Bérmunkás, 1943. július-december (31. évfolyam, 1274-1299. szám)

1943-07-24 / 1277. szám

1943. julius 24. BÉRMUNKÁS 3 oidai MUNKA KÖZBEN-----------------------------(gb) ROVATA----------------------------­A NŐ-KÉRDÉS A mulheti rovatban szóvátet- tem, hogy már a mi gyárunk­ban is vettek fel egy csomó női munkást. Ezzel kapcsolatban megírtam, hogy az ilyen gyá­rakban, ahol azelőtt nőket nem alkalmaztak, a munkások igen durva szavakat használnak. Azt figyelem tehát, hogy a nőknek a jelenléte mennyiben fogja befolyásolni ezt a durva mo­dort. Megjegyeztem, hogy ed­dig inkább azt látom, hogy nem a férfiak finomulnak, hanem inkább a nők durvulnak el és lesznek a férfiakhoz hasonlók­ká. Ez azonban csak egyik, még­hozzá a jelentéktelenebb fázisa annak a nagy változásnak, amit a nőknek az iparokban való ily nagyszámú bevonása előidéz. Lehet, hogy az a finomodási folyamat is megindult, de mert lassujáratu igy csak majd évek múltán lehet felismerni. Nekem úgy tetszik, hogy en­nek a háborúnak lesznek olyan eredményei is, amelyekre ed­dig nem számítottak. Egy ilyen eredmény lesz a nőknek a fér­fiakkal való teljes egyen jogo­sítása. Mert eddig ez az egyen- jogositás csak elméletben volt meg még a legelőrehaladottabb államkoban is, — talán Orosz­országot kivéve. A jelenlegi civilizációnk a ke­leti ősnépektől származik, ame­lyek a nőt alsóbbrendű lénynek tartották. Ez az alapeszme va­lamilyen formában megmaradt egész napjainkig. Azért egyes szociológusok az emberiségnek ezt a korszakát a “férfi-uralom érának’’ nevezik. A görögök, a rómaiak, a zsidók, de a kínaiak és a mongolok is a nőt csak a munkára és a gyermekszülésre tartották alkalmasnak. Évszá­zados küzdelmekbe került, mig a nők bizonyos méretű vallási és politikai szabadsághoz ju­tottak. A tényleges szabadságjogok­ból azonban egészen napjainkig csak Ízelítőt kaptak. Számos foglalkozási ágba nem engedték dent elhiszünk. Éppen azért na­gyon meg kell becsülni a Bér­munkást, amely évtizedek óta tanítja a munkásokat. Az em­bernek nincs olyan kifejlett ösztöne, mint az állatoknak, amely megérezteti velünk, hogy számukra mi a jó és mi a rósz. Az embereknek ezt meg kell ta­nulni. Ilyen tanítást adnak a munkáslapok. Igazán sajnálom kedves Mrs. H., hogy maga, aki hajlandósá­got mutat a tanulásra, olyan férjet kapott, aki nem méltó magához és aki még a tanulást is megtiltja magának.” Fodorné. be őket, vagy ha már beenged­ték, akkor ugyanazon munká­ért kevesebb fizetést kaptak, mint a férfiak. Most azonban már nemcsak az iparokban kaptak helyet, hanem a hadse­regben is. Soha nem hittem volna, hogy lányokból is lesz­nek legények, — mármint köz­legények, de most mindennap látom őket az uccán. ÜGYES KEZÜK VAN Persze mindez másképpen lenne a tengelyhatalmak győ­zelme esetén. A fasizta elmé­let szerint az asszony a három “K” (kinder, kuche, kirsche — gyerek, konyha és a templom) körzetébe tartozik. Ez is mu­tatja, hogy a fasizmus vissza­fejlődést jelent. Ennek megfe- lelőleg a nőket is nem az egyen- jogositáshoz, hanem ellenkező­leg, a régi alárendelt helyzetük­be rendelnék vissza. Noha a né­met “felsőbbrendü” fajon kí­vül a többi úgynevezett “szol­ganépek” férfiainak sem hoz­na valami paradicsomi állapotot a nácik által beígért “Uj világ­rend”, mégis a nőknek még százszorosán nagyobb érdeke a fasizmus kiirtása, mert újból a teljes rabszolgaságba vetné őket. Ahol a férfiakat is szol­gákká tennék, annak a szolga nemzetnek az asszonyai a szol­gák szolgáivá sülyednének, ami még a kegyetlen sorsot is meg­duplázza. A hadifrontokról jövő hírek azonban arra engednek követ­keztetni, hogy a náci filozófia a fasizta erőszakszervezetekkel együtt ki fog pusztuni. Addig azonban millió és 'millió nő ke­rül olyan munkára úgy a polgá­ri életben, mint a hadsereg ke­retén belül, amilyeneket eddig nők még nem végeztek. Valójá­ban nem a háború tette lehető­vé azt, hogy nőket ily nagy számmal lehet alkalmazni még a nehéz iparokban is. A háború csak a kényszerítő alkalmat ad­ta meg. A lehetőséget a szer­számok olyan fejlettsége hoz­ta meg, amely a nagy erőt kí­vánó munkákat kiküszöbölte. A modern gyárakban a munká­soknak csak a legritkább ese­tekben kell nagy fizikai erőt ki­fejteni. A gépek kezelése a kéz és az ujjak gyors mozgását igényeli nagyobb erőkifejtés nélkül. Erre a nők éppen olyan jók, mint a férfiak. Sőt egyes esetekben még ügyesebben tud­ják használni a kezüket és bi­zonyos gépek kezelésére a nők alkalmasabbak a férfiaknál is. Miután a szerszámok fejlődésé­nél a cél mindig a munka meg­gyorsítása és megkönnyitése, igy valószínű, hogy a női mun­kások nemcsak bejöttek most már csaknem az összes iparok­ba, de ott is fognak maradni a háború után is, ha csak valami nagy ipari pangás ki nem vág-! ja őket a férfiakkal egyetem­ben. A FÉRFI-URALOM VÉGE A gyári munka, a magasabb kereset, a szervezeti életbe va­ló bevonás, stb., kifejleszti a nőkben az önállás utáni vágyat. Megkérdeztem például a mi gyárunkban dolgozó egy igen ügyesen mozgó, második gene­rációs magyar fiatal asszonykát hogyan szereti a “masiniszta” életet? Azt felelte, hogy soha nem volt olyan boldog, mint most. Azelőtt azt kellett tennie, amit a férje akart, annak az Íz­lése szerint kellett neki étkez­ni, szórakozni és dolgozni. Most azonban szabad (közben a fér­je meghalt) és az életét a sa­ját ízlése szerint éli le. Abból a pár szóból, amit mon­dott ugyanaz a tény látszott ki, mint a Fodor munkástársnő leveléből, amelyben leírta hogy az a bizonyos bigott vallásos férfi megtiltotta a tanulékony feleségnek lapunk olvasását. Mindkét eset mutatja, hogy a férfiak között igen nagy szám­mal találhatók még ma is olya­nok, akik a “férfi uralmi jogu­kat” a legdurvább módon gya­korolják. Csak azok, akik meg­maradtak az évszázadokkal ezelőtti gondolkodásban kény­szerítik feleségeiket, hogy ve­lük egyformán higyjenek még a hihetetlen dolgokban is, hogy velük egyformán szeressenek vagy gyűlöljenek. Szóval uralni akarják a nőnek nemcsak a testét és munkaerejét, hanem a gondolatvilágát és érzésvilágát is. Ezek, noha saját maguk ré­szére demokratikus jogokat követelnek, a nőktől még a gondolatszabadságát is meg­vonni szeretnék. Az én felismerésem szerint a termelőeszközöknek nagy fej­lődése társadalmi életünkben is hasonló nagy fejlődést és változást eredményez. Ez a vál­tozás