok oda, én már csak a’mondó vagyok, hogy fene nagy melegek járnak mostanában, amelyet még az a tudat sem enyhít, hogy ilyenkor, kánikula idején igy szokott lenni és egyszer csak ennek is vége lesz. Amilyen bizonyosan megismétlődnek az ilyen nyári for- róságok, éppen olyan biztosan megjelennek az újságokban az ötlábu borjúról, vagy valami más hasonló csodadologról szóló úgynevezett nyári hírek, amelyeket az újságírók izzadnak ki. Azt hittem, hogy az idén már elmaradtak, mert a háborús anyag úgyis megtölti a lapokat. Tegnap azonban mégis csak ráakadtam egyre, amit a United Press nevű hírszolgáltató vállalat bizonyos Bob Eli nevű “Inspector of Ventilators” (vagyis kéményseprő), három olyan alkalmazottra tett szert, akik nem -szgrvezkednek, nem kérnek béremelést és sztrájkolni sem fognak. Szóval a munkáltató szempontjából nézve ideális alkalmazottakra akadt. A három “munkás” közül az egyiknek a neve Patchy, a másik Bobo és a harmadik a bősz nevét viseli, méghozzá duplán, igy ni:. Eli-eli. Egyébiránt a három “alkalmazott” a baboon nevű majom család kötelékébe tartozik, vagyis közönséges majmok. A hir szerint ez a Bob Eli egy cigány vajdának a 13-ik fia, de nem folytatja az apja mesterségét (?), hanem felcsapott kéményseprőnek. Tizenhárom évvel ezelőtt egy majmot “ . . a jó ügy és a szent cél érdekében együtt megyek mindenkivel, tekintet nélkül arra, hogy személyem ellen az esztendők során mennyit vétkeztek az illetők.” Ugyebár Göndör nem dicsekszik el azzal, hogy még Eckhardtt^l is együtt ment egy darabig? Cfondör éppen az ilyen gerinctelensége miatt veszítette el. Mondom, nem vádolom önt, sőt ellenkezőleg, elismerem jóakaratát. De ezek után ön is elismerheti még fokozottabb mértékben, hogy járatlan az ilyen ügyekben és éppen járatlansága következtében kihasználták jóhiszeműségét. Hogyis mondja abban a hires magyar drámában Tiborc az urának: “Korpa közé keveredtél uram felfalnak a disznók!” Geréb József kapott, — Eli-elit, aki követte őt a munkába és könnyedén bebújt az olyan kéményekbe és szelelő lyukakba is amelyekbe a mester nem fért bele. így oly tökéletes munkát tudott, — pardon, tudtak végezni, hogy hírük futott. Az üzlet növekedett és Eli még két majmot szerzett. AZ ÁLLATOK IS KÖVETELNEK A cigány vajdaság meg a 13 évekről szóló megjegyzés mutatja, hogy a hirt nem szabad túl komolyan venni hanem mint mondottam, csak olyan nyári kiizzadásnak. Azt a tanulságot azonban mégis levonhatjuk belőle, hogy csak az állatokhoz hasonló az a munkás, — legalább is értelemben, aki teljesen elzárkózik a szervezkedéstől és készségesen hagyja magát ki- zsákmányoltatni. De azért nem merném azt állítani, hogy az állatok némán tűrik a túlságos kizsákmányolást. Farmer koromban volt nekem egy Thami nevű lovam, amely déli 1 órakor megállt hátranézett és nyerítéssel követelte a szünetet meg az ebédjét, bámilyen munkát végeztem is vele. Olyan pontosan tudta az időt, mintha nála lett volna az óra és nem az én zsebemben. De azért az állatok még sem szervezkednek, noha egyesek individuálisan megtagadják a munkát, elenszegülnek a túlságos kizsákmányolásnak. Ilyenkor aztán a “gazda” rendesen kegyetlenül büntette őket, akárcsak a mai munkáltatók. Humánus érzelmű emberek azért alakították az állatvédő egyesületeket, hogy az állatok kínzásának, túlságos kizsákmányolásának valamennyire korlátot vessenek. A védelem leginkább csak a lovakra terjedt. Soha sem hallottam például, hogy valamely farmert megbüntettek volna azért, mert a tehenei sok tejet adtak, vagy a tyúkjai igen sok tojást tojtak. Pedig ezen állatoknál ebben a formában jelentkezik a kizsákmányolás. Persze a beavatottak erre azt mondják, hogy ez az eset egészen más elbírálás alá tartozik, mert a tehenek akkor adnak sok tejet, ha nagyon is jól bánunk velük. Ugyanez áll a tyúkokra is. Sőt még a disznót is a kedveskedés mindenféle kifejezéseivel kell kezelnünk, hogy jól meghízzon. A lovat azonban hajszolni, ütni-verni szokták. Igen ám, de megint csak mint farmer mondhatom, hogy a lóval is sokkal jobban boldogulnak és több munkát kapnak tőle azok, akik nagyon jól táplálják és jól bánnak vele. Márcsak azért is, mert a jól táplált és rendesen pihentetett ló gyorsabban és kitartóbban dolgozik. SZERVEZETT ERŐVEL Mondom, nagy meleg van, amikor az ember még a gondolatait is elizzadja. Mert