Bérmunkás, 1943. július-december (31. évfolyam, 1274-1299. szám)

1943-07-03 / 1274. szám

1943 julius 3. BÉRMUNKÁS 3 oldal MUNKA KÖZBEN-----------------------------(gb) ROVATA----------------------------­BÉREMELÉS AZ IWW MŰHELYBEN Mulheti számunkban megír­tuk, hogy a Clevelandi Ameri­can Stove gyártelep munkásai, akik az Industrial Workers of the World 440-es számú ipari szervezetében vannak szervez­ve, béremelést vívtak ki. A rö­vid jelentésben azt irtuk, hogy öt cent órabér javításit kaptak. Ez azonban csak annyiban igaz, hogy ez volt a legalacsonyabb javítás, amit a magasabb fize­tésű munkások nyertek, az ala­csonyabb fizetésüek azonban 10 és 15 centes, sőt még annál is magasabb javításban részesül­tek. De volt pár olyan eset, kik­nél a javítás óránként 55 cen­tet tett ki. Az American Stove munká­sai már régen követelték ezt a bér javítást, de a munkáltatók előbb megtagadták, majd pedig a War Labor Boardhoz utalták. Közben a drágaság mindegyre emelkedett és miután a War Labor Board'tól még a sürgetés dacára sem kaptak választ, el­határozták, hogy megvárják a választ, vagyis várakozási állo­mányba helyezkedtek. Persze igy a várakozással telt el az idő és nem dolgozhattak. Erre aztán hamar megkap­ták a választ. Tárgyalásra hív­ták őket a War Labor Board elé, ahol kimutatták, hogy ab­ban a gyárban már régen nem adtak béremelést és a munká­sok keresete alatta áll a kör­nyék hasonló gyáraiban adott fizetéseknek. A tárgyalásoknak az eredménye a fent említett fizetésemelés lett, amely pár hónapra visszamenőleg hat és igy a fizetésemelésen kívül még jókora összeget is kapnak a munkások, amelyet a bószok valóban elzsebeltek volna tőlük, ha erélyesen fel nem lépnek. A 440-es ipari szervezet leg­utóbbi gyűlésén jelentették ezen részleteket és egyben még azt is mondották a küldöttek, hogy abban a gyárban éppen a mun­kások millitáns erélyessége kö­vetkeztében a munkaviszonyok Is igen jók. MI MÉG MINDIG VÁRUNK Amikor ezen IWW műhely delegátusainak a jelentését hall­gattam, önkénytelenül is ha­sonlítanom kellett az ottani vi­szonyokat azon gyár viszonyok­kal, ahol én dolgozom. Nálunk sem volt már béremelés közel két éve. Ennek következtében a bősz maga is belátja, hogy jo­gosak vagyunk a béremelésre és a múlt év szeptember havá­ban megadta az óránkénti öt centes bér javítást. Abban az időben azonban már a War Labor Boardtól kel­lett engedély arra, hogy az ily bér javítást foganatosítani le­hessen. A mi kérelmünk teljes 5 hónapig feküdt a War Labor Board előtt anélkül hogy vá­laszt adott volna. Egyszer meg is írtam, hogy valószínűleg sztrájkot akarnak provokálni. Nálunk azonban sem az union, sem a tagság nem olyan éber, vigilantis, mint az American Stove IWW munkásai. Türelme­sen megvárták, amig 5 hónap múltán megtagadták a kérel­met .Akkor megfellebezték és most már megint teljes 5 hó­napja várják, mikor kerül ügy­ünk a War Labor Board kegyes színe elé, mondom hasonlíta­nunk kell ezt a két esetet. Azt hiszem, hogy a munkások át­lagban minden gyárban azono­sak. így a kettő közötti különb­séget a szervezetben kell keres­nünk. A mi gyárunk az Internacio- nal Association of Machinists szervezethez tartozik. Jelenleg független, mert a karpenterek- kel folytatott zsüriszdikcioná- lis veszekedések következtében éppen most kilépett az AFL-ből. Azonban miután mindig az AFL szervezethez tartozott, ma is úgy vehetjük, mint a tipikus AFL szervezetet. A mi gyárunkban dolgozó munkások az egyik local union kerületi osztályát képezik. Az union ügyek intézésére egy fő- megbizottat, (Stewart) válasz­tanak, aki a bősztől kapja fize­tését, mintha a gépeken dolgoz­na, noha minden idejét az uni­on ügyekre szenteli amiben se­gít neki hét tagú bizottság (committee). Ha a stewart nagyon milli­táns, akkor sokat kivívhat a munkások részére. Ha azonban csak az átlagos munkások közé tartozik, akkor hamar belágyul azon puhító processzus alatt amit a bószokkal való tárgyalá­sok idéznek elő. De azon kívül minden legkisebb ügyben a lo­cal union business agentjéhez kell szaladnia. Ez viszont csak arra ügyel, hogy a kontraktust megkapja a bősztől ,mert igy a szóbanforgó gyár munkaal­kalmait mint tulajdont kezelhe­tik. A KEZDEMÉNYEZÉS A munkásoknak nincs alkal­muk a kezdeményezésre* Az ily kezdeményezést ugyan nem tilt­ják az union szabályai de a ve­zetőség tudatosan arra törek­szik, hogy a tagságot minden­féle kezdeményezéstől elriasz- sza. Erre legfontosabb bizonyí­ték az hogy a mi gyárunk mun­kásai nem is tartanak gyűlése­ket, csak akkor, ha valami ok, például tisztviselők választása, vakáció