Bérmunkás, 1943. július-december (31. évfolyam, 1274-1299. szám)

1943-08-07 / 1279. szám

2 oldal BÉRMUNKÁS 1943. agusztus 7. Elhangzott beszédek (a.l.) Csupa kíváncsiságból végig hallgattam két rádió beszé­det, abból a célból, hogy tudjam mit ígérnek az Egyesült Álla­mok vezető elemei. Az egyik beszédet Wallace alelnök tartotta Detroit városában. Wallace a háború utáni programról beszélt. Ismertette, hogy az Egyesült Államok sem mentesek a fasizmustól és nyíltan ki­nyilatkoztatta, hogy az America First Committee, akik az el­szigetelők csoportját képviselik, vagy máskülönben a reakciót, \?agy ha úgy tetszik mondta az alelnök ezek az úgynevezett it­teni fasizták, ezek mindent elkövetnek, hogy a kormányt minden törekvésében megakadályozzák, amely törekvések a nép érdeké­be irányoztatnak elő. Wallace alelnök kinyilatkoztatta, hogy az amerikai nagytőkének minden törekvése arra irányul, hogy a munkásszervezeteket megsemmisítse, Wallace kijelentette, hogy a nagytőke állandóan minden szócsövén keresztül azt hangoztat­ja, hogy vissza kell térni az igazi amerikanizmushoz. “Az ő amerikanizmusuk annyit jelent, hogy minden hatalmat vissza1 kell adni a nagytőkének, hogy egy pár kiváltságos ipari mágnás óriási profitot halmozzon fel a dolgozó tömegek könyörtelen ki­zsákmányolása folytán.” “Az amerikai kiváltságos ipari mágnások vissza akarják helyezni az amerikai kormányt a Wall Street árnyékába.” Be­széde végén kijelentette az alelnök, hogy ő hive a kapitalista rendszernek, de rendszabályozni kell a profit kapzsiságot. Ideje volna ha az amerikai munkásság már egyszer megér­tené, hogy a kiváltságos ipari mágnásoknak sohasem volt és nem is lesz eszükbe az, hogy a nép jólétét előimozditsák. Nekik a sok vagy még a soknál is több profit kell. A második rádió beszédet Roosevelt elnök tartotta, aki szin­tén a háború befejezése utáni intézkedésekről elmélkedett és a többek között kijelentette, hogy “első sorban a háborúból haza­térő katonákról kell a kormánynak gondoskodni. Ki kell bővíteni azokat a társadalmi biztosításokat, amely lehetővé tegye a ha­zatérő katonáknak a biztos megélhetést, hogy ne kelljen az uc- casarkon almát árulniok, mint a múlt háború befejezése után a háborús iparokból elbocsátott munkások kellő munkanélküli se­gélyben részesüljenek”. Elgondolásnak mind a két elhangzott rádió beszéd igen jól hangzik. Ha azonban ezzel kapcsolatban a reakció rögtöni véle­ményét is tanulmányozzuk, akkor azt látjuk, hogy a reakció hal­lani sem akar semmiféle olyan társadalmi biztosításokról, ami esetleg a kapitalizmust bármi módon rendszabályozni akarná. Mi tudjuk, hogy sem az elnök, sem az alelnök, nem hive an­nak, hogy a mai kapitalista termelési rendszer megszűnjön, ha­nem minden ténykedéseikben arra törekednek hogy látszólag a munkásokra kedvező reformok révén a mai rendszert még ideig óráig megvédjék. Hogy azután a nagytőke szolgálatára kész re­akció hogyan fogja őket ebben a munkájukban elgáncsolni, azt a közel jövő megfogja mutatni. Mi ipari forradalmárok megtanultuk az IWW keretem be­lül, hogy a munkásosztály tényleges felszabadulása