valójában nem az állatokról, hanem a munkásokról akartam írni. Azt akartam megírni, illetőleg írásban lefesteni, hogy milyen izzasztó a gyári munka az ilyen meleg időben. Igaz, hogy ezt nem igen kell a rovat olvasóival ismertetnem, mert saját tapasztalatukból úgyis tudják. Valójában azért akartam erről írni, mert egy munkás azzal dicsekedett nekem, hogy ő olyan modern gyárban dolgozik, amelyben léghütést (air condition) alkalmaznak. Már több ilyen gyárról hallottam, de még eddig egyben sem voltam. Azonban most a hadiiparban olyan nagy profitot kapnak a gyárosok, hogy megengedhetik az ilyen léghütésnek a bevezetését. Most aztán az izzadó homlokomat törülgetve arról ábrándozom, hogy ha a munkások szervezkedni fognak úgy, mint az IWW mutatja, hogy átvehetik az iparokat, akkor nem a profit növeléséért, de saját kényelmükre is bevezethetik a NAGY NYÁRI ÜNNEPÉLY CLEVELANDON az IWW Toborzó Szervezete rendezésében a bedfordi Kalo Farmon AUGUSZTUS 22-én, vasárnap az Egyetemes Központ szervezési alapjára. Jó zene. Ételek és hiisitők. Autósok a 8-as számú roadot vegyék a bedfordi Forbes Rd.- ig, amelyen egy milenyira van a Kalo farm. A clevelandi Broadway feliratú villamos végállomásánál a Bedford Bus vehető a Forbes Rd.-ig, onnan három-negyed mile séta a Kalo Farm. léghütési rendszereket a gyárakba. Hiszen végeredményben itt is érvényesül az az elv, hogy minél jobban bánnak a munkásokkal, annál tökéletesebben tudnak termelni. Az ilyen kényelmi eszközök bevezetése tehát még gazdasági szempontból is kifizető lesz. Persze nem kell arra várni, hogy a munkáltatóknak valami- | lyen politikai vagy gazdasági egyesülete mint “humánus adományt nyújtsa az ilyen dolgokat, hanem a Patchy, Bobo és Eli-elitől eltérőleg emberi módon szervezett erőnkkel kell megszerezni azokat. CSUSZAMLÁS (Vi.) Amidőn már Roosevelt felkarolta, védelmébe vette Darlant és köréje csoportosult francia fasiztákat, Churchill még De Gaulet támogatta, de aJ cassablancai konferencia után Churchill egy utasítást adott ki nagy titokban, melyet a lapokhoz, újságírókhoz intéztek, hogy ejtsék el De Gaulet és támogassák Giraudot. Ezt a csuszamlást az angol nép általánosan elitélte. Bevan, a munkáspárti miniszter egy interpellációban kérdezte meg1 Churchillt, hogyan van az, hogy j mi minden éjjel rádión arra1 hívjuk fel a francia népet, hogy i az életük kockáztatásával szabotálják a fasiztákat, ugyan akkor hivatalosan meg azokat támogatják, akik halálra Ítélték őket azért, mert nekünk ! szótfogadtak ? Churchill nem ■ válaszolt. I Ezt az ellentétet még kiélesi- tette az a tény, hogy Churchill- nek a fia, aki Afrikából cikkezik a nagy lapokban és egekig magasztalja Giraudot és kicsinyíti De Gaullet. Ugyan ez a Churchill csemete, éppen úgy, mint mostan is Pegler itten, nyiltan Franco mellett agitált és azzal védte a fasiztákat, hogy azok mentették meg Európát a vörös terrortól. Giraud ép úgy mint Badog- lio, dicshimnuszokat Írtak a ! fasizmusról, Giraudnak is csak ! az volt a sajnálatos, hogy nem a franciák vezették be azt a szerinte nagyon is jó rendszert, amit a nácik megvalósítottak, melyben saját beismerésük szerint megszüntették az uniono- kat, ezáltal az osztályharcot, sztrájkokat, követeléseket. Az ilyen visszacsuszamlás, közismert fasizták támogatása, sokkal jobban meghosszabbítja a háborút, mint egy hadivereség, mert ez legnagyobb vereség azoknak a lázadó népeknek, akiket Darlanék, Badogliok és különböző kis királyok agyonlövetnek, mert igaz demokráciát, szervezkedési jogokat követelnek. Úgy Franciaországban, mint Olaszországban és a Balkánon a nép leginkább a munkásság, amelynek legtöbb veszteni valója van a fasizta győzelem esetén ,igy azok rettegnek azon gondolattól, hogy csak egyéneket cserélnek felettük, de lényegében ugyan olyanok lesznek hatalomra segítve, mint amilyenek mostan terrorizálják őket. Mint minden politikus, úgy a mostani vezérek is úgy itten, mint Angliában úgy számítanak, hogy a népek mennek a vezérek után. Mivel mostan minden országban, ahol a fasizták uralkodnak csak fasizta vezéreket találnak, igy azokkal paktálnak remélve, hogy a tömeget azok szállítsák. Nem is gondolnak arra, hogy az ilyen fasizta vezérek megnyerésével elvesztik a nép bizalmát. IPARI DEMOKRÁCIA IPARI SZABADSÁGOT JELENT Az Ipari Szabadság záloga a bérrendszer megszüntetése