ajánlat elfogadása, stb. azt szükségessé teszi. Az ilyen gyűléseken aztán csak arról le­het beszélni, amiért a gyűlést összehívták. Ha valakinek van valami jó eszméje a tagság ja­vára, azt felírhatja a kémény­be fekdte krétával. Ezzel szemben úgy tudom, hogy az IWW műhelyekben ha­vonként gyűlést tartanak a munkások és minden munkás­nak büntetés terhe alatt köte­lező, hogy évenként bizonyos számú gyűlésen résztvegyen. A gyűléseken a tagsági könyvet lebélyegzik és minden tag kö­teles arra, hogy évenként bizo­nyos számú ilyen pecsétet té­tessen a könyvébe, amit csak ugytehet meg, ha résztvett a gyűléseken. így tehát amig az IWW szer­vezeteiben arra törekszenek, hogy a tagság eljárjon a gyű­lésekre és ott kívánalmainak kifejezést adjon, addig az AFL unióknál azt látom, hogy a ten­dencia a tagságtól származó minden kezdeményezés elfojtá­sa. A felületes szemlélőnek nem sokat jelent a két szervezet kö­zötti különbségnek ily theoreti- kus megállapítása. Azonban je­len esetben a theoria gyakorla­ti oldalát is láthatjuk. A kezdeményezés jogával rendelkező és azzal élni tudó IWW műhelyben a munkások 5 centől 55 centig terjedő bér­emelést kaptak, noha a bősz nem akarta megadni nekik; a mi gyárunkban, ahol nincs a tagságnak alkalma a kezdemé­nyezésre, hanem mindent a tisztviselőkre hagynak, már 1 . év óta hiába várunk arra az 5 centes béremelésre, amibe már a bősz is beleegyezett. Ez aztán már olyan lényeges különbség, hogy mindenki meg­értheti. Celler képviselő vizsgálatot kér Gradzynski ezredes ellen WASHINGTON, jun. (ONA) — Henry L. Stimson hadügyi államtitkár címére beadvány i érkezett, melyben Grazynski Mihály lengyel ezredes, az euró­pai katonai kormányzókat kép­ző iskola hallgatójának ügyé­ben vizsgálatot kér Celler Emá- nuel képviselő (demokrata, New York). Az ezredes tizen­három éven át teljhatalmú dik­tátora volt Felső-Szilézia, ön- kormányzati joggal felruházott lengyel tartománynak. Beadványában Celler képvi­selő rámutatott arra, hogy Grazynski a lengyel menekült kormány ajánlása folytán ke­rült az amerikai hadügyi hiva­tal Charlotteville, Va.-i iskolá­jába, ahol amerikai tiszteken kívül néhány európai tisztet is kiképeznek az amerikai hadse­reg által megszállandó terüle­tek kormányzói gyanánt. Majd igy folytatta: “Értesülésem szerint Grazyn­ski, mint Felső-Szilézia lengyel kormányzója, a nemzeti kisebb­ségeket, de különösen a zsidó­kat elnyomta, Szilézia nagy ré­széből több száz zsidót kiüldö­zött és sokukat internáló tábor­ba zárta. Továbbá az a vád me­rült fel ellene, hogy egyébb ná­ci módszerek alkalmazása mel­lett a zsidó vállalatok ellen boj­kottot szervezett és igazságta­lan adókkal próbálta őket az üzleti életből kiszorítani. “Remélem, hogy Önnek mód­jában lesz ezeket a vádponto­kat kivizsgálni. Nem volna illő, hogy olyan valaki, aki az ilyen természetű vádakat megcáfolni nem tudja, hatalmi állást fog­laljon el kormányunk megbízá­sából. Most, amikor a náci meg­szállás alatt levő országokban napirenden levő pogromok és mészárlások visszatetszést szül­tek azokkal szemben, akik a zsidókat és egyéb nemzeti kis- sebbségeket kínzásoknak vetik alá, az emberiesség ellen csele­kednénk, ha az ön hivatala jó­váhagyását adná egy olyan len­gyel személyiségnek, aki náci szellemben kegyetlenkedett tel­jesen védtelen emberekkel.. Ar­ra kérem, szíveskedjék kéré­semnek helyt adni és az ezen vádak alapjául szolgáló tények kivizsgálását elrendelni.” Eddig Celler képviselő bead­ványa. Időközben újabb adatok kerültek napvilágra Grazynski felsősziléziai önkényuralmáról, amelyek szerint ő volt az, aki az ottani szakszervezeti moz­galmat megfojtotta. A munkás- mozgalom elleni harcában állí­tólag nem rettent vissza a meg­vesztegetés, üldözés és agent provokátorok eszKözeinek az igénybevételétől. Itteni cseh kö­rök szerint Grazynski hasonló módszerekkel élt, mikor 1938- ban a Csehszlovákiától elragadt Teschen lengyel kormányzója lett. Azonkívül, hc*gy több száz zsidót, akik régi tescheni lako­sok voltak, kiüldözött, egyik el­ső teendője volt, hogy a függet­len szakszervezetek épületeit és vagyonát lefoglaltatta, a füg­getlen szakszervezeteket felosz­latta és az egész tescheni kerü­letben működő szövetkezetek­hez (kooperativákhoz) egy kor­mánybiztost rendelt ki. Az Oz­on, fasizta mintára megszerve­zett lengylel kormánypárt fel­ügyelete alatt akarta azután a munkásokat uj szervezetekbe tömöríteni. Olvasás után, adja la­punkat más magyar kezébe! IPARI DEMOKRÁCIA IPARI SZABADSÁGOT JELENT Az Ipari Szabadság záloga a bérrendszer megszüntetése

Next

/
Thumbnails
Contents