a bérrend­szer alól csak úgy jöhet létre, ha arra a munkásosztály iparilag szervezkedik, mert társadalmilag csak úgy termelhetünk a tár­sadalmi szükségletre, ha úgy a termelés irányítását, mint a ter­melt javak szétosztását maga az iparilag megszervezett munkás- osztály irányítja. Embervadászat francia férfiakra WASHINGTON, jul. — A Vichy kormány megerősítette a szavojai rendőrséget, hogy az ottani hegyekben a német kényszermunkától bujdosó fia­tal férfiakat összefogdossa. A rendőröknek állítólag fel kell kutatniok a hegyeket és háló­val, mint a vadakat, kell ösz- szefognia az embereket. A he­gyilakókat figyelmeztették ar­ra, hogy a bujdosók etetése vagy elszállásolása súlyos bün­tetést von maga után. A helyi hatóságok Franciaországban mindent megtesznek, hogy a férfiakat a kényszermunkától megmentsék. Az egyik város­ban az orvosok megtagadták a kényszermunkára sorozottak megvizsgálását. Végre egy or­vos megvizsgált hatvannégy embert. Mind a hatvannégyet alkalmatlannak nyilvánította. 0 doubsi kerület polgármeste­reinek megparancsolták, hogy maguk kisérjék be az újonco­kat a besanconi megyeszékhely­re. A polgármesterek meg a fi­uk elindultak s megálltak a legközelebbi kocsmánál. Ott a polgármesterek bort rendeltek, mindenki ivott, mire a fiuk el­szállingóztak. A polgármeste­rek mind jelentkeztek Besan- conban és kijelentették, hogy ők bizony egymagukban tehe­tetlenek voltak annyi fiatalem­berrel szemben. A Gazette de Lausanne sváj­ci lap jelenti, hogy a hatóságok teljesen tehetetlenek az ifjú­sággal szemben, akiket a nép nyíltan segít az ellenállásban. A 440-es ipari szervezet cle­velandi csoportja havi gyűlését agusztus 20-án, pénteken este I 1 art ja 311 Blackstone Bldg. he­lyiségében. Pontos megjelenést I kér a Titkár. Az IWW magyar tagjai, a Bérmunkás ovasói SZEPTEMBER 5-ÉN, VASÁRNAP D. E. 9 ÓRAI KEZDETTEL ORSZÁGOS ÉRTEKEZLETET tartanak Cleveland, O.-ban, 11213 Buckeye Roadon levő Ifjú­sági teremben. Minden közlekedési akadály dacára hisszük, hogy a ma­gyar nyelvű ipari unionisták most is megtalálják a módját, hogy szeptember 5-én Cleve.andon legyenek, hogy további irányát megszabják az ipari unionizmust hirdető Bérmun­kásnak. Munkástársi üdvözlettel, a Bérmunkás Lapbizottsága. Rickenbacker hazafisága (Vi.) Rickenbacker az egész országot keresztül kasul utaz gáttá s kiabálta, hogy a sztráj­koló munkásokat a sáncárokba kell vinni minden kiképzés és fegyver nélkül, (hogy az ellen­ség könnyen lemészárolhassa őket). Valamint azt is mondta, ő nem hive annak, hogy a túl­órákért külön díjazást kapja­nak és annak sem hive, hogy a munkabért emeljék, vagy, hogy az évi jövedelmet 65 ezer dollárnál tovább ne engedélyez­zék, amint mondta, akkor sok gyáros nem dolgozna, de ugyan akkor elvárta a munkásoktól, hogy éhbérért dolgozzanak. Most egy pénzügyi jelentés szerint, Eddie, aki 1942-ben leginkább utazgatott és csekély egy dollárért felajánlotta szol­gálatát a kormánynak, hogy az Eastern Aircraft, Companinak jó zsíros megrendeléseket tud­jon szerezni, ezen társulattól csekély 226 ezer dollárt zsebelt be a múlt évben. Ezen felül több