igen gyors Ütemű a nagy háborúk idején. Ebből követke­zik, hogy jelen globális háború a fasizmussal egyetemben vé­get fog vetni a férfi uralmi érá­nak is és ha egyenlőre nem is az egész világon, de az iparilag fejlettebb területeken a nők teljes egyen jogosítása valóban 1 ténnyé fog válni. Ukrajna nem lesz LONDON, jul. (ONA) — Uk­rajna végtelen termő síksága­it legbecsesebb zsákmányát. Nagy vállalatok és telepes gaz­dák vetélkedtek a zsíros föld birtokáért. Múlt év augusztu­sában Himler Gestapo vezér ki­jelentette: “Tenni fogunk ró­la, hogy csak tiszta német vé- rüek éljenek ezen a vidéken, amelyet ilyen módon szinné- metté fognak tenni.” A stalin- grádi vereség azonban mint fe­kete árnyék borult az aranyka­lászos ukrajnai rónára és a “né­met fajuak” vetélkedése az uk­rajnai föld birtokáért mintha ellanyhult volna. Ezért tovább­ra is az ukrán parasztnak kel­lett a mezőgazdasági munkát elvégeznie és pedig továbbra is a kollektiv rendszerben, ame­lyet a németek megtartottak, mert mint Rosenberg Alfréd, a keleti hódítások kormánybizto­sa még múlt februárban mon­dotta, az orosz mezőgazdasági termelésnek túl nagy fontossá­ga van, semhdgy “kísérletezé­seknek lehetne alávetni. Most azonban Himler ur is, Rosenberg ur is kénytelen visz- szaszivni, amit mondtak. Juni­us 3-án ugyanis az utóbbi kitű­nő férfiú rendeletett adott ki, miszerint az ukrán paraszt azt a földet, amelyet megművel, magáénak tekintheti. A néme­tek tehát nemcsak, hogy a sa­ját fajtabelieiknek nem adhat­ják a kincsentérő ukrán földet, hanem hogy a paraszt ellenál­lását leszereljék, kénytelenek elismerni, hogy az a föld, ame­lyet megművel, az övé, az “al­sóbbrendű” ukrán paraszt jo­gos tulajdona. Alighanem Vlaszov tábornok, német paradicsom a német szolgálatban levő orosz “felszabadító” hadsereg pa­rancsnoka alá akartak lovat ad­ni ezzel a rendelettel, aki majd azzal próbál katonákat toboroz­ni Ukrajnában, hogy ime, a né­metek földet adnak a paraszt­nak. Mint ismeretes, Magyaror­szágon is a nyilas agitációnak fő jelszava volt, hogy a nem­zeti szocializmus földhöz fogja juttatni a parasztot. Az igaz­ság azonban az volt, hogy ké­sőbb Hitler egyenesen megtil­totta a nyilasoknak, hogy a földreformról beszéljenek, mert a nagybirtok több gabonát tu­dott Németországnak szállíta­ni, mint amennyit az elaprózott paraszt birtokról kaphatott vol­na. A Bérmunkás Női Gár­dába befizettek 1943-44. évre: Mrs. A. Alakszay, L. Ang. 2.00 Mrs. J. Bischof, Akron .. 2.00 Mrs. J. Deák, Akron ...... 2.00 Katy Esztergád, Cleve. 2.00 Mrs. Wm. Fay, Akron .. 2.00 Mrs. Id. J. Farkas, Akron 2.00 Mrs. Ifj. J. Farkas, Akron 2.00 Mrs.. M. Feczkó, N. York 2.00 Mrs. J. Fodor, Cuyahoga 4.00 Mrs. P. Kern, Akron ..... 2.00 Mrs. J. Kollár, Clev......... 2.00 Mrs. E. Kovach, Cleve. .. 2.00 Mrs. A. Kucher, Pittsb. 2.00 Mrs. L. Lefkovits, Clev. .. 2.00 Mrs. A. Molnár, Cleve. .. 5.00 Mrs. J. Schwindt, Akron 2.00 Mrs. A. Székely, Cleve. .. 5.00 Mrs. St. Török, E. Port 2.00 Mrs. J. Vizi, Akron ........ 2.00 Mrs. J. Zára, Chicago .... 3.00 IPARI DEMOKRÁCIA IPARI SZABADSÁGOT JELENT Az Ipari Szabadság záloga a bérrendszer megszüntetése

Next

/
Thumbnails
Contents