mellékes keresete is volt. i És, hogy milyen kacskarin- gós utón zsebelte be ezt az ösz- szeget is^ a társulat elsőbbségi jogot adott Eddienek egy cso­mó részvénynek, 80.000 dollár összárban, holott azon részvé­nyeknek az összértéke 306.000 dollár volt, ezen felül az East­ern Air Line fizet neki 35.510 dollárt mint fizetést, mert Ed­die tiszteletbeli elnöke is ennek a társulatnak. Ezt a munkásfaló Rickenbac- kert, a repülőgép gyár diszel- nökét, a Gyárosok Szövetsége prókátorát, küldték a hadügyi minisztérium képviseletében a Szovjetekhez. Amig Lindbergh mint magán egyén járt ottan, igy nem kellett neki sok olyan dolgot megmutatni, vagy meg­mondani, amit nem akartak. Rickenbacker ur már egy fegy­vertárs hadügyminisztériumát képviseli, igy követelheti, hogy ha nem is mindent, de sokkal többet megmutogassanak neki, mint Lindberghnek, de a célja egész biztosan csak az, ami Lindberghnek volt, kémkedni. Most elképzelhetjük, mennyi­re gyűlöli ez a Rickenbacker a Szovjeteket, amikor még azo­kat az amerikai munkásokat is halomra szeretné gyilkoltatni, akik lehetővé tették, hogy ő 280.000 dollár jövedelmet zse- I belhessen be munka nélkül egy | év alatt. Rickenbackert még a legelmaradottabb amerikai is megutálta. Még is az elnök jó­váhagyásával a hadügyminisz­térium ezt a reakciós egyént küldte, hogy a hősiesen harcoló orosz proletárság ellen kémked­jen, azokat úgy sértegesse, mint minket szembeköpött. Mert csak hülye egyén bír­ná elhinni, hogy Rickenbacker hajlandó volna az oroszokkal együttműködni, a nekik járó tiszteletet megadni, vagy elmu­lasztani az alkalmat azok ellen cselekedni, beszélni, szervezked­ni. FILOZÓFIA A GYILKOSSÁ­GOK ALÁTÁMASZTÁSÁRA WASHINGTON, jul. (ONA) — Gleispach professzor, a ber­lini egyetem tanára egy bécsi újság hasábjain kijelentette, hogy a Németországban egyre szaporodó halálos ítéletek “el­lensúlyozni vannak hivatva azt a szörnyű aratást, amely a harctéren levő legjobb fiaink soraiban pusztit.” A háború­ban, mondta a professzor, több alkalom nyílik az állam ellensé­gei számára és a háborús gaz­dasági viszonyokhoz sokan ön­ző érdeküket elébe helyezik a közös érdeknek. Egyebekben a professzor a munkaerőhiányt okolta azért, hogy a vádlottak­nak nem adnak módot a feleb- bezésre. Németországnak nincs elég bírája ezeknek a szeren­csétleneknek a számára. A Bérmunkás Női Gár­dába befizettek 1943-44. évre: Mrs. A. Alakszay, L. Ang. 5.00 Bercsa Jánosné, Clev. __ 5.00 Mrs. J. Bischof, Akron .. 2.00 Mrs. J. Deák, Akron ...... 2.00 Katy Esztergád, Cleve. 2.00 Mrs. Wm. Fay, Akron .. 2.00 Mrs. Id. J. Farkas, Akron 2.00 Mrs. Ifj. J. Farkas, Akron 2.00 Mrs.. M. Feczkó, N. York 2.00 Mrs. J. Fodor, Cuyahoga 4.00 Mrs. P. Kern, Akron ...... 2.00 Mrs. J. Kollár, Clev......... 2.00 Mrs. E. Kovach, Cleve. .. 2.00 Mrs. A. Kucher, Pittsb. 2.00 Mrs. L. Lefkovits, Clev. .. 2.00 Mary Mayer, Phia............... 3.00 Mrs. A. Molnár, Cleve. .. 5.00 Mrs. J. Schwindt, Akron 2.00 Mrs. A. Székely, Cleve. .. 5.00 Mrs. St. Török, E. Port 2.00 Mrs. J. Vizi, Akron ........ 2.00 Mrs. J. Zára, Chicago .... 3.00

Next

/
Thumbnails
Contents